Gonoszság ilyen telefont gyártani

Rendhagyó teszt következik a Huawei Ascend Y 200 nevű okostelefonról. Mások azt írják, hogy ez egy belépő szintű készülék a kezdőknek, és bele kell menni bizonyos kompromisszumokba. A készülék olcsó, kétéves hűséggel 22 ezer forintért megkapjuk, és méretes érintőkijelzője van, mint általában az okostelefonoknak. Engem elsősorban az érdekelt, hogy ezen az okostelefonon miként fut az Angry Birds, amit világszerte egymilliárdszor töltöttek le.

De az Angry Birds már az installálásnál elbukott, részemről ennyi is volt, kérem a következőt.

Senkit nem akarok a lényegtelen részletekkel untatni, de a kötelező kört nem hagyhatjuk ki: a telefon 3,5 hüvelykes és 480*320 pixeles kijelzője mögött 800 megahertzes processzor és 256 megabájt RAM van, meg 802.11n-es wifi, gps, gyorsulásmérő, és a mobilneten 7,2 megabit a letöltési sebesség elméleti maximuma (ami a valóságban pár megabites sebességet jelent). Közepes hardvernek tűnik, nem akadozik a menü, majdnem minden rendben fut. Kivéve a hivatalos Facebook-alkalmazás, ami néhányszor belefagyott a sima szöveges státuszfrissítésekbe.

A gond az, hogy nem mindenki szeret kompromisszumot kötni, én például szívesen falhoz vágtam volna az Ascend Y200-at, amikor néhány óra használat után elfogyott a háttértár. Ez gyanús volt, úgyhogy egy gyári helyreállítás után megnéztem, miért tűnnek el a megabájtok.

Indulásnál 87,96 megabájt áll a felhasználó rendelkezésére, ami elegendő lenne egy nagyon gyatra minőségben tömörített zenei album tárolására. Miután bejelentkeztem Gmailbe (és a biztonság kedvéért kikapcsoltam a fényképek szinkronizálását, ami nem kezdő felhasználóra jellemző magatartás), a tárterület 84,82 megabájtra apadt. A csökkenés mértéke egyre durvább volt, és a Google Play által jelzett frissítések telepítése után már csak 34 megabájt állt a rendelkezésemre.

Miután minden programot legalább egyszer elindítottam, és elvégeztem egy frissítést a beépített Facebook-kliensben, 29,97 megabájtra csökkent a tárhelyem. Egyetlen képet sem fotóztam, és még egy csengőhangot sem töltöttem a mobilra.

Game over

Na ekkor jött el az a pillanat, hogy telepíteni kéne már azt az Angry Birds-öt, hiszen mindenki úgy odavan érte. A telefon azt mondta, hogy nincs elég tárhely, szóval ezt elbuktam, game over.

Kicsit zavaró, hogy a Huawei Ascend Y 200 és a hozzá hasonló képességű készülékek a piacelemzésekben az okostelefonok közé kerülnek, mert erősen torzítják a gyártókról alkotott képet. Javaslom, hogy hozzunk létre egy külön kategóriát, mert az Ascend Y 200 nem is okos, hanem egyenesen géniusz! Rögtön vásárlására készteti a felhasználót, ilyen zseniális bevételi forrást még a megboldogult Steve Jobs sem tudott kitalálni.

Az Androidon egyébként ingyenes Angry Birdsöt tehát a kispórolt hardverek miatt csak 2-4 ezer forintos felárral érhető el. Ennyibe kerülnek ugyanis az alap memóriakártyák. Ha kezdő felhasználóként ezt nyomták volna a kezembe, három napon belül visszavittem volna, hogy becseréljem valami másra – vagy egy drágább okostelefonra, vagy egy jól bevált Nokiára.

Kevesebb helyett többet

Ha már szóba került a Nokia, muszáj megemlítenem az Asha 303-as modellt, mert bizonyos szempontból a Huawei Ascend Y200 ellentétének tekinthető. Nem ígér fűt-fát, hiszen bevallottan nem okostelefon, a finn gyártó régimódi S40-es operációs rendszere fut rajta. Belső memóriája gyárilag 30 megabájt, ami fél óra múltán nem esik nullára néhány rendszerfrissítés miatt. Ha ez nem lenne elég, alapból rajta van az Angry Birds demó változata, és a teljes fizetős verzió is csak 1,8 megabájtos.

Nem állítom, hogy az Asha 303 minden tekintetben pótolni tudna egy valódi okostelefont, de rengeteg olyan funkció van benne, amiket ma főleg az okostelefonoknak tulajdonítunk. Legfőbb előnye, hogy egy töltéssel kibír majdnem egy hetet, a Facebook óránkénti frissítése, átlagos telefonálási szokások és néhány FourSquare-bejelentkezés mellett. A másik nagy előnye a mechanikus, qwertz kiosztású billentyűzet. Bár nagyon apró gombokból áll, mégis sokkal jobban használható, mint az érintőkijelzős virtuális billentyűzetek többsége. Még prediktív segítség is van benne. A telefonálás hangminőségét is jobbnak érzékeltem, mint a saját százezer forintos mobilomon. Ahol korábban mindig megszakadtak a hívásaim (ott, ahol a HÉV 5 lemegy az alagútba), egy pillanatnyi akadás sem volt.

Talán meglepő, de van a készüléken szoftverbolt, amiben a legelterjedtebb közösségi szolgáltatások és játékok is elérhetők, és rajta van a készüléken a Nokia térképszolgáltatása is, ami mobilhálózat alapján lövi be a tartózkodási helyünket. Persze az akku lassú lemerülésében annak is nagy szerepe van, hogy a szolgáltatások közepes minőségűek, ezért tutira nem akarjuk órákon át mániákusan nyomkodni a mobilt.

A Nokia Asha 303 érintőkijelzője 2,6 hüvelykes és 240*320 pixeles, kamerájával 3,2 megapixeles képeket lőhetünk, a VGA minőségű videókkal azonban nem érdemes bajlódni. A letöltési sebessége 10,2 megabit per másodperces, a feltöltés 2 megás, és a wifi a 802.11b/g/n szabványú hálózatokra tud csatlakozni. Gyárilag 2 gigabájtos microSD memóriakártya jár hozzá.

Az Asha 303 egy régimódi mobil, és nagyon nehéz eldönteni, hogy a jól megépített, hosszú élettartamú, jó hangminőségű, viszont csak közepes online szolgáltatásokat nyújtó mobil megér-e 35-40 ezer forintot. Abban azonban biztos vagyok, hogy aki egy okostelefon szolgáltatásaira vágyik, annak húszezer forintnál sokkal többet kell elköltenie, hogy ne érje csalódás.