Salamon
7 °C
14 °C

Amit Pelé és Maradona sosem nyert meg

2011.07.01. 22:29
Argentínában pénteken kezdődik a Copa América, a világ legrégebbi futball válogatott tornája, amit 1916-ben rendeztek meg először. Nem csak hagyományai, de furcsaságai miatt is egyedülálló a sorozat.

Kevés olyan futballsorozat van a világon, amelyben Brazília győzelmeit tekintve csak a harmadik a rangsorban, és az sem sűrűn fordul elő, hogy a világ valaha élt két legjobbjának tartott focista, a brazil Pelé és az argentin Diego Maradona egyszer sem tudott nyerni. Olyan meg végképp nem, hogy egy kontinenstornára más földrészekről érkezzenek beugrók. A Copa América ilyen, pénteken kezdődik a 43. felvonás

Emléktornának indult

A dél-amerikai kontinensen Argentínában játszották az első hivatalos futballmeccset, itt alakult az első futballklub, így az sem meglepő, hogy az első Copa Américát is itt rendezték. Igaz, akkor még fogalmuk sem volt a szervezőknek arról, hogy ekkora hagyományt teremtenek.

Az apropót az argentin állam alapításának 100. évfordulója szolgáltatta, amelyre 1916-ban a környező országok – Chile, Uruguay és Brazília –  futballválogatottjait hívták meg. A tornát dél-amerikai válogatottak bajnokságának (Campeonato Sudamericano de Selecciones) nevezték el, a Copa América kifejezést csak 1975-től használják. A premieren az uruguayiak elrontották a hazaiak kedvét, a történelmi siker az ő nevükhöz fűződik.

A következő három tornát is ez a négy válogatott vívta, Paraguay 1921-ben csatlakozott – az alapító Argentínának eddig kellett várnia az első sikerre –, majd a második világháborúig folyamatosan nőtt a mezőny, 1945-ben már kilenc válogatott nevezett, igaz végül Paraguay és Peru visszalépett.

92f642216bc5bef09ce97906397ea94b

1917-ben adtak át először kupát a győztesnek, amelyet a szervezők 3000 svájci franknak megfelelő összegért vásároltak egy Buenos Aires-i ékszerésztől. A trófea ezüstből és fából készült, 75 centiméter magas, 30 centi átmérőjű, kilenc kilót nyom. Két évvel később egy 150 perces meccs döntött Brazília és Uruguay között. Az akkori szabályok szerint kétszer harminc perces hosszabbítás játszottak.

Uruguay mindent megnyert

A korszak legjobb válogatottja az uruguayi volt. 1930-ig hatszor nyertek kupát, övék lett az első világbajnoki és az 1924-es és 1928-as olimpiai bajnoki cím is. 1925-ben rendezték a legkisebb tornát, mindössze három csapat indult.

Két évvel későbbi a sorozat történetének leggólgazdagabb tornája lett, hat találkozón 37 gól 6,17-es gólátlagot jelent. 1939-ben új bajnok született, korábban csak Uruguay, Argentína vagy Brazília lett az első, a tizenötödik kiírást Peru nyerte.

02

A második világháború után meglehetősen rendszertelen jelleggel tartották meg a sorozatot. 1945 és 1947, valamint 1955 és 1957 között minden évben volt bajnokság, olyan is akadt, hogy négy év szünet volt két viadal között, 1959-ben pedig egy évben kettőt is lebonyolítottak. Az elsőt március-áprilisban Argentínában, a másodikat decemberben Ecuadorban. Utóbbinak az oka az volt, hogy az ecuadori szövetség így akarta megünnepelni az ország akkor legnagyobb stadionjának, a guayaquili 55 ezres Modelo Stadion átadását. A tornát végül engedélyezte a kontinentális szövetség, igaz csak öt válogatott vállalta a szereplést.

Pelé és Diego Maradona is trófea nélkül

Talán éppen a rendszertelenség az oka, hogy a korszak legnagyobb egyénisége, a brazil Pelé csak egy tornán tudott részt venni. Hiába lőtt 1959-ben nyolc gólt, Brazília csak a második lett, így a háromszoros világbajnoknak a Copa América-siker nem jött össze.

03

Több rekord fűződik ehhez a korszakhoz. 1945 és 1947 között Argentína háromszor nyert, egymás után triplázni sem előtte, sem utána nem jött össze senkinek sem. 1949-ben minden idők legtöbb gólját látták a nézők, 135 találat született, a brazilok nyolc meccsen 46-ot vállaltak, a döntőben hetet lőttek Paraguaynak. Jair kilenc gólja máig csúcs. 1963-ban Bolívia kihasználta a hazai pálya és a 3600 méter feletti stadionok előnyét, és első, máig egyetlen aranyérmét nyerte.

