Felháborodott a világ a Google új adatvédelmi szabályozásán
További Tech cikkek
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
- Azonnal cserélje le, ha ilyen routert használ!
A változtatással az cég első számú célja az egyszerűsítés. A Google-nek több mint hetven különféle adatvédelmi szabályozása van, minden szolgáltatásához külön-külön az Analyticstől a YouTube-ig. Ezt most egyetlen, egységes, az eddigieknél jóval közérthetőbb dokumentum váltja le, ami minden Google-azonosítóval elérhető szolgáltatásra érvényes.
A felháborodást az új adatvédelmi szabályozásban az a sor okozta, hogy a Google fenntartja magának a jogot, hogy a felhasználó adatait megossza a különféle szolgáltatásai között. Tehát onnantól, hogy a Google Accountunkkal bejelentkeztünk, a YouTube például ismerni fogja a google-ös keresési előzményeinket vagy a gmailes kontaktlistánkat, és cserébe odaadja a többi szolgáltatásnak a kedvenc videóink listáját. A közösbe az androidos okostelefonunk is bedobja a begyűjtött felhasználói adatait.
Az adatmegosztást valójában a Google már műveli egy ideje, a legjobb példa erre a nemrég bejelentett Search Plus Your World, ahol a kereső a Google Plusban megadott személyes információinkat, az ott velünk megosztott adatokat is figyelembe veszi a találati lista összeállításánál. Ahogy arra a Forbes cikke rámutat, ehhez a cégnek minden joga meg is van, hiszen már 2005 óta szerepel a felhasználói szerződésben, hogy a felhasználó engedélyt ad erre (vagyis a mostani tiltakozás csak azt illusztrálja, hogy mennyire nem olvassa el senki ezeket a szövegeket).
A Google igazi célja az egésszel valójában a reklámok hatékonyabbá tétele. Azzal, hogy az egyes szolgáltatások korlátlanul megosztják egymással a felhasználó adatait, mindenki jobban azonosítható lesz a hirdetéskiszolgáló rendszer számára, és az olyan reklámokat tud az egyszeri júzer elé tenni, amelyek nagyobb eséllyel érdeklik. Ha pedig érdeklik, többször fog rájuk kattintani, a Google kasszájában pedig gyakrabban csörög az ilyenkor jutalékként leeső pár cent, amiből a havi több milliárd dolláros bevétele nagy részét összeadja. A cég érthető módon nem ezt az aspektusát kommunikálja elsősorban a változtatásnak, inkább azt próbálja kidomborítani, hogy a szolgáltatásai hatékonyabbá és felhasználóbarátabbá válnak az adatok megosztásától. Például, ahogy jobban megismer minket a rendszer, el tudja dönteni, hogy a gyümölcsre vagy a cégre vagyunk-e kíváncsiak, amikor beírjuk a keresőbe, hogy apple. Vagy olyan, szolgáltatások közti kooperáció is lehetővé válik, hogy a GTalk figyelmeztet, hogy ideje elindulnunk egy találkozóra, amit a Calendarba írtunk bele, mert a földrajzi helyzetünkből, és a környéken a közlekedési adatokból úgy látja, hogy késésben vagyunk.
A sajtó és a felhasználók meghökkentően szélsőségesen reagáltak a bejelentésre. A Zdnet például kifejezetten örvendezett, miközben a Gizmodo a Google megszegett ígéretéről, és a „Dont be evil” (ne légy gonosz) céges jelmondat haláláról írt. A Washington Post olvasói szavazásán a 15 ezer szavazó közel kétharmada azt mondta, megszünteti a Google-hozzáférését, ha a cég nem vonja vissza az új adatvédelmi rendszert. Az új szabályozás alól ugyanis nem lehet kibújni, csak a menürendszer mélyén matatva korlátozhatjuk, hogy milyen adatainkat osztják meg egymással a Google-szolgáltatások. Ezzel kapcsolatban a cég még kemény menetre számíthat az EU-val is, ahol éppen egy olyan törvényen dolgoznak a szakértők, ami a felhasználónak a mostaninál jóval nagyobb szabadságot és több jogot adna azzal kapcsolatban, hogy tudja, milyen információkat rögzítenek róla az online cégek, és törölni tudja ezeket.
A Google egyébként hangsúlyozza, hogy az adatvédelmi alapelvei változatlanok, továbbra is az átláthatóságot tartja szem előtt a felhasználói adatok gyűjtésekor, és semmit nem ad ki azokból harmadik félnek.