Joga van nemet mondani az olimpiára

Alig lépett színre a Momentum Mozgalom az olimpia elleni népszavazás ötletével, egy állami támogatásból működő intézménynél máris megfenyegették a kezdeményezéshez csatlakozni vágyó vagy az olimpia rendezése ellen más, nyilvános formában véleményt nyilvánító dolgozókat.

A 444.hu-n nyilvánosságra hozott bejegyzés szerint az Antall József Tudásközpont (AJTK) vezetője az intézmény belső Facebook-csoportjában határozottan megfenyegette az AJTK azon dolgozóit, akik nyilvánosan is kifejeznék: nem szeretnék, ha Budapest olimpiát rendezne 2024-ben. Az ügy kapcsán megkérdeztük egy jogász véleményét is, mind a konkrét esetről, mind általában.

Az Antall József Tudásközpont évi 600 millió forintos költségvetési támogatásból működik, az intézmény kilenctagú kuratóriumának tagjai közé tartozik az Országgyűlés fideszes alelnöke, Gulyás Gergely, a rendszer ideológusa, Lánczi András és mindenki kedvenc biztonságpolitikai szakértője, Nógrádi György is.

Az intézmény igazgatója, Antall Péter – a néhai miniszterelnök fia – teljesen egyértelműen fogalmaz a dolgozókhoz intézett és később nyilvánosságra került felhívásában. Lényegében azt mondja: mindenkinek lehet saját véleménye az olimpiáról, de tartsa meg magának, különben repül.

Külön szép az az önellentmondó indoklás, ami szerint azért nem lehet ebben a kérdésben negatív véleményt nyilvánítani, mert „nem állunk be a napi belpolitikai vitákba”. Miközben ugye a közlemény harmadik mondatában maga állt bele kötésig, csak épp a másik oldalon. De a közlemény első mondata is sokat elárul a közállapotokról, ebben arra hívja fel a dolgozók figyelmét, hogy az AJTK támogatása a Miniszterelnökségtől érkezik.

De ki lehet-e valakit rúgni azért, mert lájkolt egy olimpiai rendezést ellenző felhívást? A kérdésnek különös aktualitást ad a Momentum kezdeményezése, de egyébként sem árt tudni, hogy büntethet-e ilyesmiért a munkaadó.

Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke szerint teljesen egyértelmű, hogy nem. A jogász a konkrét esetet különösen érdekesnek találta. Kádár szerint, ha Antall Péter beváltaná a fenyegetését, az „vegytiszta diszkrimináció lenne”, és nehezen képzelhető el, hogy a Facebookra posztolt üzenet fényében ne veszítené el a pert a bíróságon, amennyiben egy olimpia ellenzéséért kirúgott dolgozó beperelné. Ráadásul, mivel az ilyen ügyekben úgynevezett fordított bizonyítás szerint zajlik az eljárás, a munkaadónak kellene bebizonyítania a bíróságon, hogy nem a véleménye miatt rúgták ki az alkalmazottat, hanem mert mondjuk sokszor elkésett.

Az ügyben a munka törvénykönyve, a polgári törvénykönyv és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előremozdításáról szóló törvény vonatkozó szakaszai az irányadók.

A 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről kimondja, hogy a személy hátrányos megkülönböztetése a személyiségi jog megsértésének számít (2:43. §). Tehát ha az alapján tesz különbséget a munkaadó a dolgozók között, hogy megosztották-e mondjuk ezt a posztot vagy sem, akkor az jogsértés.

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 8. cikkében kimondja, hogy közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt politikai vagy más véleménye miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

Azaz, ha az egyik lusta dolgozót kirúgják, mert megosztotta a cikket, a másikat meg nem, akkor az hátrányos megkülönböztetés. Ráadásul a 21. paragrafus szerint, ha a munkáltató hátrányos megkülönböztetést alkalmazva szünteti meg valaki foglalkoztatási jogviszonyát, vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyát, az különösen sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

Amennyiben a bíróság kimondja, hogy a munkaviszony jogellenes módon került megszüntetésre, úgy a munka törvénykönyvének 82. és 83. szakasza alapján a bíróság a kirúgott dolgozó kérésére jogosult visszaállítani annak munkaviszonyát, továbbá a munkáltatónak meg kell térítenie a munkaviszony megszüntetése óta eltelt időszakra eső munkabért és egyéb járandóságokat is, mi több, a dolgozó sérelemdíjat is kérhet. A hazai gyakorlat szerint a bíróság erre pár százezertől nagyjából másfél millió forintig  terjedő összeget szokott megítélni.

Tehát akár ön, akár Nógrádi György is nyugodtan lájkolhatja például ezt a cikket, a jog szerint nem eshet bántódása emiatt.