Ceaușescu Scornicestije 11 évig bírta, a Felcsút 3-ig

Az NB I.-ből kieső felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiához hasonló első osztályú csapatot nem nagyon találni Magyarországon, de a világon sem. A miniszterelnök szülőfalujának csapata, amely feljut a legmagasabb osztályba, saját stadiont kap, és rengeteg pénzzel gazdálkodhat, olyan egyedi, hogy csak erőltetett hasonlattal jellemezhetjük.

Nicolae Ceaușescu Scornicestiben született, a csapat pedig 1978-ban megnyerte a román harmadosztályt, majd egy évre rá a másodosztályt, amivel feljutott az élvonalba.

Az ottani csapat kapott egy új stadiont, nem is akármilyet. Körülbelül 10 ezren laktak a dél-romániai kisvárosban, a stadionba 20 ezren is befértek, de mivel akkor még nem voltak szigorú szabályok, akár 30 ezren is zsúfolódhattak a lelátón.

A Scornicesti mai állapotáról  két évvel ezelőtti helyszíni riportunkból tájékozódhat , nem kell különösebb fantázia ahhoz, hogy  a rothadó stadion és az egykori diktátor élete között párhuzamot találjunk.

A klub szinte a semmiből jött, de olyan jól sikerült a megerősítése, hogy a válogatott játékosokkal teletűzdelt csapat egyszer a negyedik helyre is befutott, amivel kis híján elérte a nemzetközi kupaindulást. Így is 11 szezont húzott le az élvonalban, mielőtt kiesett. A decemberi forradalom és a román diktátor bukása magával hozta a helyi foci visszaesését.

A Felcsúttal azért valamennyire más a helyzet, ahogy a miniszterelnökkel is, hiszen a PFLA-projekt 3 évet élt meg az első osztályban, bár ha nincs a tavalyi létszámszűkítés, gyaníthatóan nem lettek volna kiesési gondjai a klubnak.

Ha az akadémia megfogadja az  átvilágító belga cég tanácsait, akkor előfordulhat, hogy nem 2-3 saját nevelésű játékos lesz az élvonalban, hanem több.

A Felcsút helyére a másodosztályból a Seszták Miklós vezette Kisvárda áll feljutásra. Nekik nincs licencük, de így még mindig ott a NAV-elnök Tállai András Mezőkövesdje, amelyik váratlanul kikapott a Soroksártól, ezért a negyedik. A ZTE a harmadik.