Hogyan küzd a Facebook a mellekkel?

Mikor megy a Facebook a tőzsdére?

Na erről aztán tényleg nem mondhatok semmit.

Ön a Facebook európai ügyekért felelős igazgatója. Milyen különbségek vannak a Facebook amerikai és európai alapelvei között?

Általában globális alapelveket igyekszünk követni, hiszen a Facebook globális platform. Ez egyszerűbbé teszi a mi életünket is, és a felhasználókét is. Vannak esetek, országok, amikor helyi kivételeket hozunk, amikor ezt a törvény előírja. A regisztrációhoz például mindenhol legalább 13 évesnek kell lenni, azt hiszem, a felhasználók többsége idősebb 18 évesnél. A szájt általában véve a felnőtteknek szól, a regisztráltaknak csak 13%-a fiatalkorú. De Spanyolországban például van egy nagyon konkrét törvény, amely szerint legalább 14 évesnek kell lenni a regisztrációhoz, így aztán ott ahhoz tartjuk magunkat.

Amikor a Facebookról van szó, mindig előkerül a privacy, a magánszféra védelme. Tudjuk, hogy nagy különbségek vannak az USA-ban és az Európában uralkodó privacy-felfogás között. Melyek ezek?

Az ember azért megy fel a Facebookra, mert információt szeretne megosztani a többiekkel. Ha az ember a magáról készült fényképet akarja nézegetni, akkor otthon tartja a számítógépén, és nem posztolja ki az internetre. Így a felhasználók, akár amerikaiak, akár európaiak, azért jönnek hozzánk, mert meg akarnak osztani dolgokat. Mi azt szeretnénk lehetővé tenni, hogy kontrollálni tudják, kivel osztják meg az információt. Hogy biztosak legyenek abban, hogy ha egy fotót csak a családtagokkal akarnak megosztani, akkor az úgy legyen, ha meg az egész világgal, akkor úgy. Vagy bárhol a kettő között. Azt hiszem, ez az USA-ban és Európában is ugyanúgy érvényes. Ez egy megosztási platform, de a megosztás nagyfokú felhasználói ellenőrzés mellett zajlik.

Gondolja, hogy megfelelő az ellenőrzés mértéke? Emiatt elég sok kritika éri a Facebookot.

Igen, érnek minket kritikák, és mi reagálunk is rájuk. Ez valóban kihívást jelent, mert ha sok beállítási lehetőséget kínálunk, akkor a rendszer meglehetősen bonyolulttá válik, és a felhasználók arra panaszkodnak, hogy túl komplikált. A vita folytatódik, ahogy a szolgáltatás fejlődik: néha azért kritizálnak minket, mert nem adunk elég beállítási lehetőséget, néha meg azért, mert túl sokat adunk. De most azt hiszem, jó helyen járunk, van egy egyszerű beállítási lehetőség, de ha valaki részletekbe menően akar szabályozni, azt is megteheti.

Fent van a Facebookon?

Igen.

Milyen privacy-beállításokat használ?

Én meglehetősen korlátoztam őket. Ez az én döntésem.

Hány barátja van?

Most úgy 400.

Nem sok az egy kicsit? Állítólag 150 körül van a normális.

Igen, a legtöbbeknek úgy 150 körüli ismerősük van, de nekem sok szakmai kapcsolatom van, ha valakivel ilyen környezetben találkozom, elképzelhető, hogy a Facebookon is bejelöljük egymást. Bizonyos szempontból tipikus felhasználó vagyok, elsősorban arra használom a szájtot, hogy kapcsolatban maradjak a családtagjaimmal, akik más országokban élnek, vagy olyan barátaimmal, akiket nem látok túl gyakran

Mi a helyzet a tartalomeltávolítással? Például a szoptató anyák képeivel? A vita nyilván kulturális különbségekből ered, lehet az ilyesmire globális megoldást találni?

