Célkövető töltényt fejlesztettek
További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
Az amerikai Nemzeti Nukleáris Biztonsági Hivatal Sandia Laboratóriumában Red Jones and Brian Kast kifejlesztett és szabadalmaztatott egy olyan önvezérlő töltényt, amely képes változtatni a röppályáját, és akár két kilométerről is eltalálni egy mozgó célpontot. Az intelligens tölténnyel úgy lehet lövöldözni, mint Angelina Jolie a Wantedban vagy a Gyilkos robotok Tom Selleckre.
A tíz centiméter hosszú, dart-szerű, kis kaliberű fegyverekbe alkalmas golyó az orrában elhelyezett optikai szenzorokkal méri be a lézersugárral megjelölt célpontot. Amikor a célpont – például egy teherautó – a kilövés után elmozdul, a szenzorok ezt érzékelik, a töltényen található apró kormányozó szárnyak pedig korrigálják a lövedék röppályáját, így az továbbra is a célpontra tart.
A parancsokat egy nyolcbites cpu küldi el az elektromágneses mozgatószerkezetnek, amely a szárnyakat azonnal működésebe hozza, amint a lövedék elhagyja a fegyver csövét. Innentől kezdve a golyóba épített műszerek aerodinamikusan irányítják azt a mozgó célponthoz, amin a lövésznek viszont rajta kell tartania a lézert.
A tesztelés azt mutatta, hogy a hétköznapi lőpor akár 2,1 Machra is fel tudja gyorsítani a töltényt. A kutatók azt remélik, hogy saját lőporkeverékkel a katonai használathoz szükséges gyorsabb sebességet is elérhetik.
Más, mint a többi
A legtöbb puskacső belsejében barázdák találhatók, amelyek miatt a lövedék gyorsan forog, és így tud egyenesen repülni. Ahhoz, hogy egy golyónak röptében változzon a pályája, a forgást ki kellett iktatni, amit a bordák eltüntetésével oldották meg. Az önvezérlő töltény természetesen egyenesen is tud szállni, az elöl elhelyezett súlypontnak köszönhetően.
A szabadalmi bejelentésben a Sandia azt írta, hogy a számítógépes szimulációk alapján egy vezérlés nélküli lövedék valós körülmények között akár kilenc méterrel is elvéthet egy ezer méternél távolabbi célpontot, míg az önvezérelt golyóknál a tévesztés mértéke húsz centimeteren belül van. A töltényt élőben éjszaka tesztelték egy, a csúcsára erősített világító leddel, mely a kilövés után is tovább működött, így bebizonyították, hogy a golyó áramkörei túlélik a tüzelés pillanatát.
A Sandia csapata számára az egyetlen kihívás az marad, hogy elég olcsóvá tegyék az intelligens golyókat a mindennapi használathoz. Bár a prototípushoz nincs szükség a vezérelt rakétákban található tehetetlenségi mérőegység (IMU) nevű drága műszerre, a töltény még így is sokba kerül. A Sandia ezért egyelőre keresi azt a parnercéget, akik piacra dobják majd a hi-tech töltényt, vevőként pedig a hadseregre, a bűnüldöző szervekre és vadászokra számítanak.