Kinek kell wifi, ha van villanykörte?
További Tech cikkek
- Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
Még nem világos, hogy az évtized találmánya, vagy egy újabb égbekiáltó hülyeség, de egy brit kutató feltalálta az internetkapcsolat nélküli adattovábbítást. Harald Haas, az Edinburgh-i Egyetem mérnöki karának professzora a Faraday Lecture Theatre-ben mutatta be az általa csak LiFinek nevezett eljárást – ugyanott, ahol Michael Faraday először demonstrálta az elektromágnesességet.
De mi a mennykő az a LiFi? A szóösszetétel a wifi és a light (fény) szavakat tömöríti: vagyis fény alapú adattovábbítást jelent. Ez nem akkora újdonság – hasonló elven működik az optikai kábel is –, de ennek a gyakorlati életben is érezhető hatása van.
Például nem kell hozzá vezeték nélküli internet. A LiFi lényege, hogy egy offline laptopra is továbbíthatók az adatok, csupán egy LED lámpa és egy kereskedelmi forgalomban kapható napelem kell hozzá. A LED lámpa fényimpulzusok formájában továbbítja az adatot, amit a laptop a hozzá csatlakoztatott napelemen keresztül érzékel. A módszerrel akár komplett filmeket is streamelhetünk.
A demonstráción Haas működés közben is bemutatta a technológiát – vagyis ez nem egy elméletben létező koncepció, hanem a gyakorlatban is működő módszer. Haas szerint a LiFi másodpercenként 50 megabájt adatot továbbíthat. Ez nemhogy elég, hanem gyorsabb is lehet, mint egyes vezetékes kapcsolatok. Ilyen módon tényleg alternatívát kínálhat a wifinek. A kutatóknak pontosan ez a céljuk: Haas reméli, hogy két-három éven belül piacra léphetnek a LiFivel.
Szóval telepítsek stroboszkópot a nappalimba a gyors internetért? – kérdezhetik. Aggodalomra semmi ok. A látható fényű adattovábbítás (visible light communication, VLC) épp úgy becsapja a szemünket, mint a film, ahol a másodpercenként 24 állóképet már folyamatos mozgásnak látjuk. A VLC-nél a fényváltozások olyan gyorsan történnek, hogy az emberi szem csak összefüggő fehér fényt lát az egészből. Szóval jó eséllyel nem fogunk epilepsziás rohamot kapni, miközben megnézünk egy filmet az interneten.
A LiFivel olyan helyeken is kiépíthető az internetkapcsolat, ahol az infrastruktúra egyébként nem tenné lehetővé. De a végleges cél az, hogy mindenhová eljuttassák az internetet. Ahogy Haas elmondta,
ezzel letölthetünk filmeket az otthoni lámpánkkal, térképadatokat nézhetünk az utcai lámpák alatt, és zenét hallgathatunk a megvilágított óriásplakátok mellett.
A LiFihez már sikerült befektetőket is találni. Idén januárra a projektet másfél millió fonttal támogatta a London & Scottish Investment Partners, a Scottish Investment Bank és az Old College Capital. A cég piaci értékét 14 millió fontra becsülik.