Az Újpest-címer újra a régi, de a csapat még nagyon nem az

Az infláció a szotyiárusokat is utolérte, az egy kis pohárral mért, frissen pirított és fűszerezett paprikás tökmagért 600 forintot kértek a sarkon, ahogy az ember a Megyeri útra fordult. A távolban már égtek a reflektorok, noha a nap messze nem bukott még a horizont alá. A bejáratoknál és a jegyárus ablakoknál egyaránt kígyóztak a sorok. Azt azonban a rutinos meccsre járók sem tudták volna megmondani, ez most jó jel-e vagy sem. Szűk 30 perccel a kezdés előtt a szép létszámú publikumról éppen úgy árulkodhatott a jelenség, mint a körülményes jegykiadásról és beléptetésről.

Történt, ami nem történt

Új idény, új remények – és egy új korszak is egyben. Hol máshol, mint Újpesten.

No nem akkora fordulattal, mint előzetesen többen gondolták, vagy – a lelátói beszélgetéseket hallva – remélték.

Nem véletlen, hogy a meccs előtti felvezetést a helyi műsorközlő is úgy kezdte, olyan nyár van a Megyeri útiak mögött, ahol az, ami nem történt meg, legalább olyan fontos, mint ami igen... 

De mi is az, ami nem?

Az egész tavasszal rebesgetett tulajdonosváltás füstbe ment: a korábbi közönségkedvenc támadó, Kovács Zoltán vezette üzleti kör végül nem tudta összeszedni a klubban 2011 óta többségi tulajdonnal bíró belga Roderick Duchatelet kivásárlásához szükséges pénzt.

Tudom, hogy a szurkolók most elmondhatatlanul csalódottak, és nekem is ugyanúgy fáj, hogy nem sikerült tető alá hozni a tulajdonosváltást, hiszen nem erre készültünk, nem ezért dolgoztunk keményen az elmúlt hónapokban. Amikor januárban megállapodtunk az Újpest FC megvásárlásáról, még nyoma sem volt a mára kialakult bizonytalan világgazdasági folyamatoknak. Stabil pénzügyi hátteret szerettünk volna a klub mögé tenni, de a váratlan események olyan helyzetet teremtettek, amire nem lehetett felkészülni, és aminek következményeként sajnos most nem tudott megvalósulni a tranzakció

– idézte a klub hivatalos honlapja a lila-fehérben kereken 100 NB I-es gólig jutott excsatárt.

Új idény és új remények mellé tehát új tulaj nem társult. Lett viszont új, pontosabban régi címer újra. A klub 2017 nyarán szabályosan sokkolta a drukkereket azzal, hogy lecseréli a rendszerváltás és így a Dózsa utónév elhagyása óta – kisebb-nagyobb ráncfelvarrások mellett – több mint három évtizeden át használt Újpest-címert. A változtatás hírére többezres tömeg verődött össze a Megyeri úton, és a klublogó azonnali visszaállítását követelte olyan hangadók segítségével, mint Széki Attila „Curtis” vagy épp a 48-szoros válogatott Urbán Flórián. A döntés azonban megszületett, és hiába minden fenyegető lépés, a hazai mérkőzések csaknem állandó bojkottja a szervezett szurkolói csoportok részéről, egészen idén nyárig nem történt jelentős változás.  

Most viszont igen.

Égi csillagok

A kritikusok szerint egyszerűen egy lila WC-deszkát idéző logó repült, a régi, már az anyaegyesület 1885-ös megalapításakor is használt vasmacskás verzió modernizált változata pedig visszatért. És így a drukkerek is a visszatérés mellett döntöttek, függetlenül az általuk nem épp szívelt belga klubtulaj maradásától.

Újra lengnek a zászlók

– közölték egy héttel a bajnoki rajt előtt a szervezett szurkolói csoportok, hiszen – mint írták – a legnagyobb céljukat, a címer(vissza)váltást elérték. Hiú ábrándjaik azonban nincsenek, „Tisztában vagyunk vele, hogy eredményekben ez a szezon is kínszenvedés lesz, minden pontnak örülni kell, a reális cél idén is csak a bennmaradás” – fogalmazott az említett közlemény.

Az első forduló, a nyáron a szakírók többsége szerint alaposan meggyengült és még alaposabban kicserélődött (kilenc érkező, tizennégy távozó) Mezőkövesd elleni mérkőzés válasszal kecsegtetett, jól becsülik-e fel a helyzetet és csapatuk erősségét az újpestiek, vagy igazán meríthetnek egy kis extra optimizmust.

No nem a meccs előtti percektől lettek boldogabbak. A kezdés előtt búcsúztatták az elmúlt másfél hétben meghalt két újpesti klasszist, Törőcsik Andrást és Kardos Józsefet. Előbbire emlékezve a hazai tábor előtt „Az Újpest-pályán egy csillag ragyog!” drapéria díszelgett. A kezdő sípszó után épp kétszer énekelhették el az azonos sorral kezdődő rigmust, mielőtt Banai Dávid bravúros védését látva szisszent volna fel többségük...

