Építsen az állam mobilinternetet?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Cellanapló cikkek
-
Eddig nem látott funkcióval debütálhatnak a Samsung jövő évi csúcskészülékei - Rajongóknak szinte kötelező: szó szerint varázslatos lett a Harry Potter-telefon
- Máris befutott az Android 16 első előzetes kiadása
- Megállíthatatlan hegyomlásként zúdul ránk az Asus új telefonja
- Ár-érték arányban komolyan odarakja magát a Xiaomi új telefonja
Éppen egy évvel ezelőtt írtunk arról, hogy a kormány is segítené a gyors internetelérések kiépítését. Most a Capitol Consulting Group elemzőcég azzal állt elő, hogy az állam a negyedik mobilszolgáltató, és ezzel a szélessávú mobilinternet terjedését is segíthetné. Érdekes a felvetés, de a három jelenlegi mobilszolgáltató megakadályozhatja vagy legalábbis megnehezítheti az új versenytárs piacra lépését.
Legalább öt éve hallgatunk különféle elemzéseket, tanulmányokat és prezentációkat arról, hogy jól jönne az országnak egy negyedik mobilszolgáltató, de az egymást követő kormányok legalább öt éve halogatják különféle okokra hivatkozva a parlagon heverő frekvenciák eladását. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nemrég elmondta, hogy rendezik a frekvenciák sorsát, és már azt is többször jelezte, hogy mindenkinek biztosítani kell hozzáférést valamilyen szélessávú kapcsolathoz.
Mobilon is menne
Kedden a Capital Consulting Group elemzőcég (CCG) azzal a provokatív felvetéssel állt elő, hogy az állam nem csak kényelmesen hátradőlve oszthatja szét a frekvenciákat, hanem aktívabb szerepet is vállalhat egy negyedik mobilszolgáltató piacra lépésében. Az új szolgáltatóra szerintük azért van szükség, mert beálltak a piaci részesedések, nem tombol a verseny. A mobilinternet piaca dinamikusan fejlődik és ott versenyeznek is a cégek, de az árak lehetnének alacsonyabbak is. A kisebb adatforgalmú, 1 GB-os díjcsomagok olcsóbbak az OECD átlagánál, viszont a havi 10 GB-os csomagok drágábbak (a tanulmány szinopszisa itt elérhető, pdf-ben).
Négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a CCG. Ezek közül a frekvanciapályázat és az aukció a két egyszerűbb megoldás. Az első modell, a negyedik szolgáltató megjelenése a CCG szerint irreális, mert becsléseik szerint egy 2 millió felhasználót kiszolgáló infrastruktúra felépítése 15 év alatt összesen 160 milliárd forint befektetést igényel. Nehezen elképzelhető, hogy ezt valaki bevállalja, mert ennyire még nem ért véget a válság és nagy az üzleti kockázat.
A második verzióban a jelenlegi három szolgáltató, a Vodafone, Telenor és T-Mobile jutna több frekvenciához.
Az erős állami szerepvállalást, mint harmadik lehetőséget, a CCG is csak gondolatébresztőnek szánja. Ebben a modellben egy állami vállalat működtetné a negyedik mobilhálózatot, és éppen az lenne a hátránya, ami az első verziónak is: rendkívül drága, ráadásul az adófizetők pénzéből kellene felépíteni a hálózatot. Előnye az lenne, hogy az állam a versenyserkentés érdekében a hálózatára vonzhatna virtuális mobilszolgáltatókat.
Hasonló elven működne a negyedik, a CCG szerint leginkább reális verzió, csak éppen korlátozott állami szerepvállalással. Magáncég építené ki a rádiós rendszereket, és előírnák neki, hogy be kell engednie a hálózatára a virtuális szolgáltatókat is. Ezért cserébe kedvezményes hozzáférést kapna az állami tulajdonban lévő gerinchálózathoz (a MÁV-nak és az MVM-nek is van ilyen).
A virtuális szolgáltatók azért előnyösek, mert új fogyasztói csoportokat is el tudnak érni. Rossz példa erre a Postafon, amely nem érte el a célját, körülbelül 10 ezer ügyfelet szerzett a várt 70 ezer helyett. Jó példa lehet azonban a TV2 által indított mobilnet-szolgáltatás, de még ennek is be kell bizonyítania, hogy életképes. Még bőven vannak lehetőségek, más országokban például vannak nemzetiségi szolgáltatók, amelyeknek zömmel bevándorlók az ügyfeleik, és az anyaország eléréséhez biztosítanak alacsony percdíjakat. Emellett vannak vállalati ügyfelekre, fiatalokra és kizárólag mobilnetre kihegyezett szolgáltatók is.
Miért pont egy negyedik?
Jók a CCG felvetései, de arról nem volt szó a sajtótájékoztatón, hogy az állam a meglévő három szolgáltatót is rákényszerítheti, hogy engedjék be a hálózatukra a virtuális szolgáltatókat. Ezt az aukción piacra dobandó frekvenciák felhasználási feltételei közt is előírhatják. A MÁV és az MVM gerinchálózatának kihasználtságát pedig most is növelhetné a kormány, ha kedvezőbb áron adna hozzáférést a szélessávú szolgáltatásokat nyújtó cégeknek.
A három jelenlegi szolgáltatónak kedvező aukciót valószínűsíti az is, hogy a cégek már nagyszabású fejlesztéseket indítottak vagy indítanak el. A hálózataikat úgy alakítják át, hogy azon szinte egy gombnyomással elindítható legyen a LTE 4G szolgáltatás, tehát az esetleges negyedik szolgáltatónak nem lesz sok műszaki előnye, még akkor sem ha a legmodernebb rádiós eszközökkel kezdene saját hálózatot építeni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon