2,4 milliárd forintból épül kézilabdaközpont, kézilabdacsapat nélkül
További Sport cikkek
- Az olimpiai bronzérmes Muhari Eszter magabiztos címvédése a női párbajtőrözők között
- Még mindig kórházban ápolják a mérkőzése előtt rosszul lett dartsost
- Ed Sheeran volt a nap szenzációja, a háromszoros dartsvilágbajnok kiütéssel rajtolt
- Meghalt Jakab Vilmos olimpikon ökölvívó
- Sulyok Tamás lesz Az év sportolója gála fővédnöke
Egy különleges beruházás valósulhat meg a Pest megyei Gyálon, miután eldőlt, hogy megkezdődik a Gyáli Sportcsarnok és Kézilabda Képzési Központ építése 2,43 milliárd forintból. Gyálnak egyébként nincs felnőtt kézilabdacsapata, se férfi, se női.
Csütörtökön jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben a Gyáli Sportcsarnok és Kézilabda Képzési Központ építésére kiírt pályázat eredménye. A megbízást a Hidi Top és a Kinamé Kft. párosa nyerte el 2,43 milliárd forintos ajánlatával, ami bő 20 százalékkal meghaladta a becsült 2 milliárdos árat.
A város 2015-ben kiadott sportkoncepciója egyébként még "egymilliárd forint feletti" árral kalkulált, ami végül is bejött, illetve uniós forrással, ez viszont nem annyira. Brüsszel helyett egy 2016-os keltezésű, 800 milliós kormányhatározat, illetve egy még csak remélt, ismeretlen összegű taós támogatás enyhíti az önkormányzat terheit a finanszírozásban.
Az említett sportkoncepció szerint elsősorban kézilabda és kosárlabda sporteseményekre tervezték építeni a csarnokot. A városnak egyébként felnőtt kosárcsapata sincs, sőt
Ami a gyáli kézilabdaéletet illeti, az évtizedek óta halott volt, mígnem pár éve az NB I.-es Dabas vezetőedzője, Tomori Győző és felesége, az EHF-kupa-győztes volt kézilabdázó, Kamper Lilla bele nem fogott volna a feltámasztásába. Elmondásuk szerint a gyáli kézis fiúk és lányok összesen úgy 90-en lehetnek jelenleg, 6-14 éves korig. A teremhiány nagy gondot jelent számukra, a helyi iskola termeiben gyakorolnak, illetve Dabason is tartanak edzéseket.
Az, hogy 4 kilométerre van a pestszentimrei Sportkastély egy nemzetközi mérkőzésekre alkalmas kézicsarnokkal, Tomori szerint nem jelent megoldást a számukra, mert ott lehetetlen teremhez jutni, annyira nagy a kihasználtsága.
Arra a kérdésre, hogy a beruházás volumene mintha meghaladná a gyáli kézilabda szükségleteit, Tomori azt válaszolta, hogy ő alapvetően kézilabdaedző, talán kérdezzük meg az önkormányzatot vagy a polgármestert. A taós támogatásról pedig nem tudott.
A gyáli kézilabda lehetőségeit mindenesetre behatárolja, de legalábbis a tömegbázis növelését megnehezítheti, hogy 5 kilométeren belül nemcsak Pestszentimrén működik magas szintű utánpótlás és felnőtt csapat az ott játszó PLER révén, de Vecsésen is, ahol egyébként épp most kezdenek egy kézilabdacsarnok építésébe.
Talán nem is volt teljesen véletlen, hogy Gyál honlapja, illetve Pápai Mihály polgármester a mindennapos testnevelés órák megtartását és a helyi sportélet segítését hangsúlyozta ki a tervezett beruházás kapcsán még januárban, a kézilabdáról különösebb szó nem esett.
Az ellentmondások feloldását vélhetően a társasági adó felajánlásából származó tao-támogatás megszerzésének lehetősége jelenti. Kocsis Máté, a Fidesz budapesti elnökének kézielnökké választása óta ugyanis
Az infrastruktúra fejlesztését célzó nagyösszegű programokat pedig különösen szívesen támogatja a szövetség.
Az viszont erősen kérdőjeles, hogy az iskolai testnevelés körülményeinek javításához egy nemzetközi mérkőzések lejátszására alkalmas, 500 férőhelyes nézőtérrel rendelkező kézicsarnok a legjobb és legolcsóbb megoldás (tekintettel például a fenntartás költségeire). Nem pedig egy rendesebb tornaterem, amiben elfér egy kézipálya is, hogy a fejlődő gyáli kézilabdaélet igényei is kielégítést nyerjenek.
A kérdéseinket természetesen elküldtük Pápai Mihálynak, Gyál polgármesterének. Ha kapunk választ, frissítjük a cikket.