1985: Taróczy Balázs Wimbledont nyert

2010.07.07. 13:53 Módosítva: 2010-07-07 13:59:45

25 éve, hogy a magyar férfi teniszsport az utolsó nagy sikerét hozta: Taróczy Balázs a svájci Heinz Günthardttal megnyerte a wimbledoni párost.

Az 1954. május 9-én született Taróczy Balázs az open era, vagyis a nyílt bajnokságok 1968 óta íródó történetének legsikeresebb magyar teniszezője. Tizennyolc éves profi karrierje alatt 38 tornán nyert, ebből 25-ször párosban. Kétszer nyert Grand Slamet, háromszor a WCT Masters Doublest, vagyis a nem hivatalos páros világbajnokságot, mindannyiszor a svájci Heinz Günthardttal.

Egyesben tíz éven át az ötven között volt, 1978 és 1982 között pedig a legjobb húszban. Igazi salakjátékos, mind a 13 egyéni tornagyőzelmét ezen a borításon érte el, kétszer a Roland Garros negyeddöntőjéig is eljutott, 1985. július 15-én a harmadik volt a páros-világranglistán.

Az 1972 december végén kezdődő Australian Open volt az első hivatalos nemzetközi felnőtt versenye, első győzelmét 1973. áprilisában, az amerikai Steve Faulk ellen aratta. 1974-ben már három tornán jutott az elődöntőig, júliusban jött az első egyéni siker. 13 tornát nyert, ahogy a tvonal.blog.hu-nak elmondta, a barcelonai és az Ocean Cityben megnyert verseny a kedvence.

„A barcelonai tornagyőzelem volt a legkedvesebb, ahol öt szettben győztem le Ilie Nastasét. Illetve volt még egy másik Amerikában, Ocean Cityben, szintén 78-ban, ahol az első fordulóban McEnroe-t vertem, az elődöntőben megint Nastase-t. És itt kerestem a legtöbb pénzt is. Ez a legtöbb adatbázisban egyébként nincs is benne, mert nem ATP rendezvény volt, hanem WCT-torna. Barcelona meg amúgy is az egyik kedvenc városom és azon a tornán mindig is szerettem játszani. 1-2-es szethátrányból vertem Ilie-t a döntőben, az elődöntőben meg Lendl-t.”

F  KK19740709006

Kezdetben Machán Róberttel indult párban, akivel kétszer is – 1973-ban Prágában, majd egy év múlva Firenzében – döntőt játszott. 1977-ben nyerte az első párostornáját, akkor a csehszlovák Frantisek Palával. Már kilenc tornagyőzelemnél tartott, amikor 1981-ben összeállt a nála öt évvel fiatalabb Heinz Günthardttal. A svájcival 15 tornát nyert meg, összesen 27 döntőt játszottak.

A wimbledoni siker nem csak azért volt különös, mert ez volt Taróczy egyetlen füvespályás győzelme, hanem azért is, mert nagyon rosszul kezdődött neki az 1985-ös londoni torna, sőt, a szezon sem úgy ment egyesben, ahogy korábban. A 43-ról az 54-helyre csúszott vissza, 12 meccséből csak ötöt nyert meg, ebből kettőt a párizsi salakon. Wimbledonban rögtön az első körben kikapott a 104. helyre rangsorolt amerikai Chip Hoopertől.

A korábban említett interjúban Taróczy elmondta, nagyon letörte a korai kiesés: „Miután rögtön az első fordulóban kikaptam, igen szkeptikusan ítéltem meg a párost is, azt gondoltam, nem lesz sok keresnivalónk. Az első két fordulóban azután meglehetősen rosszul is játszottam, abszolút Heinz vitte a párosunkat. Az egyes vereség nagyon letört, mert akkoriban kezdtek huzamosabban rosszul alakulni szingliben a dolgaim, és volt egy régebbi fogadalmam, mely szerint ha egyesben kikerülök az első százból, akkor abbahagyom a teniszt."

"Ezzel az első fordulóban elszenvedett vereséggel valahova a nyolcvanadik hely környékére csúsztam le, szóval napokig nem igazán foglalkoztatott ezen kívül más. Azon tépelődtem, hogy Wimbledon után milyen versenyeken kellene indulnom a pozícióm javítása érdekében.”

