Törvényessé akarjuk tenni a fájlcserét

A Kalózpárt csak egy kérdéssel, a fájlcserével foglalkozik, vagy az Európai Parlamentbe bejutott képviselők más ügyekben is szavaznak majd?

Más ügyekkel is foglalkozunk, de mindegyik ugyanahhoz a témához kapcsolódik. Meg akarjuk változtatni a szerzői-jogi törvényeket, valamint a szabadalmi törvényeket, mert a mostani rendszer csak a nagy vállalatoknak kedvez, gátolja az innovációt. Emellett fontosnak tartjuk a magánszféra védelmét, mert az Európai Unióban akkor is megfigyelik az embereket, ha semmit sem követtek el. Megfigyelik telefonhívásokat, az emaileket, sőt még azt is megtudhatják, hogy hol tartózkodunk éppen. Szerintünk egy demokratikus társadalomban ez már sok.

A megfigyelés hogyan kapcsolódik a fájlcseréléshez?

Bár nem a szerzői-jogi lobbi hozta létre a megfigyelést lehetővé tevő törvényeket, de támogatja és kihasználja azt, hogy levadászhassa a fájlcserélőket. Most a svéd rendőrség például csak akkor tudhatja meg, hogy ki rejtőzik egy IP-cím mögött, ha az illető nagy fájlcserélő, sok tartalmat megoszt. Az uniós IPRED-ajánlás alapján azonban a tartalomiparnak több joga van, mint a rendőrségnek, és ők az internetszolgáltatótól elkérhetik a fájlcserélő személyes adatait.

Hogyan változtatnák meg a szerzői-jogi törvényeket?

Először is törvényessé akarjuk tenni a magáncélú fájlcserét, de nem támogatjuk, hogy az emberek pénzt keressenek a szerzői jog által védett tartalmak megosztásával. Emellett meg akarjuk változtatni a szerzői jogi oltalom időtartamát. Most a törvény a szerző halála után hetven évig biztosít védettséget. Ezt drasztikusan megváltoztatnánk, hogy a szerzők életénél rövidebb ideig legyen védettek a művek. Még nem találtuk ki, hogy mennyi ideig, lehet 10 év, vagy 50 is.

Ez érthető, hiszen egy legális dvd vagy cd, aminek az ára tartalmazza a jogdíjakat, néhány év után elkopik, és újra meg kell venni ugyanazt a lemezt, megint ki kell fizetni a jogdíjakat. A Kalózpártnak van terve a jogdíjrendszer átalakítására?

Nem lenne jó, ha a politikusok mondanák meg az embereknek, hogyan üzleteljenek. Mindig van valaki, aki ilyesmin dolgozik, de nem a pártnak készíti a terveket.

Hogyan élnek majd meg a zenészek, ha senki sem fizet a letöltésért?

Tíz éve, a Napster 1999-es megjelenése óta vannak fájlcserélő hálózatok. Egy Harvard Egyetemen készült tanulmány szerint azóta több mint kétszeresére nőtt az USA-ban kiadott albumok száma. Ha olyan nagy probléma lenne a fájlcserélés, mint amilyennek mondják, a szám csökkent volna. A cd-ipar van bajban, mert az emberek inkább koncertre mennek. A hanglemezek megjelenésekor a zenészek élő show-kon szerezték a bevételüket, és aggódtak, hogy a lemezipar megöli az üzletüket. Most ugyanez történik fordítva, az emberek megint inkább élő koncertekre járnak. Ugyanez igaz a filmiparban, Svédországban 2008 volt a mozik legjobb éve, a második legjobb pedig 2007 volt. Vannak új üzleti modellek is, a Hybris nevű kiadó például föltölti a dalokat a fájlcserélőkre, de lehet tőlük cd-t, mp3-at venni, és a rajongók pénzt adományozhatnak, aminek a felét a szerző kapja. Szóval lehet pénzt keresni, és a fájlcserét ingyen reklámként is lehet használni.

