Nem kell menteni a bluray-t

A magyar filmforgalmazók néhány elektronikai gyártóval karöltve megmentenék a bluray formátumot, ami szép célkitűzés, csak teljesen irreális. Értelmes ember nem költ fölöslegesen, márpedig a bluray a kukába kidobott pénz szinonimája is lehetne. Aki szerint ér kilencezer forintot egy műanyag korong, ami egyetlen mozdulattal tönkretehető, sürgősen keresse fel a háziorvosát. Nem a filmek értékét kritizáljuk (pedig lehetne), ebben a cikkben a digitális tartalom terjesztéséről, tárolásáról, használatáról lesz szó.

Nem a sérülékenység a bluray egyetlen hibája. Jó esetben ingyen házhoz szállítják, és csak időpontot kell egyeztetni a futárral, rossz esetben érte kell menni. Súlyos gyűjtőszenvedély esetén szükség van néhány polcra a tároláshoz, de akár el is adható a korong. Utóbbi a bluray egyetlen komoly előnye. És akkor még nem beszéltünk a lejátszóról, amiből a legolcsóbb most ötvenezer forint. Nagyjából hatvanezer forintból van egyetlen filmünk, amit bárhányszor megnézhetünk, egy rendes filmgyűjtemény viszont több százezer forintba kerül. Ez elég nagy luxus.

A bluray támogatása azért is teljesen irreális, mert a piackutatók szerint hazánkban nagyjából húszezer lejátszó van. Ha a válság ellenére az év végéig óriási fellendülés lesz, a bluray pártolói akkor is kevés potenciális vevővel vágnak neki 2010-nek. Ezzel szemben már most van 1,6 millió széles sávú internetelérés, és a netszolgáltatók egymást ölik, hogy melyikük tud több megabitet leszállítani a háztartásokba. Adott tehát egy lehetőség, sok millió potenciális júzer, de vajon ezek a júzerek mit tudnak kezdeni egy letöltött filmmel? Az elmúlt hónapban több médialejátszót kipróbáltunk, hogy választ kapjunk a kérdésre.

Játék a hálózattal

Az elektronikai gyártók is a filmipar mellé álltak a bluray érdekében, de ezek a cégek nemcsak a bluray irányába fejlesztenek. Egyik érdekes műszaki újdonságuk egy hálózati technológia, a DLNA. A DLNA-kompatibilis eszközök a hálózaton megoszthatják egymással a zenéket, képeket, és persze a filmeket is.

Elméletben tehát a DLNA segítségével a számítógépről nagyon egyszerűen lejátszhatók a filmek. Rákötöttem egy Samsung tévét a szerkesztőségi hálózatra, és a bemeneti források közt rögtön megjelentek a DLNA-kompatibilis mobiltelefonok, hálózati tárolók, valamint a Windows 7-et futtató számítógépek. A DLNA lényege, hogy nem kell mérnöki diploma a használatához. Ha egy eszközön volt megosztott tartalom, akkor az a távirányító nyomkodásával is lejátszható a tévén.

Mindenki az óriásképernyő elé rohant, amikor felbukkant rajta a Windows 7-ről átsugárzott, 1080p felbontású Wall-E. Röhögni jöttek, a videó ugyanis körülbelül egy iPhone méretében jelent meg a 116 centis óriástévén. Valószínűleg az mkv formátummal volt gond, mert a Microsoft weboldalától letöltött WMV HD-videók nagyságrenddel szebbek voltak. Csak a hangjuk nem ment. Az mkv formátum azért fontos, mert a torrenten ilyen formátumú filmeket lehet letölteni. Sajnos rendes legális filmbeszerzési forrás híján sok netező fordul a torrenthez.

