OK Glass. Mutasd a világot!

A laborból az orrodra

A Glass fejlesztése több mint három évvel ezelőtt kezdődött a Google X Lab műhelyében, ahol többek közt a cég önállóan vezető robotautóját rakták össze, és még sok egyéb szupertitkos fejlesztési projekten dolgoznak a mérnökök. Valószínűleg az intelligens szemüveg lesz az első, ami fogyasztói termékként is megjelenik, de egyelőre nem itt tartunk: csak meghívóval lehet hozzájutni, több mint háromszázezer forintba kerül, és elméletileg csak az Egyesült Államokban elérhető. Az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó magyar EU Edge mégis tudott venni egyet, és örömmel megmutatták nekünk, hogy mit tud a geekek legmenőbb játékszere.

Fotó: Indexvideo

Egyszerű és elegáns a Google Glass, akár a mostani változatát is nyugodtan piacra lehetne dobni. A rápattintható sötétített lencsével nem sokban különbözik egy átlagos napszemüvegtől. Annyiban más, hogy nem lehet a szárát behajtani, ami kicsit megnehezíti a tárolását, és a jobb oldalán van egy kis műanyag szerkezet, ami belóg az ember szeme elé. Ebbe majdnem egy teljes okostelefont beleépítettek, csak a SIM-foglalat és a mobilnetes kapcsolat hiányzik.

A Glass kétmagos processzora Androidot futtat, tehát ugyanúgy kell rá fejleszteni, mint a mobilokra. Az elején van a HD felbontású kamera lencséje, a szárában az akku és egy hangszóró. A jobb szárán van egy érintésérzékeny felület, amire rákoppintva aktiválni tudjuk a szemüveg intelligens funkcióit, itt lapozhatunk a menüben is, de mától már kéz nélkül vezérelhető: épp most adtak ki egy frissítést, amellyel a kacsintás lesz az OK gomb. Ezt azért lehet megtenni, mert van a Glassban egy érzékelő, ami a szemünket figyeli, az átlátszó műanyag tömbben pedig egy prizmát rejtettek el, amely a 640x360 pixeles kivetítő képét tükrözi a szemünk irányába. A mobilnet egyébként csak beépítve nincs meg, de a szemüveg képes rácsatlakozni a telefonunkra vagy egy wifi hotspotra is.

Meglepődtem azon, hogy milyen könnyű a Glass, mert voltak már a fejemen olyan bluetooth headsetek, amelyek kényelmetlenül lenyomták a füleimet. Amikor a fejemen volt, az sem tűnt fel, hogy minden elektronika egy oldalon van. Szépen kiegyensúlyozták, féloldalassága ellenére sem dől, és alig lehet érezni a jobb oldalon lévő extra súlyt.

OK Glass. Google Google Glass – ismeretlen költő verse

Azt hittem, hogy a jobb szemem elé lógó műanyag kivetítő zavar majd a nézelődésben, de semmivel nem volt rosszabb a helyzet, mint amikor életemben először vettem fel vastagabb keretű napszemüveget. Igen, ott van a periférián az az izé, de hozzá lehet szokni, simán el tudunk nézni mellette. A kezelése pedig nagyon egyszerű. A száron lévő érintésérzékeny felület gyorsan reagál és jól van beállítva: nem szalad végig túl gyorsan a menün, és nem is végtelenül lassú. Persze már most látszik, hogy az okossszemüveget okosan is kell kezelni, ha felrakunk rá 20-30 appot, akkor már nehéz lesz navigálni a menüjében.

Fotó: Indexvideo

Jó kérdés, hogy egyáltalán miért kellenek appok egy szemüvegre, mire jó ez az egész. Maróy Ákos, az EU Edge alapítója és a szemüveg tulajdonosa pillanatok alatt meggyőzött arról, hogy szükség van ilyen eszközökre. Neki a repülés a hobbija, és már össze is állította egy pilótáknak szánt alkalmazás prototípusát, amely meg tudja mutatni a közeli repülőtereket, és hamarosan a domborzat háromdimenziós képét is ki tudja majd vetíteni. Pilótaként hasznosnak látja a fejen hordott kijelzőt, hiszen repülés közben amúgy is nagyon sok műszerrel kell foglalkozni, nem könnyű közben még egy okostelefont is nyomkodni. Van egy egyszerű sebességmérő alkalmazása is, ami akár bringázás közben is használható. Könnyebb (és talán biztonságosabb is) felpillantani a szemüveg kijelzőjére, mint leszegett fejjel a kormányra rögzített sebességmérőt kukkolni.

Ha aktiváltuk a szemüveget, az „OK Glass” parancs kimondása után adhatunk ki további utasításokat. A Google Glass beépített alkalmazásai is ügyesek: készíthetünk fényképet vagy 10 másodperc hosszú videoklipet, és indíthatunk Google-keresést. Az utóbbiba egy kicsit belezavarodott a készülék, mert amikor kiadtuk az „OK Glass. Google Google Glass.” utasítást, abból a végén valahogy “Google Google Google Google Glass” lett, de a végeredmény így is tökéletes volt, és pár pillanattal később már végiglapozhattuk a webes kereső találatait. Végül eljutottunk oda, hogy miközben az engem kamerázó indexes stábot bámultam a Google Glasson át, a szemem előtt egy külföldi lap által készített teszt Youtube-felvétele pörgött. Őrület.

A Glass egyik leghasznosabb funkciója a navigáció, mert nem kell minden sarkon a telefonunkat nézegetni, hogy most akkor merre is kell menni. Ha elindítuttuk a szemüvegen a navigációt, a mobil maradhat a helyén, és amikor elbizonytalanodunk, elég megérinteni a szemüveg oldalát. A Glass rögtön a szemünk elé vetíti egy kis térképet, amin jól látható az aktuális helyzetünk és az útvonal.

Keretek és korlátok

Eleinte kételkedtem a Glass hasznosságában, de ez már elmúlt: ez az okosszemüveg az elmúlt és a következő évek legmenőbb műszaki eszköze. Itt-ott még finomítani kell rajta, például behajthatóvá kéne tenni a pántokat, vagy lepattinthatóvá az elektronikát, hogy a keret egyszerű (nap)szemüvegként is működjön. Valószínűleg az is megoldható lenne, hogy mindkét szárban legyen egy-egy akku, és azok kisebb méretűek legyenek.

Még kérdés, hogy milyen lesz a fogadtatása. A nők valószínűleg nem kedvelik majd a dekoltázsokat túl jól szögből látó kamerát, amivel észrevétlenül lehet fotózni. És még azt is el kell foganunk, hogy normális dolog a hangvezérlés, mert momentán csak a zakkantak beszélnek önmagukhoz az utcán.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!