Salamon
6 °C
14 °C

Cruyff: Guardiolát pocakosnak hívtam

2016.10.06. 18:46

Ha ő azt akarta, bármilyen pozícióban a legjobb tudott lenni.

Eric Cantona idézetével a címlapon jelent meg Johann Cruyff önéletrajzi regénye, Az én történetem címmel (bár katalánul Johann Cruyff 14 a címe). A Marca spanyol napilap emlékezett meg arról, hogy a legendás futballista egyik utolsó kérése volt, amikor már kiderült, hogy gyógyíthatatlan beteg, hogy az önéletrajzi regénye csak halála után jelenjen meg.

A könyvben természetesen a kezdetektől egészen a barcelonai évekig mesél életéről, a futballról, ahogyan ő látta, kedvenc 11-éről és a családról is. A kezdetekről, amikor a grundokon, betonon tanulta a futballt és a cselezést. Két legendát említ meg, aki a példaképe volt: Alfredo di Stefano, aki a pálya minden pontján remekül látott és játszott, valamint Faas Wilkes, aki kiválóan tudott cselezni. Valahogy e kettő keveréke vált aztán Johann Cruyffból.

Elmondja a könyvben, hogy imádta a számokat, borzasztóan hitt a számmisztikában.

"A számok elbűvöltek engem, szerettem őket, érdekelt a számmisztika. Mondok egy példát: december másodikán nősültem meg, 2+12 az 14, ezért lett a mezszámom a 14-es. És ez 1968-ban történt, 6+8 is 14." Valami tényleg lehet a számmisztikában, mert Cruyff 68 évesen hunyt el.

Mesélt az amerikai életéről is, hogyan szerette meg a baseballt, és hogyan tanulta meg a szabályait. Észrevette, hogy a futball és a baseball között párhuzam van, elsősorban ami a taktikai variációkat, látásmódot, a mozgást, a térbeli látást illeti. 

Beszélt 1977 szeptember 17-ről, amikor el akarták rabolni: "Épp kosárlabdát néztem a tv-ben, amikor csöngött a kaputelefon, egy futárcégtől jöttek. Aztán mikor kinyitottam az ajtót pisztollyal néztem szembe. A férfi mindenkit a földre kényszerített, a gyerekek is otthon voltak. Sikerült megzavarni őket, elmenekültek. Később tudtam meg, hogy a ház előtt kisteherautó várt, matracokkal a belső terében, ami emberrablásra utalt."

Szóba került a vállalkozása is, amelyben gyakorlatilag csődbe ment. Vagyona nyolcvan százaléka, közel hatmillió dollár úszott el. Az óriási tanulság az volt ebben neki, hogy ahol pénz van, ott olyan emberek is akadnak, akik ezt elvegyék tőle. Rossz emberektől rossz tanácsokat kapott, ami egy életre tanulságul szolgált.

A Barcelonával kapcsolatban - legalább - három érdekes dologról beszélt. Az egyik Luis Enrique, akit Cruyff bevallása szerint ő győzött meg, hogy jöjjön a Barcába. Guardiolát pedig éppen az ő nyomására adták el, pocakosnak nevezte, de az álomcsapatába azért beválasztotta. És ha már Guardiola, Cruyff szerint - a mostani csapat talán legfontosabb emberéből - , Busquetsből remek edző lesz, sokkal jobb, mint amilyen a Manchester Cityt irányító Guardiola.

Johann Cruyff álomcsapata: Lev Jasin - Carlos Alberto, Beckenbauer, Pep Guardiola, Ruud Krol - Alfredo di Stéfano, Bobby Charlton, Garrincha - Maradona, Pelé, Piet Keizer.

(A kiadó tervei szerint a könyv várhatóan magyarul is megjelenik.)