Robbie Keane és a Liverpool is kockáztat

Robbie Keane hosszas huzavona után végül valóban elhagyta a Tottenhamet, és 19 millió fontért (plusz 1,3 teljesítményétől függően) a Liverpoolhoz igazolt. A csatár lépése nem csak azért bátor, mert csapata ünnepelt sztárjából hirtelen második számú csatár lesz Liverpoolban, hanem azért is, mert Benítez a legritkább esetben áll fel két csatárral, így az ír játékos vagy komoly szerkezeti átalakításban bízik, vagy megelégszik a neki jutó, várhatóan kevés játékperccel.

Benítez általában roppant tudatosan építi fel csapata játékát, és mivel rendszerint posztra igazol, Keane jogosan bízik abban, hogy ha már ennyi pénzt kiadtak érte, a spanyol mester komoly szerepet szán neki a bajnoki címet évek óta hiába üldöző, sikertelennek mégsem mondható Liverpoolban. Robbie Keane pedig minden kétséget kizáróan megérdemli a lehetőséget.

A csodagyereknek tartott támadó 17 évesen már a Wolverhampton első csapatában szórta a gólokat, sőt az ír U17, majd az U19-es válogatottat is Európa-bajnoki címre vezette. A Coventry csapott le az akkor 19 éves csatárra (rekordnak számító 6 millió fontos összegért cserélt gazdát), ahol egy szezont töltött el, de ezalatt 12 gólt szerzett az első osztályban, ami felkeltette az Inter figyelmét, Lippi pedig nem sajnált érte 13 millió fontot sem.

A kockázatos túra – a brit játékosoknak nem véletlenül nem kedvelt célpontjuk Olaszország – kellemetlen véget ért, Lippit kirúgták, Ronaldo és Vieri mellett pedig az új edző, Tardelli szinte egyáltalán nem adott lehetőséget a fiatal támadónak. Mindössze hat Serie A-mérkőzéssel a háta mögött boldogan mondott igent a Leeds Unitednek, amely először kölcsönvette, majd remek első szezonja után (18 meccsen 9 gól) végleg megvásárolta.

A következő idény már nem sikerült ilyen jól a hazataláló Keane számára, a gólok is elmaradoztak, a Leeds pedig – többek között a hozzá hasonló igazolások következtében – mély anyagi válságba zuhant. A klub kénytelen-kelletlen elkezdte eladogatni sztárjait, ám mivel mindenki tisztában volt a gondjaikkal, a játékosokért befolyt összegek is elmaradtak a várakozástól, és elkerülhetetlenné vált a csőd. (Keane 12 millióért érkezett, a Tottenham egy év múlva már hétmillióért elvihette).

Időközben az ír válogatott egyik kulcsfigurájává is vált, sőt 1999 óta 81 meccsen 33 gólt szerezve válogatottsági gólrekorder lett. 2002-ben részt vett a világbajnokságon, az ír csapat négy mérkőzésén háromszor is betalált, köztük a németek elleni, utolsó másodpercben esett egyenlítés is az ő nevéhez fűződött.

Glenn Hoddle, a Tottenham akkori edzője aranyrögre bukkant a csatár személyében. Keane hat teljes szezont húzott le a londoniaknál, ez alatt 197 meccsen 80 gólt szerzett. A kiváló számadatok ellenére azért nem volt teljesen felhőtlen a játékos és a klub viszonya, sőt bizonyos játékostársakkal sem ettek egymás tenyeréből.

Egy edzésen összeverekedett a szintén nem habkönnyű természetéről híres Edgar Davidsszal, többször nekiment a klub vezetőinek és edzőinek is, amiért folyamatosan padoztatták (hol a csodagyereknek tartott, de ebből nem sokat mutató Defoe, hol az egyiptomi lufi, Mido mögött), pedig amikor játszott, rendszerint gólokat szerzett, és megalkuvást nem ismerő küzdőszelleméért a szurkolók egyik kedvencévé vált.

A viharok ellenére Keane tavaly újabb ötéves szerződést írt alá a Tottenhammel, és 13. játékosként átlépte a 100 szerzett Premier League-gólos határt. A 2007-es év egyébként is remekül sikerült neki, nem kevesebb, mint 31 gólt vállalt (ebből 19 volt bajnoki), és a tavalyi szezonnak is a csapat első számú csatáraként futhatott neki a bolgár Berbatov mellett.

Idén az első jelentős siker is összejött klubszinten, a Chelsea elleni Ligakupa-döntőt 2-1 arányban megnyerte a Tottenham. A nyár újra vihart kavart, a játékos jelezte, hogy távozna, a Tottenham először egyáltalán nem akarta eladni, aztán taktikát váltva feleannyiért kínálta külföldre, mint amennyit a hazai riválisoktól kért a játékosért cserébe (ami miatt Keane a szövetséghez fordult).

Végül július 28-án a Liverpool ötéves szerződést írt alá a csatárral, így Keane az Inter után újra európai nagycsapatban bizonyíthatja vitathatatlan tehetségét. Láthattuk ellenben, hogy a padozás nincs ínyére, így a kockázat nem kicsi, de ahogy a fentiekből is kiderülhetett, ahol bíznak benne, ott Keane sem hagyja cserben munkaadóit.