Japánban játszani és meghalni

IMG 20170918 144225
2017.09.20. 14:44

A „hogyan tüntessünk el egy százjenest egy perc alatt” nevű bűvészmutatvány roppant egyszerű, igazából bárki megtanulhatja elsajátítani három egyszerű lépésben:

  1. Dobd be a százjenest bármelyik akihabarai játékterem lövöldözős játékába.
  2. Játssz. Nagyjából egy percig fog tartani, mire az összes életed elfogy.
  3. Csodáld meg, ahogy helyi tinédzserek fél kézzel továbbjutnak ott, ahol te elbénáztad.

Csütörtökön nyílik a Távol-Kelet legfontosabb videojátékos expója, a Tokyo Game Show (TGS). Idén a helyszínről tudósítunk – de ide napokkal a rendezvény előtt érdemes elutazni, és nem csak az akklimatizálódás miatt. Egy európai gémernek Japán olyan, mint a közmondásos Róma: egyszer el kell jönni ide, megtapasztalni, látni a furcsaságait, különösen a geeknegyedet, Akihabarát. Persze az európai gémer jól teszi, ha némi nyitottsággal áll az ország játékkultúrájához: ez nem a pc master race fellegvára, és a Commodore-t hírből sem ismerik abban a bölcsőben, ahol a Nintendo Entertainment System, a Sega Genesis vagy éppen az első PlayStation született. A helyi régiségboltokban – a leghíresebb a Super Potato – hegyekben állnak a régi japán konzolok, de egy fia ötnegyedes flopit nem találni. A játéktermekben pedig a Tekken-szerű verekedős játékok és a másodpercenként száz ellenséges lövedékkel büntető bullet hellek mellett a több gépen játszott multiplayer játéktermi akciókra és a bizarr, kézzel tapicskolós ritmusjátékokra gerjednek a helyi popkultúrába nyakig merült otakuk.

Mondanom sem kell, hogy a TGS sem pont olyan, mint a Los Angeles-i E3 vagy a kölni Gamescom. Az expót 1996 óta rendezi meg a Makuhari vásárközpontban egy erre alakult iparági szervezet, a Computer Entertainment Supplier's Association (CESA), szövetkezve az ország egyik legnagyobb kiadójával, a Nikkei Business Publicationsszel. A négynapos banzáj első két napja a szakmáé meg a sajtóé, a harmadik és negyedik napon viszont bárki jegyet válthat potom 1200 jenért (nagyjából 2,4-gyel kell szorozni a forintösszeghez). Tavaly a show rekord látogatószámmal zárt: 271 224 emberrel, amihez képest az E3 idei 68 400 látogatója bakfitty, inkább a Gamescom 350 ezrével azonos nagyságrend. Ugyanakkor az arányok egészen mások, mint a kölni show-n.

Például nincs jelen az egyik legnagyobb konzolgyártó, a Microsoft. Az Xbox One japán eladási adatait nézve ez nem is olyan meglepő, és mint említettem, a pc-nek sem áll a zászló. Sokkal meglepőbb, hogy a Nintendo is hiányzik, pedig patinás japán konzolgyárosként illene neki ott lenni. A távollét oka, hogy a cég még a kezdetekkor összeveszett a CESA-val, és bár már enyhült a viszonyuk, Mario szellemi holdudvara azóta sem vonul ki a TGS-re (sőt, 2001-ig ellenrendezvényt szervezett a show idejére). Hogy akkor mire lehet számítani az idei Tokyo Game Show-n? Erre a tíz dologra biztosan:

