Tilos szexinek lenni és kazettás rádiómagnót bömböltetni

2017.09.24. 20:48

Japánt a cosplay egyik fellegvárának szokás gondolni, hiszen rengeteg kép érkezik onnan az internetre kedvenc manga-, anime- vagy játéksorozataik hőseinek beöltözött rajongókról. Az igazság viszont az, hogy a japán cosplay egy ketrecbe zárt vadállat; olyan keretek és tilalomfák között kénytelen létezni, ami erősen megkérdőjelezi azt a fellegvárságot. Ezzel a legnagyobb távol-keleti videojáték-expón, a Tokyo Game Show-n szembesültem.

Tilos a majdnem minden

A rendezvény első két napján csak a szakma és a sajtó képviselői léphetnek be a TGS-re, ekkor még nem engedik be a cosplayeseket. Vannak helyettük viszont hoszteszlányok, booth babe-ek – míg a nyugati játékshow-kon igyekeznek minimálisra szorítani a „reklámozd a termékedet nővel” gyakorlatot, addig a tokiói expón nem volt olyan stand, ahol ne lett volna néhány pózoló vagy prospektusosztogató csinos hölgy. A harmadik-negyedik napon aztán megnyílnak a kapuk a játékosok előtt, az addigi húsz-harmincezres tömeg a háromszorosára-négyszeresére nő, és ezt a figyelmet már az amatőr cosplayesek is kihasználhatják. Őket első pillantásra talán össze lehet keverni a booth babe-ekkel, de igazából két teljesen eltérő világ küldöttei ők. Mutatom, jó? Ők a hoszteszlányok:

És ők a cosplayesek:

A különbség talán a képeken is látszik: a hoszteszlányoknak a standoknál állni munka – tehát ők profik, többnyire modellek, akiket ügynökség közvetít ki –, és az öltözéküket nem maguk választják. A cosplayesek ezzel szemben többnyire lelkes amatőrök, akik maguk készítik a jelmezeiket. Persze, akad átfedés a két tábor között (egy Final Fantasy-játék standjánál álló hoszteszlány is beöltözhet ugyanannak a hősnek, mint egy cosplayes), de a cosplayesek hitelesebbek: mosolyuk nem erőltetett, nem feltétlenül rendelkeznek modellalkattal, és néha a jelmezük is bénácska. Ők azért öltöznek be, mert élvezik, és nem kapnak ezért pénzt.

Ugyanakkor ahhoz képest, hogy a cosplayesek látványa mennyire feldobja az expót, a TGS megdöbbentően mostohán bánik velük. A szervezők a fő standoktól távolabb levő, különálló épületbe paterolták a beöltöző rajongókat, fotózni pedig az épület melletti betonplaccon lehetett őket. Rendes színpadot nem kaptak, az ottani lépcső tetején mutathatták meg magukat minimális hangosítás mellett. Ezt leszámítva oda állhattak, ahol éppen helyet találtak maguknak – már akik átmentek az elég szigorú ellenőrzésen. A TGS-t szervező CESA és Nikkei BP ugyanis kér pár apróságot a cosplayesektől:

  • Mindenekelőtt 1000 jen (kb. 2400 forint) regisztrációs díjat.
  • Átöltözni csak az erre kijelölt szobában lehet, ahol tilos bármi mást csinálni. Még hajlakkot fújni is, az ilyesmit kint a placcon kell elintézni.
  • Az értékekért a CESA nem vállal semmilyen felelősséget.
  • A jelmez része nem lehet rendőr-, tűzoltó-, biztonságiőr-, orvos- vagy nővéregyenruha, továbbá olyan egyenruha, ami összefüggésbe hozható nácizmussal, rasszizmussal vagy terrorizmussal.
  • Tilos túl sokat mutatni felül és alul. Szoknya alá rendes alsót kell venni, nem tangát. A férfi cosplayesek csak kint a placcon lehetnek félmeztelenek. Szexuális tartalmú pózok sem megengedettek.
  • Nagy papírmasé jelmezek, földön húzott hosszú uszályok nem lehetnek a jelmez részei.
  • Fél méternél hosszabb kellék nem lehet a jelmez része (esernyő sem). Fél méternél rövidebb kellék is csak puha anyagból készülhet.
  • Zöldség és más étel nem lehet a jelmez része.
  • Éles, hegyes dolgok és modellfegyverek sem.
  • Gördeszka, frizbi, jojó, labda és más sporteszköz sem.
  • Erős illatot árasztó dolgok sem.
  • Hangos eszközök, például kazettás rádiómagnó (esküszöm, ez szerepel a hivatalos leírásban) sem.
  • Szaladgálni, zajongani tilos. Nagy csoportokba verődve beszélgetni sem szabad.
  • A cosplayesek csak a kinti placcon fotózkodhatnak, ahol nem szabad enni és inni.
  • Videót nem szabad a cosplayesekről készíteni, csak fotót. Fotózás előtt engedélyt kell kérni.