1967 után nyolc év szünet következett, a kontinentális szövetség, a CONMEBOL – amely éppen az első torna idején alakult – 1975-ben már Copa América néven egy megújított sorozatot indított. Az első három tornát nem egy helyszínen bonyolította le, minden válogatott otthon játszotta pályaválasztó meccsét, a döntőt oda-visszavágó rendszerben rendezeték. 1979 és 1989 között az argentin válogatott egyszer sem jutott el a döntőbe, így Diego Maradona – Peléhez hasonlóan – egyszer sem emelhette fel a kupát.

Ötből négy brazil, közte egy történelmi kolumbiai siker

1987-ben új időszak kezdődött. Nyolc tornán keresztül kétévente, minden páratlan évben és megint egy helyszínen játszották a meccseket, amelyen mind a tíz CONMEBOL-tagnak kötelező volt a részvétel. A sorozat népszerűségét pedig mi sem jelezte jobban, hogy már az egész világon, így Európában is láthatták a meccseket a szurkolók a tv-képernyőn keresztül.

1989-ben a brazil szövetség méltón ünnepelte meg fennállása 75. évfordulóját. Negyven év után rendezhetett megint tornát és ugyanennyi idő után megint megnyerte a Copa Américát. Az Uruguay elleni döntőt majdnem 150 ezer ember látta a Maracanában, amellyel minden rekord megdőlt.

04

1993-tól más kontinensekről érkező vendégek is szerepelnek. Eddig öt válogatott – Costa Rica, Honduras, Japán, Mexikó és az Egyesült Államok – indulhatott a dél-amerikaiak bajnokságán. A legjobb eredmény Mexikóé, ami kétszer lett második. Az utolsó öt kiírás egyértelmű brazil fölényt mutat, négyszer is nyerni tudott a legtöbbszörös világbajnok. Ebből 1997-ben – hetvennyolc év után először – nem hazai rendezésű tornán, legutóbb pedig, 2007-ben a döntőig nagyszerűen menetelő Argentínát elintézve lett első.

Közte 2001-ben Kolumbia a hetedik nemzetként elhódította a Copa Américát, ráadásul úgy lett első, hogy minden meccsét megnyerte és egyetlen gólt sem kapott. Ehhez hasonlót korábban csak az 1921-es argentin és az 1987-es uruguayi bajnok tudott produkálni. Előbbinek három, utóbbinak csak két meccset kellett játszania, míg Kolumbia hat meccset hozott.

Már csak három olyan dél-amerikai van – Chile, Ecuador és Venezuela – amelynek még sosem sikerült a tornagyőzelem. Arra kevés a sansz, hogy ez a sorozat éppen most, Argentínában szakadna meg, a hazaiak és Brazília favorit.

Az eddigi dobogósok

Csapat 1. hely 2. hely 3. hely
  Argentína 14 (1921, 1925, 1927, 1929, 1937, 1941, 1945, 1946, 1947, 1955, 1957, 1959, 1991, 1993) 12 (1916, 1917, 1920, 1923, 1924, 1926, 1935, 1942, 1959, 1967, 2004, 2007) 4 (1919, 1956, 1963, 1989)
  Uruguay 14 (1916, 1917, 1920, 1923, 1924, 1926, 1935, 1942, 1956, 1959, 1967, 1983, 1987, 1995) 6 (1919, 1927, 1939, 1941, 1989, 1999) 9 (1921, 1922, 1929, 1937, 1947, 1953, 1957, 1975, 2004)
  Brazília 8 (1919, 1922, 1949, 1989, 1997, 1999, 2004, 2007) 11 (1921, 1925, 1937, 1945, 1946, 1953, 1957, 1959, 1983, 1991, 1995) 7 (1916, 1917, 1920, 1942, 1959, 1975, 1979)
  Paraguay 2 (1953, 1979) 5 (1922, 1929, 1947, 1949, 1963) 7 (1923, 1924, 1925, 1939, 1946, 1959, 1983)
  Peru 2 (1939, 1975) 6 (1927, 1935, 1949, 1955, 1979, 1983)
  Kolumbia 1 (2001) 1 (1975) 3 (1987, 1993, 1995)
  Bolívia 1 (1963) 1 (1997)
  Chile 4 (1955, 1956, 1979, 1987) 5 (1926, 1941, 1945, 1967, 1991)
  Mexikó 2 (1993, 2001) 3 (1997, 1999, 2007)