  1. A Sony egyedüliként kint lesz a három nagy konzolgyártó közül. Mellette a nyugati gémerfülnek ismerős nagy japán kiadók is, mint a Namco Bandai, a Capcom vagy a Square Enix (sőt, elvileg a Konami is, érdekes lesz látni, mivel rukkolnak ki a poszt-Kodzsima érában). Nyilván Európából az ő újdonságaikat érdemes leginkább figyelni.
  2. Szerepjátékok, kártyajátékok, online játékok, külsőnézetes akciójátékok – és ezek tetszőleges kombinációi. A japán piacon ezek a legnépszerűbb műfajok, nemigen lehet számítani autószimulátorra, stratégiára, vagy akár csak egy hagyományos fps-re. Nyugati szerepjátékok helyett pedig jRPG-fölény, naná.
  3. VR-játékok. Az éppen futó (vagy legalábbis lassan kocogó) iparági trend Japánt is elérte, nem véletlenül lett az idei show mottója is az, hogy „Reality Unlocked”. Amiből ugyan pont a virtuális rész hiányzik, de higgyék el, a CESA ezzel is arra akar célozni, hogy lesz egy csomó VR-játék a standokon.
  4. Okostelefon-sarok. Ami valójában nem is sarok, hanem inkább csarnok, mert a show nagyjából 30-40 százalékát a telefonos játékok teszik ki. Elképesztően népszerűek Japánban a mobiljátékok (amik jellemzően valamilyen közösségi kapcsolódással is bírnak). Utoljára öt éve voltam TGS-en, akkor a metrón minden második ember Nintendo DS-sel vagy okostelefonnal játszott. Mostanra annyi változott, hogy DS-et már nem láttam; aki játszik utazás közben, szinte mind mobilon teszi. (Azért pár DS- és PR Vita-cím is várható talán.)
  5. Családbarát játékok. A pc-s címek részben azért is hiányoznak, mert a legbizarrabb, felnőtteknek is csak óvatosan ajánlható japán játékok pc-re jönnek ki, ezeket pedig a CESA nem engedi be a show-ra. A másik végletet, a cuki – sőt: kawaii –, egészen kis gyerekekre szabott programokat viszont olyan mennyiségben, hogy külön szekciót is kaptak. Idén az ismertebb kiadók közül a Taito és a Sega készül a témában valamivel.
  6. Mijamoto Sigeru Videojáték-fejlesztő Akadémia, felső tagozat – avagy 2012 óta a TGS-en kiemelt standokon mutatják be, hogy miket múvelnek Ázsia fiatal, feltörekvő fejlesztői.
  7. Mijamoto Sigeru Videojáték-fejlesztő Akadémia, alsó tagozat – avagy a művészeti és műszaki egyetemeken még csak játékfejlesztőnek tanuló diákok is kapnak egy kis rivaldafényt.
  8. Hoppá, esportok! Az esport öt éve még egyáltalán nem volt jelent a TGS-en, aztán 2014-ben rendeztek egy Street Fighter-versenyt, és azóta egyre jobban próbálja behozni az ebben a tekintetben a nyugati játékkultúra nyomában lihegő rendezvény a lemaradást. Idén a Sega és a Samsung támogatásával nyolc játékban is lesznek versenyek, mégpedig: Phantasy Star Online 2, Winning Eleven 2017/2018, Call of Duty: Infinite Warfare, Monster Hunter Double Cross (Nintendo Switch verzió), Puzzle & Dragons Radar, Street Fighter V, Overwatch, Counter-Strike Online 2.
  9. Fülesek, kontrollerek, kormányok, spéci székek és egyéb játékkiegészítők – ezek külön szekciót kapnak a show-n, hangsúlyosabban, mint mondjuk egy E3-on.
  10. Hoszteszlányok és cosplay. A TGS díszletei és showelemei sokkal puritánabbak egy E3 vagy Gamescom külsőségeinél, egyetlen tényezőben erőnyerő a tokiói expo: a csajok. Míg az E3 kiállítói csak eltartott kisujjal, most már elég ritkán hirdetik élő nővel a játékaikat, a TGS-en döbbenetes mennyiségben vonulnak fel a szexi hercegnőnek, szexi harcosnak, szexi cicának és tulajdonképpen szexi bárminek beöltöztetett lányok, hogy egy-egy játék hivatalos arcaként (és más testrészeiként) prezentáljanak. Aztán a harmadik napon megérkeznek a cosplayesek, akik egész évben a TGS-re készültek, és megmutatják, hogyan kell ezt rendesen csinálni.

A CESA idén is legalább 250 ezer látogatóra számít, és máris büszkélkedik egy újabb rekorddal: 27 országból 332 kiállító cég vesz részt a 2017-es TGS-en. A következő napokban megpróbálok a lehető legtöbbhöz odajutni, figyeljék a címlapot. Búcsúzóul pedig még egy bűvészmutatvány, ennek neve „hogyan állítsuk vissza önbecsülésünket egy százjenessel”:

  1. Dobd be a százjenest egy akihabarai játékteremben, de ne valami túladrenalinozott lövöldözős játékba, hanem a jó öreg 1992-es Bombermanbe.
  2. Játssz. Sok-sok percig fog tartani, hiszen az izommemóriádban van minden szükséges mozdulat. Az első 4 szintet életvesztés nélkül teljesíted.
  3. Élvezd a tudatot, hogy megmutattad ezeknek a bullet helles nyikhajoknak.