Ezzel együtt az első három fordulóban simán haladt a döntő felé a magyar, svájci duó. Csak az első kanyarban, az izraeli Shlomo Glickstein és az amerikai Tim Wilkinson ellen veszíttek szettet, 6:7, 6:4, 6:3, 6:4 volt a végeredmény. Aztán két sima győzelem következett: a második fordulóban a Glenn Layendecker (amerikai), Glenn Michibata (kanadai) páros ellen 6:4, 6:4, 7:6, majd a nyolcaddöntőben Vijay Amritraj (indiai), John Lloyd (brit) ellen 6:4, 6:0, 6:4 lett.

Következett az a negyeddöntő, amely sokáig emlékezetes marad. A döntő, ötödik szettet – 6:4, 2:6, 6:4, 6:7 után – 24:22-re nyerték Taróczyék az amerikai Paul Annacone és dél-afrikai Christo Van Rensburg ellen. A meccs öt óra öt percig tartott, egészen 2006-ig a leghosszabb férfi páros meccs volt Wimbledonban.

Erre így emlékezett: „Addig még sohasem veszítettünk ellenük, pedig több hosszúra nyúlt partink is akadt velük. Ha jól emlékszem, nagyon élveztük azt az egész meccset. Egy idő után már mi is csak röhögtünk, hogy mi lesz ennek a vége.”

Az elődöntőben a világhírű ausztrál Peter McNamara, Paul McNamee volt az ellenfél, akik 1980-ban és 1982-ben is megnyerték a wimbledoni párost. 6:7, 6:1, 6:2, illetve 5:4-es vezetésnél, a magyar adogatásánál – sötétedés miatt – félbeszakadt a meccs. „Ez azért egy elég nyomasztó szituáció, ráadásul úgy, hogy előző nap már nagyon jól játszottam én is, és akkor nem lett volna gond megoldani ezt a feladatot. Rettentő ideges voltam, úgyhogy semmi-negyvennel kezdtem azt a játékot, amit azután mégis sikerült hoznunk valahogy.”

A döntőbe Taróczyék mellett a Pat Cash, John Fitzgerald duó jutott, akik a McEnroe, Fleming pároson jutottak túl. Az, hogy nem kellett McEnroe-ék ellen játszani, nagyon feldobta a mieinket, végig remekül, lazán teniszeztek és viszonylag simán 6:4, 6:3, 4:6, 6:3-ra nyertek is. Taróczy ekkor játszott életében először a wimbledoni centerpályán. A döntőt egyébként a szokásoktól eltérően nem szombaton, hanem vasárnap játszották. Az eső miatt csúszott a program, így a férfi egyes döntőjét csak hétfőn rendezték.

A magyar játékos a Wimbledoni sikere után majdnem két hónapig az Egyesült Államokban túrázott, így mire hazaért, már kevesen emlékeztek a győzelemre. Ezzel együtt is furcsán kezelték akkor itthon a győzelmét, erről a következőket mondta a tvonal.blog.hu-nak:

„A Vasasnál is csak kérdezgették, hogy mi lesz az ünnepléssel. Aztán év vége felé rendeztek egy teniszbemutatót a régi BS-ben, ahová Günthardtot is meghívták. Na, akkor kaptunk Buda Istvántól, akkori államtitkártól egy kitüntetést. Egyébként már a wimbledoni televíziós közvetítés is érdekesen alakult. Előttünk a női döntő volt soron, a mérkőzést élőben adta a magyar televízió."

"Vitray Tamás azonban a közvetítés elején és a női döntő alatt egy szóval sem említette, hogy lenne itt még egy műsorszám, csekélyke magyar vonatkozással. Így azután a női egyes díjátadója után, amikor megkezdődött a mi finálénk, Vitray száját valami ilyesfajta mondat hagyta el: következik a férfiak páros döntője, és jó hírrel szolgálhatok, magyar játékos is érdekelt. Otthon meg már a fél ország a készülékek előtt ült, mert pontosan tudta, mi következik.”

Taróczy 18 éves pályafutása során egyesben 385 meccset nyert, 226-ot veszített el, párosmérlege 390 siker és 236 vereség. A hivatalos adatok szerint 1 437 443 dollárt keresett, utolsó párosmeccsén egykori tanítványával, Goran Ivaniseviccsel maradt alul a brüsszeli fináléban.