DLNA funkció van az ősszel piacra dobott LG BD390 bluray-lejátszóban is, amiben még beépített wifi is kiegészíti az ethernet csatlakozót. Ebben azonban van egy sokkal fontosabb újítás, ami kevés bluray-lejátszóra jellemző: kezeli az NTFS fájlrendszert, tehát az usb-n rákötött merevlemezekre nyolc-kilenc gigabájtos videófájlok is felmásolhatók, és jól lejátssza az mkv formátumot. Az usb-háttértárral könnyen átvihetők a fájlok a számítógépről a lejátszóra, és a hálózat terhelése nélkül lehet lejátszani a full HD filmeket.

Papíron tehát jó ötlet a DLNA, de még fejleszteni kell az eszközöket, hogy ne legyen gond a videózással. A képekkel és zenékkel nem észleltem hasonló problémát. A tévé simán lejátszotta a fotókat, amiket egy DLNA-s Sony Ericsson W995 mobillal osztottam meg a hálózaton, és az LG lejátszója is simán végigvitt egész éjszakás házibulikat úgy, hogy wifin átsugárzott mp3-ak szóltak az erősítőre kötött hangfalakon. Tanulság, hogy most még egyszerűbb a tévéket és a lejátszókat kábellel összekötni.

Takarékos tartalékosok

Az LG nyolcvanezer forintot kér a mindent tudó lejátszóért, a Samsung tévéje félmilliós, tehát még ezek is a luxus kategóriába tartoznak. Aki csak merevlemezről szeretne nagyfelbontású filmeket lejátszani, sokkal olcsóbban is talál lejátszót.

A német Raidsonic által gyártott IB-MP305A például harmincötezer forintért minden fontos formátumot lejátszik usb-ről és hálózatról is. A stílusos aluminíniumdoboz kis helyen elfér, csendes, és gyors a menüje. Egyetlen hátránya, hogy a fájlkereső nem túl szép, a hosszú fájlnevek alig férnek el a menüben. Kevesebb időt fordítottak az interfészre, mint az ismert gyártók. Más gyártóknak is vannak hasonló lejátszói, ilyen például az Asus O!Play körülbelül huszonhétezer forintért, vagy a WD TV huszonötezerért. Ezek az eszközök persze csak kiegészítők, akkor olcsók, ha a júzernek eleve van usb-s merevlemeze vagy hálózati adattárolója.

Tévé, meg minden

A számítógépesített lejátszás is sokkal körülményesebb, mint amilyen lehetne, ha a filmipar is mögé állna, a gyártók meg jobban odafigyelnének a részletekre. A T-Home szolgáltatással elérhető online videotéka jó irány, hiszen csak rá kell dugni egy dobozt a tévére, és néhány gombnyomással elindítható a kikölcsönzött film. Hibája, hogy össze van kapcsolva a T-Home tévészolgáltatásával.

Az ideális egy független videokölcsönző lenne, amit mind az 1,6 millió internetező igénybe vehet, függetlenül a szolgáltatójától, és akkora a kínálata, mint egy valódi videotékának. Az USA-ban már régen működnek ilyenek. Az eredetileg dvd-kölcsönzéssel foglalkozó Netflix már online is terjeszt videókat, és a videotéka az USA-ban az LG BD390-nel is elérhető. I idehaza sajnos nincs ilyen online szolgáltatás.

Prototípus már van, készül a végleges dizájn

Magyarországon az Ansys foglalkozik a hagyományos tévézés és az online műsorterjesztés összekötésével, a szoftveres platformjuk évek óta elérhető. Most azonban egy amerikai partnerrel olyan set top box kifejlesztésén dolgoznak, amivel elérhető a tévécsatornák online archívuma, a közösségi portálokon megosztott videók és a filmkölcsönző portálok is.

Az eszköz valójában egy Atom processzoros, Windowst futtató számítógép, amit kiegészítenek egy spéci dekóderrel, így rögzíteni tudja majd az ingyenes digitális tévé műsorait is. Ez az eszköz elméletileg teljesíti mindazt, ami a bluray kiváltásához, az online terjesztéshez szükséges, de most még csak a prototípusa készült el.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!