Aki nem fél a sánc tetején, az bolond

Vörös Virág az idén már kétszer is sporttörténelmi pillanat részese lehetett, ő volt az első magyar nő, aki az Európai Ifjúsági Olimpiai Játékokon (EYOF) majd felnőtt világbajnokságon síugrásban versenyzett.

Kelemen Péter is 16 évesen került a legjobbak közé.

A kőszegi versenyző az ausztriai Voralbergben a 22. helyezést szerezte meg, míg a múlt héten Falunban az utolsó, 34. lett a világbajnokságon, de a még csak 15 éves ugrótól nem is volt elvárás, hogy sikeresen kvalifikáljon a legjobb harminc közé.

A 16 éves Kelemen Péter is hasonló sorozatot csinált végig, az EYOF után Vörössel együtt a kazahsztáni junior világbajnokságra utazott, majd neki is a felnőtt vb következett.

Hó nélkül mindenkinek nehéz

„A felkészülésük sajnos rosszul kezdődött, igazából január elején tudtunk sílécet húzni a lábunkra. Jó hónapos csúszásban voltunk, szinte a konditeremből mentünk versenyezni” – mondta a két kőszegi síugró edzője, Molnár László. Az egyetlen magyar síugró egyesület tagjai külföldre járnak ugrani, – a kezdők még a kőszegi 30 méteres műanyag sáncot használják – , a szlovéniai Planicán, az ausztriai Villachban edzenek legtöbbször.

Az időjárás és a hóhiány miatt azonban ezeken a helyeken sem volt elég előkészített sánc. Planicán kénytelenek voltak egyből egy százméteres sáncra menni, pedig a megszokott az, ha lépcsőzetesen haladnak, a százas előtt előbb 40-60-80 méteresekről ajánlatos ugrani.

„Az EYOF-nál pont ez okozott problémát, hogy a százasról egy 60-70 méteres sáncra kellett visszamenni. Virágban több volt, de az eredménye nem lebecsülendő, öt olyan versenyzőt előzött meg, akiknek jobbak a lehetőségeik. Az látszott, hogy Péter és Virág is nagy teherként élte meg a versenyt, nem volt a nyakukba akasztva semmi, magukkal szemben fogalmaztak meg irreális elvárásokat, és ismeretlen sáncon is ugrottak. Nagyon jó év volt azonban ez nekik, szokták a miliőt, a médiaérdeklődést, jól fog ez jönni, mikor másodévesek lesznek a junior mezőnyben” – mondta Molnár.

Az EYOF után Almatiban, Kazahsztánban a junior vb-n ugrott a két kőszegi, Vörös 32., Kelemen 64. lett abban a mezőnyben, ahol már világkupa indulók is ugrottak. Itt is elsősorban a szereplés volt fontos a magyaroknak, mert ez a verseny egyik feltétele volt a 2016-os téli ifjúsági olimpia kvalifikációjának.

Vörös már szinte biztos induló, Kelemennek azonban küzdenie kell csapattársai ellen.

A női síugrásban van a dinamika

Az EYOF-on először ugrottak lányok, tavaly Szocsiban, az olimpián is bemutatkozott a női síugrás, az előző három vb-n nem volt magyar induló, Vörösé lett így az úttörő szerep. „A női síugrás szépen épül, egyre komolyabb versenyzők nőnek ki, nagyon dinamikusan fejlődik, egyre több ország lát benne perspektívát. A szülők is egyre nyitottabbak, talán azért, mert olimpiai szám lett. Nálunk is sok a kislány, a 25 fős csoportnak körülbelül a fele lány.”

A svédországi világbajnokság előtt végre már két szabad edzésnapja is volt Vöröséknek, Villachban ráadásul az osztrák A válogatottal tudtak együtt készülni, figyelhették melyik beülőből indul Gregor Schlierenzauer, Hayböck vagy Kraft.

Bár az osztrákok a világ egyik vezető síugró nemzete, a magyaroknak egy kis előnyük van velük szemben. Az osztrák gyerekeket nagyon szigorúan szabályok fogják, nem ugorhat mindenki nagy sáncokról, a szlovénok és a magyarok viszont előbb kipróbálhatják azokat. Jogosan merült fel a kérdés, hogy vajon félnek-e a síugrók, ha magasról indulnak: „Aki nem félne, az a bolond. Az a jó, ha a félelem az első ugrásig tart, de utána már helyreáll a dolog, és felszabadultság lép a helyébe” – mondta Molnár.

„Falunban már végre magukra is tudtak figyelni, nagyon sokat tanultak az előző két versenyből, mentálisan sokat fejlődtek. Ebből az évből sokat profitálnak ahhoz, hogy a jövőben még jobbak legyenek” – mondta Molnár.

A faluni sáncnál közel sem voltak ideálisak a körülmények Kelemen számára, süvített a szél, hiába volt szélfogó háló, 6-10 méter per szekundummal fújt. A magyar ugrót négyszer is kivették a beülőből, nem ugorhatott a szél miatt. Ez a huzavona még a legtapasztaltabb síugrót is megzavarja, Kelemen sem volt könnyű helyzetben.

„Szép ugrást mutatott be, ő és Virág is, Péternek befújt a hátszél, ami minden síugró ellensége, nem érezte, hogy megtartaná a levegő, így kiállt az ugrásból. A 65-70 méteresnek kinéző ugrásból ezért lett rövidebb” – értékelt Molnár.

A világkupa még messze, de szintet ugranak

A síugrás csúcsa persze az, hogy ha valaki részt vehet a világkupákon, ettől még mindkét ugró messze van, mert nagyon sűrű a mezőny, de még nagyon sokat fejlődhetnek, ráadásul rajtuk kívül még három másik hasonló korú versenyző is van a kőszegi csoportban, és a náluk fiatalabbak között is vannak tehetségek.

„Most Virág és Péter is a helyén van. Virágnak ez az ötödik éve, nagyon akar, a nulláról jutott el ideáig, jó technikával ugrik, már csak a rugókat kell beindítani. Serdülőként jókat ugranak, de éppen abban a korszakban vannak, amikor a testük változásával a koordinációjuk is változik. Eddig nem használtunk súlyokat, de hamarosan azt is használnunk kell az erősödéshez” – mondta az edző. „Hiába tűnik úgy, hogy egyszerű a síugrás, amikor 80-90 kilométer per órával érkeznek a sáncasztalhoz óriás erők hatnak rájuk.”

A kőszegi ugrók, bármilyen meglepő, de a legtöbbet nyáron tudnak edzeni, a műanyag sáncokat nem kell különösebben előkészíteni, és az időjárás sem kavar be úgy, mint télen.

Telente eddig a legtöbbször stájer versenyeken vettek részt, de ezeket már kinőtték, most szintet lépnek, a FIS-kupákat célozzák meg. Az idén inkább a versenyzésre koncentrálnak, nem arra, hogy minél több ugrásuk legyen. Az az idei három világversenyen kiderült számukra, hogy az ott fellépő stresszhelyzeteket szokniuk kell.

„Még a FIS-kupában is esélytelenül indulunk, mert mindenhol nagyon sűrű a mezőny és sokan is vannak. Az überálom az, hogy a Kontinentális Kupában (ez a világkupa előtti szint) is indulhassunk, és hiszem, hogy pár év alatt eljutunk odáig. Virág akár már most indulhatna világkupában, de nem akarjuk kiégetni” – mondta Molnár.