Van egy globális szabályrendszerünk, amelyben benne van, mit nem szabad csinálni. Tilos a meztelenkedés, a pornográfia, a közvetlen erőszakkal való fenyegetés, a gyűlöletbeszéd, az erőszak ábrázolása. Amikor valaki feljön a Facebookra, elfogadja ezeket a feltételeket. Persze mindig nehéz pontosan meghatározni és értelmezni. Ami a szoptató anyákat illeti, a Facebookon rengeteg ilyen kép van. Mi azokat távolítottuk el, amelyeken meztelen nők szoptatnak.

Jó, de a női mellet szabad látni, vagy azt sem szabad? Ha valaki szoptat, látszik a melle.

Ha elé tartja a babát, akkor nem látszik.

Szóval a babának takarnia kell a mellet?

Hát, erre egészen addig nem gondoltunk, amíg valaki ki nem törölt egy ilyen képet, és a szabály tényleg az, hogy nem lehet meztelenség. De ezt értelmeznünk kell, és alapos döntést kell hozni. Például arról, meddig engedheti le vajon valaki a nadrágját, hogy az már meztelenségnek minősüljön. Konkrétan foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel, hogy be tudjuk tartatni a szabályt. Milyen közvetlen ábrázolásnak kell szerepelnie a képen, hogy azt mondjuk rá, erőszakos? Mennyire kell a beszédnek gyűlölködőnek lennie, hogy gyűlöletbeszédnek nyilvánítsuk? Ezekkel a kérdésekkel napi szinten kell foglalkoznunk, és próbálunk következetesek maradni. Általánosságban igyekszünk globális normarendszert kialakítani, talán néhány helyi kivétellel, ha egy országban hoztak egy speciális törvényt. Nagy-Britanniában például betiltottak bizonyos csoportokat, amelyek valójában nem terroristák, de úgy tűnhetnek, hogy támogatják a terroristákat. A valódi terroristacsoportok természetesen ki vannak tiltva a Facebookról. De nálunk ezek a támogatónak tűnő csoportok be vannak tiltva, és mi ezzel nem vitatkozunk. Mint ahogy azzal sem, hogy Németországban betiltották a náci anyagokat, míg más országban törvényesek.

De a cenzúrát emlegető panaszok jó része jóval egyszerűbb esetekre vonatkozik, amikor valaki feljelent egy oldalt vagy egy csoportot, és azt a Facebook eltávolítja. Minden egyes feljelentett magyar csoportot ellenőriznek például? Magyarul? És ha valaki feljelent egy oldalt, egyből eltávolítják?

A jelentéseket először megvizsgáljuk, vannak erre embereink. Ők nézik át a kérdéses tartalmat. Nem igaz, amit valaki ma itt említett, hogy ha ezer felhasználó feljelent egy oldalt, akkor azt töröljük. Ha ez így lenne, arra használnák, hogy teljesen rendben lévő tartalmat távolíttassanak el. Vannak nyelvek, amelyeket beszélnek az alkalmazottaink, a többi esetben gépi fordítóval dolgoznak.

Lesz Dislike gomb a Facebookon?

Gondoltunk rá, de én úgy vagyok ezzel, hogy ha az embernek tetszik valami, a Like gombbal kifejezi a kapcsolatát a dologgal. Ha nem tetszik, tessék ignorálni. Egy Dislike (nem tetszik) gombot agresszív eszközként is lehetne használni. Én azt mondom, vagy vállaljon az ember valamit, vagy hagyja figyelmen kívül. Ne legyen ellenséges.

Úgy tűnik, mostanában a Facebook a Google legnagyobb félelme, ellenfele. Milyen érzés ilyen fenyegető óriásnak lenni?

A mi nézőpontunkból nem így tűnik. Mi azzal foglalkozunk, hogy a felhasználóinknak a lehető legjobb terméket adjuk. Belül tényleg ez a hangulat. 500 millió felhasználónk van. Hogyan szerezzük meg a következő ötszázat? Hogyan ajánlunk jobb szolgáltatásokat nekik? Azt hiszem, ez a sikerünk titka. Ha az ember folyamatosan a válla fölött pislog hátrafelé, nem tud a feladatra koncentrálni.