Lassan döcög előre a Postafon

Évekig azt szajkózta a három mobilszolgáltató, hogy nincs szükség virtuális mobilszolgáltatókra. Ezek olyan mobilcégek, amelyeknek nincs saját hálózatuk, ettől virtuálisak. A meglévő három szolgáltatóktól vesznek nagykereskedelmi áron telefonszolgáltatást, és azt adják el az előfizetőiknek, saját percdíjakkal. Tavaly november 20-án azonban váratlanul megjelent a Postafon, aki a Vodafone hálózatán szolgáltat, megcélozta a vidéki lakosságot, és majdnem fél évig egy szót sem szólt arról, hogy sikerült-e elérnie a célját.

Ambíciózus tervekkel indultak, 2009 végére ötezer előfizetőt akartak magukhoz csábítani. Ez nem jött össze, kérdésünkre elmondták, hogy most van körülbelül háromezer előfizetőjük. Igaza volt a három nagynak, és tényleg nincs itt helye egy virtuális negyediknek?

Az újdonság erőtlensége

A Magyar Posta elismeri, hogy merész tervei voltak, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy az indulást nem segítette nagy és drága reklámkampány. Tény, hogy háromezer vásárló a riválisok több millió ügyfeléhez képest semmi, de mielőtt ítéletet mondanánk a Postafonról, érdemes egy pillantást vetni a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) piaci adataira.

A grafikonból látszik, hogy a Vodafone folyamatosan növelte ügyfeleinek számát, és 2009 utolsó két hónapjában is erős növekedést könyvelt el. Eközben a piacvezető T-Mobile nemhogy plusz háromezer ügyfelet nem szerzett, hanem folyamatosan ügyfeleket vesztett 2009 végéig, és csak 2010 februárjában ért el minimális növekedést. A Pannon hamarabb összeszedte magát, decemberben kimagaslóan teljesített, és azóta is a pozitív tartományban van. Ezen a terepen kellett a Postafonnak új ügyfeleket szereznie.

Kimásznak a slamasztikából?

Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője elmondta, hogy az előfizetők száma egyre jobban nő, és a vevők érdeklődését jobban felkeltette az új készülékük. A Posta március elején vett fel a kínálatába egy új modellt, amely már nem a világ legegyszerűbb mobilja, van benne VGA kamera és bluetooth is.

Azt is hozzá kell tenni, hogy az emberek húsz éve nem a Postától rendelik meg a telefonjukat, hiszen 1990 elején kivált a cégből a Matáv, a mai Magyar Telekom elődje. Idő kell ahhoz, hogy az új mobilszolgáltató beépüljön a köztudatba. A nagy mobilszolgáltatóknak is több mint egy évtizedük volt arra, hogy felépítsék milliós ügyfélbázisukat.

Nehéz megjósolni, hogy mi lesz a Postafon sorsa. Más országokban vannak jól menő virtuális mobilszolgáltatók, de még több olyan, amely hosszú kínszenvedés után bedőlt, bezárt.

Biztató, hogy az NHH adatai alapján a Postafon egy létező piaci résre nyomult be. A háztartások csupán 83 százalékának van mobil előfizetése, a vezetékes telefonvonalak száma pedig zuhan, mint a kő (2002-2009-ig vannak adatok a táblázatban). A Postafon ráadásul több száz olyan településen is elad szolgáltatást, ahol korábban nem volt kapható mobil, és nem volt helyben ügyintézés.

Kérdéses, hogy a Magyar Posta miként tud ismét megkapaszkodni a távközlés piacán, ahol csökken a telefonálásból származó profit, erősödik a verseny, és a hangsúly inkább a mobilinternetre helyeződik át.