Célkövető töltényt fejlesztettek
Az amerikai Nemzeti Nukleáris Biztonsági Hivatal Sandia Laboratóriumában Red Jones and Brian Kast kifejlesztett és szabadalmaztatott egy olyan önvezérlő töltényt, amely képes változtatni a röppályáját, és akár két kilométerről is eltalálni egy mozgó célpontot. Az intelligens tölténnyel úgy lehet lövöldözni, mint Angelina Jolie a Wantedban vagy a Gyilkos robotok Tom Selleckre.
A tíz centiméter hosszú, dart-szerű, kis kaliberű fegyverekbe alkalmas golyó az orrában elhelyezett optikai szenzorokkal méri be a lézersugárral megjelölt célpontot. Amikor a célpont – például egy teherautó – a kilövés után elmozdul, a szenzorok ezt érzékelik, a töltényen található apró kormányozó szárnyak pedig korrigálják a lövedék röppályáját, így az továbbra is a célpontra tart.
A parancsokat egy nyolcbites cpu küldi el az elektromágneses mozgatószerkezetnek, amely a szárnyakat azonnal működésebe hozza, amint a lövedék elhagyja a fegyver csövét. Innentől kezdve a golyóba épített műszerek aerodinamikusan irányítják azt a mozgó célponthoz, amin a lövésznek viszont rajta kell tartania a lézert.
A tesztelés azt mutatta, hogy a hétköznapi lőpor akár 2,1 Machra is fel tudja gyorsítani a töltényt. A kutatók azt remélik, hogy saját lőporkeverékkel a katonai használathoz szükséges gyorsabb sebességet is elérhetik.
Más, mint a többi
A legtöbb puskacső belsejében barázdák találhatók, amelyek miatt a lövedék gyorsan forog, és így tud egyenesen repülni. Ahhoz, hogy egy golyónak röptében változzon a pályája, a forgást ki kellett iktatni, amit a bordák eltüntetésével oldották meg. Az önvezérlő töltény természetesen egyenesen is tud szállni, az elöl elhelyezett súlypontnak köszönhetően.
A szabadalmi bejelentésben a Sandia azt írta, hogy a számítógépes szimulációk alapján egy vezérlés nélküli lövedék valós körülmények között akár kilenc méterrel is elvéthet egy ezer méternél távolabbi célpontot, míg az önvezérelt golyóknál a tévesztés mértéke húsz centimeteren belül van. A töltényt élőben éjszaka tesztelték egy, a csúcsára erősített világító leddel, mely a kilövés után is tovább működött, így bebizonyították, hogy a golyó áramkörei túlélik a tüzelés pillanatát.
A Sandia csapata számára az egyetlen kihívás az marad, hogy elég olcsóvá tegyék az intelligens golyókat a mindennapi használathoz. Bár a prototípushoz nincs szükség a vezérelt rakétákban található tehetetlenségi mérőegység (IMU) nevű drága műszerre, a töltény még így is sokba kerül. A Sandia ezért egyelőre keresi azt a parnercéget, akik piacra dobják majd a hi-tech töltényt, vevőként pedig a hadseregre, a bűnüldöző szervekre és vadászokra számítanak.