Jaj, de szép kék szeme van mangának

A TGS cosplayeseinek egyrészt a kettős mércétől kell szenvedniük. A booth babe-eknek sokkal többet engednek a szervezők, ezt láttam már az első napon, amikor rögtön az első standnál bikinis nők fogadtak – bikini a fenti szabályok értelmében nem megengedett a cosplayeseknek. A hoszteszlányok ruháival sokkal messzebb mehetnek a kiállítók, mint a rajongók, akik nem öltözhetnek be túl sokat mutató karakternek – pedig akad pár ilyen a távol-keleti popkultúrában.

A másik korlát maga ez a popkultúra. Bár a japán képregények, rajzfilmek és videojátékok híresek arról, hogy sokkal elszálltabb történeteket engednek meg maguknak, mint a nyugati mesék, ez a fantázia a karakterek ábrázolásában kevésbé jelentkezik. Sőt, vannak olyan vizuális toposzok, amik szinte megkerülhetetlenek – mint a babaarcú, színes hajú, világos szemű, fiatal női hős. Így a TGS idei cosplayesei között nyomasztó többségben voltak az egymáshoz igazából nagyon hasonlító lánykák – és itt dobnám be azt az összeesküvés-elméletet, hogy az egész cosplayt a színesparóka- és kontaktlencse-gyártók találták ki. Azért néhány üdítő kivétel akadt, jellemzően a férfi cosplayesek között – a kedvencem az a negyvenes úr volt, akinek bizonyára tisztességes állása van, de ha eljön a Tokyo Game Show, akkor zöldre keni magát, és átlényegül a Street Fighter II Blankájává.

Végül, elég nagy korlátozást jelentenek a fenti tilalomfák, illetve az, hogy a cosplayeseket nem vonják be rendesen a show-ba a TGS szervezői. Ennél sokkal különb megbecsülést kapnak akár csak a magyar Playit cosplayesei, akik jellemzően saját színpadon mutathatják meg magukat, a MondoCON-on pedig a fő színpadon. És akkor arról ne is beszéljünk, hogy a jobb anyagi lehetőséggel megáldott és kevesebb jelmezkorlátozással megvert amerikaiak miket hoznak össze. Most úgy fest, hogy a TGS-en soha nem lesz ilyen színvonalú Big Daddy-jelmez a Bioshockból vagy ilyen Kerrigan a Starcraftből.

De nagyon úgy tűnik, hogy ezt egyáltalán nem bánják a TGS cosplayesei. A mostani keretek között is óriási figyelmet kapnak, szombaton mindegyikük előtt hosszú sor alakult ki zavarbaejtően profi felszereléssel és derítőlapokkal, állványokkal érkező fotósokból (akik nem a sajtó képviselői voltak, hanem otthonra fotózgatták le a cosplayeseket). Aztán a beöltözött játékrajongók egymást is fotózgatták, szelfiztek, ismerkedtek, egyre nagyobb csoportokba verődve, a nap végén pedig már egy kis szaladgálást is láttam, sőt egy Chun Li-szerű lány tiltott helyen evett, ráadásul friss zöldséget. Abban a megnyugtató tudatban hagytam el a show-t, hogy a cosplayesek aknamunkája megkezdődött, remélem, jövőre már kazettás rádiómagnóval tágítják tovább a TGS néhol érthetetlen kereteit.