Gyöngyi
9 °C
9 °C

Érthetetlen, hogyan hakniztak a bundázók

2011.07.02. 14:43
Nagyon sok kérdés tisztázatlan még a négy letartóztatott magyar játékvezető – Lengyel Kolos, Selmeczi Krisztián, Csák János, Mocsári Tamás – szerepvállalásáról a bundabotrányban, további részletek nyilván csak a tanúvallomások után derülnek ki. A hazai felelősség talán már a rendelkezésre álló adatok alapján körülírható.

A fogadási csalások ügyében annyi bizonyítottnak látszik – a konkrét példát Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője is megemlítette –, hogy a december 18-ai U20-as Argentína–Bolívia barátságos mérkőzésen a csaló magyar futballisták nagy téttel fogadtak a magyar bírók meccsén arra, az utolsó öt percben esik a győztes gól.

A találat tizenegyesből esett a 103. percben, előtte egy szabályos argentin gólt nem adott meg Lengyel Kolos játékvezető, mert az a 76. percben született, nem akkor, amikor kellett volna. A meccs manipulálása talán nem is tudódott volna ki, ha nincs a 2-2-es bolgár–észt február elején, és nincs a négy büntető, ami a FIFA figyelmét is felkeltette, és ha Lengyel, valamint Selmeczi nincs a bírók között.

A decemberi Argentína–Bolívia (1-0) korosztályos meccset Lengyel vezette, segítője Selmeczi Krisztián és Mocsári Tamás volt. A februári Bulgária–Észtországot (2-2) Törökországban rendezték, ott indokolatlanul nagy téttel fogadtak arra a meccs előtt, hogy háromnál több gól lesz. A meccset Selmeczi vezette, segítője Lengyel mellett Csák János volt, aki a BLSZ irodavezető pozíciójáig is eljutott.

Vágner László, aki februárban még a játékvezetői bizottság (jb) elnöke volt, indulatosan reagált a hírre, a fegyelmi vizsgálat és a meghallgatás előtt kijelentette: ez a három bíró Magyarországon többet nem vezethet. Azt is mondta, a felelősség a mérkőzés szervezőit terheli.

Csak később derült ki, hogy Selmecziék Farkas Ádámot, a jelenlegi élvonalbeli keret egyik tagját keresték meg, adja kölcsön a nemzetközi meccsekhez szükséges headsetjét, hiszen nekik nem jár, mert az NB III.-as keret tagjai. Headsetje nem lehet akárkinek. Másfél millió forintba kerül, itthon nincs bolti forgalomban, egy francia cégtől szerzi be a hazai játékvezetői bizottság. Számozott készülékek, akárki nem férhet hozzájuk, pontos nyilvántartást kell vezetni, kinél vannak.

Farkas elmondta, azonnal hívta Vágnert, aki annyit felelt, ne foglalkozzon a kéréssel, majd ha akarnak valamit, akkor őt, a főnököt keresik meg.

„Pár nap múlva újra hívtak telefonon, Vágnerre hivatkoztak, hogy vele mindent egyeztettek. Sajnos túlságosan naiv voltam, még egyszer nem hívtam vissza az elnököt, elhittem, hogy ez a megbeszélés megtörtént. Kölcsönadtam, vissza is kaptam épségben, engem a történetben ennyi érdekelt, vétlen szereplője lettem ennek a rendkívül kínos esetnek.”

Vágner február 15-én a Duna Tv-n azt mondta, „mindössze egy olyan levél jött egy menedzserirodától a szövetségbe, amelyben megköszönték a három játékvezető korábbi, dél-amerikai ténykedését. Ezt a kérésükre mi továbbítottuk a BLSZ-hez, ezzel a magunk részéről lezártnak tekintettük az ügyet. Az iroda jelezte, hogy a csereprogram keretében majd még hívnak magyar bírókat, ilyen csereprogram viszont nem létezik. Mivel mi nem is ismertük ezt az irodát, ezért a levél ezután a szemétkosárba került, tovább nem foglalkoztunk vele.”

Vágner Lászlót nem sikerült megkérdezni

Próbáltuk megkérdezni Vágner Lászlót, hogyan emlékszik, valóban adott-e engedélyt a headset használatára, vagy visszaéltek a nevével; a bírófőnök azonban a szerdai rendőrségi bejelentés óta nem vette fel a telefonját.

Titkárát, Márton Sándort sikerült elérni, Vágner a háttérből beszélve ahhoz a Berzi Sándorhoz irányította az Indexet, aki a múlt csütörtökön lett a jb elnöke, Vágner azóta alelnök. (A jb-t az UEFA előírásai szerint csak elnökségi tag vezetheti, ezért volt indokolt a váltás.)

Kollégánk Mártonnak elmondta, Berzi MLSZ-alelnök megörökölte az ügyet, februárban még Vágner volt az illetékes, és mivel az eljárás rendőrségi szakaszba lépett, pár kérdést tisztázni kell. Márton azt javasolta, a jb-ülés után keressük Vágner Lászlót, aki akkor sem volt elérhető, így nem válaszolt alábbi kérdéseinkre:

– miért nem gyanakodott ő vagy más a nem létező csereprogramra?
– miért haknizhatnak a világban nevesincs magyar játékvezetők?
– ha a 103. percben esik egy vitatható gól, és a magyar bírói hármas rendőri segítséggel hagyja el a pályát, az figyelmet érdemel?
– furcsa, hogy egy ismeretlen menedzseriroda küldözget faxokat nemzetközi meccsekről, holott a hivatalos út 99 százalékban az, hogy az adott ország nemzeti szövetsége keresi meg a magyart, és a magyar dönti el, ki vezethet meccset (nemzetközi meccseken csak a hazai FIFA-keret tagjai jöhetnek szóba); erről mi a véleménye?

Jelenlegi és korábbi játékvezetők szerint életszerűtlen, hogy meccseket szervező menedzserirodák kikérőket küldözgetnek, és oda általuk megjelölt bírókat visznek.

Azon a februári UEFA-meccsnapon – 30 barátságos meccset rendeztek – más magyar bíró nem volt külföldön, nem kellett más ügyeit intézni. A most fogva tartott hármas azonban annyira kelendő volt, hogy egy Bolívia–Lettország meccset is rájuk bíztak Törökországban, bár hivatalosan nem tudni, hogy végül ezt valóban ők, vagy a horvátok kapták-e meg. (A FIFA nyilvántartásában a bolgár–észt nem szerepel a hivatalos találkozók között.) Selmecziék védekezése is abszurd: a helyszínen értesültek arról, hogy felnőtt, nem pedig korosztályos meccset kell vezetniük.

A most letartóztatott bírók februárban még indulatosan reagáltak a bolgár–észt után megfogalmazott felvetésekre: "Teljes mértékben fel vagyunk háborodva, és döbbenten állunk az eset előtt, valamint az alaptalan vádak kereszttüzében. Úgy állítanak be minket, mint csaló és korrupt embereket, anélkül, hogy bárki bármilyen konkrét bizonyítékkal rendelkezne. Soha nem manipuláltuk a mérkőzések eredményét, kikérjük az alaptalan rágalmazást, és állunk mindenfajta vizsgálat elébe."

Az MLSZ a bírók elleni fegyelmi eljárást megszüntette, mert a FIFA március 22-én a saját hatáskörébe vonta az ügyet.