A Megyeri úton öt új játékost szerződtettek a nyár eddigi részében, köztük csak egy magyart, az előző idényben Nyíregyházán 35 bajnokin 17 NB II-es gólig jutó Szabó Bálintot. Távozóból jóval több jutott, az előző évadban kifejezetten jó tavaszt futó brigád tagjai közül – az utolsó 11 fordulóban csak a bajnok FTC szerzett náluk több pontot – elköszönt az alapembernek számított Nikola Mitrovics, Giorgi Beridze és Jorgosz Kutrumpisz is, miközben a Mol Fehérvártól fél évre kölcsönvett, 12 bajnokin 11 találatot szerző Budu Zivzivadzét sem sikerült hosszabb távra megtartani.

Ljujics, a kellemes meglepetés

A 4. perc legvégén, az 5. legelején aztán már sokkal vidámabban pattanhattak fel helyeikről az újpesti drukkerek: Miroslav Bjelos lépett ki a leshatárról, majd centerezésébe ugyan beleért a kövesdi kapus, a hosszún érkező Vincent Onovo már a hálóba továbbította a labdát. A találatnál azonban nemcsak az elsőre kissé szokatlanak hangzó gólörömzene – az elmúlt két évtizedben bejáratott „Mindig Újpest!” szólamot sikerült lecserélni az idehaza az FTC által „kitaposott” módon dartsközvetítéseket idéző neccpartys dallamokra... – jelentett problémát, hanem az azt megelőző lesállás is. Két perc kellett hozzá, de a VAR-vizsgálat után nem is adta meg a játékvezető, Pintér Csaba. 

A szerény várakozások ellenére nem hagyott sok kivetnivalót maga mögött az Újpest játéka az első 20 percben. A lilák sokkal többet birtokolták a labdát, mint ellenfelük, és helyzetekkel sem maradtak adósok, a 14. percben Bjelos kísérletét védte bravúrral Tordai György, nem sokkal később az újonc Matija Ljujics 20 méterről eleresztett bal lábas tekerése kerülte el centikkel a jobb felső ficakot. 

Az Izraelből szerződtetett szerb középpályás játéka üdítő látvány volt: az első métereken rendkívül robbanékonynak, ehhez pedig megfelelően képzettnek is bizonyult az első labdaérintéseknél. Bal külsővel többször is olyan légstopokkal vette le a labdát, ami párját ritkító képesség a honi élvonalban. 

A futball sokat emlegetett törvénye

Már épp kezdett leülni a mérkőzés, amikor Katona Mátyás megpattanó lövésével a fővárosiak megszerezték a vezetést (1–0). Ettől aztán új lendületet kapott Milos Krusics együttese, amely a szünetig könnyen megduplázhatta, vagy akár meg is triplázhatta volna előnyét, ha nincs a Katona szabadrúgásánál, majd Abdoulaye Diaby fejesénél (a jobb kapufa segítségével) nagyot védő Tordai. 

Supka Attila csapata a második félidőben sem találta a fogást a 20-szoros magyar bajnokon. Az Újpest ugyanakkor továbbra sem tudta megszerezni a második gólját, az 52. percben például Bejlos hibázott ordító ziccerben. Egy az egyben a kapusra vezetve a labdát az ötös bal csücskétől szeretett volna nagyon okos lenni, a hosszú helyett a kapus mozgásával ellentétes irányba, a rövid alsóba visszahúzva a lövést, csakhogy az oldalhálót találta el. 

Ezért pedig a 66. percben megbűnhődött a lila-fehér gárda. A második félidőben addig jószerivel Banai kapujához el sem jutó Mezőkövesd Dino Besirovic szöglete után Marin Jurina fejesével egyenlített (1–1). 

A kapott gól után kissé megzavarodott az Újpest, amit remekül bizonyított a védők helyezkedése Besirovic három perccel későbbi helyzeténél. A teljesen szabadon hagyott bosnyák félollózó mozdulata után azonban a kapu felett szállt el a labda...

A pillanatnyi zárlatnak Bjelos vethetett volna véget, de a 70. percben újabb ziccert hibázott el a lábbal óriásit védő Tordaival szemben. A Kövesden már az előző idényben is első számú választásnak bizonyult kapus ezen a ponton egyértelműen a meccs emberének ígérkezett. A 90. percben végképp az is lett, a csereként beállt Mory Koné közeli lövésénél újabb bravúrt bemutatva. 

Újabb gól nem született, így az Újpest és a Mezőkövesd, akárcsak néhány órával korábban a Kecskemét és a Vasas, egy ponttal indította a 2022–2023-as idényt. 

LABDARÚGÓ NB I
1. FORDULÓ
SZOMBATI MÉRKŐZÉSEK
Kecskemét–Vasas 0–0
Újpest FC–Mezőkövesd 1–1 (Katona 35., ill. Jurina 66.)