Beszéltek már ezekről a kérdésekről a zeneiparral és a filmiparral?

A négy nagy kiadó nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, csak a kisebbek, mint a Hybris. Az a gond, hogy a kiadók megszokták, hogy ők irányítanak, hogy ők választják ki a következő slágert. A fájlcsere és a közösségi hálózatok ezt teljesen megváltoztatták, ma már nincs szükség köztes cégekre, mert a szerzők közvetlenül elérik a rajongóikat. A vállalatok küzdenek, hogy megtartsák az irányítást, és eközben kárt okoznak a demokratikus társadalomnak. Mi ez ellen küzdünk.

Az Európai Parlamentben melyik csoporthoz csatlakoznak?

Svédországban a baloldal és a zöldek állnak közelebb az elképzeléseinkez, de azt még nem döntöttük el, hogy az EU-ban melyik csoporthoz csatlakozunk. Tárgyaltunk a baloldallal, a zöldekkel és a liberálisokkal, de ez még nyitott kérdés.

Megerősödhet a Kalózpárt pozíciója Svédországban az EP-mandátum megszerzése miatt?

Máris megerősödtünk, közvetlenül az EP-választás után a felmérések 5 százalékos támogatottságot mutattak ki, míg egy héttel korábban 1 százalékon álltunk. Most három százalékon állunk, ami jó kezdet. Az EP-választás előtt sokan azt sem tudták, hogy létezünk, most többen tudnak rólunk, csak még nem mindenki tudja, hogy mik a céljaink. Azt hiszik, hogy csak a fájlcserével foglalkozunk, és csak ingyen akarunk letölteni.

Hogyan szólítjátok meg az embereket, és mivel készültök a jövőre esedékes svéd parlamenti választásokra?

Vannak blogjaink, hozzászólásokat írunk más blogokra, adunk ki sajtóközleményeket és vannak plakátjaink is. Az EP-választások előtt szórólapokat terjesztettünk és sokat beszélgettünk az emberekkel. A Kalózpárt a szervezés tekintetében nem hasonlít a hagyományos pártokra, inkább úgy működik, mint egy nyílt forráskódú projekt. Nincs tagdíjunk sem, ezért megkértük a tagjainkat, hogy havonta adományozzanak nekünk 100-200 koronát [2500-5000 forint], ebből finanszíroztuk a kampányt. Nem milliókról beszélünk, két újságban és egy webes rádióban jelentünk meg, ennyit engedhettünk meg magunknak. A svéd választásokra is főleg online kampánnyal készülünk, de beszélni is kell az emberekkel, mert sokan nem találnak ránk az interneten.

Kiket a legnehezebb elérni?

Elsősorban a 18-30 éves fiatal férfiakat akarjuk meggyőzni, most ebben a körben van a legtöbb támogatónk. Ha ez a korosztály ránk szavaz, biztosan nem lesz gond a bekerüléssel. De mindenkit meg akarunk szólítani, női és idősebb szavazókat is. A megfigyeléssel kapcsolatos problémákat például azok is megértik, akik nem interneteznek. Egy lengyel barátom mondta, nem azért szenvedtünk a nácik és az oroszok alatt, hogy ugyanezt a megfigyelést kelljen elviselni Svédországban.

Egyébként mikor vettél utoljára cd-t?

2005 őszén, nem sokkal azután, hogy a Sony rootkitet rakott a zenei cd-kre. Nem adok pénzt egy vállalatnak azért, hogy kártékony programot telepítsen a számítógépemre. Kizárólag olyan mp3-at veszek, amin nincs másolásvédelem és vízjel. Viszont idén a barátnőmmel több ezer koronát költöttünk koncertekre, pólókra.

Mennyit költesz merevlemezekre, hogy elférjen a sok letöltött fájl?

Utoljára egy évvel ezelőtt vettem egy 500 gigabájtos külső merevlemezt.

Minden nap letöltesz valamit?

Nem, dehogyis! Elég sok cd-m van régről, nem kell sokat költenem zenékre.