Hosszú évek állandó Windows-használata után egy darabig fel sem tűnt, hogy az egészen csökött gépemen a Linuxot futtatni sem komfortosabb érzés, mint a W2K-t. Akár a W2K a favorit, akár a Linux, ugyanakkora gép kell. A pesszimistább linuxerek temetik a rendszert, a sötétlelkűek a Windowshoz hasonlítják, sőt az igazán sarkos vélemények szerint a Linux-koncepció is halott. A legszélsőségesebb vélemények szerint a Linuxba is betette retkes lábát a juzerek ordas világösszeesküvése.
Egészen véletlenül találtam egy topikot amelyet Egoist tasztaltárs
abbéli bánatában inditott, hogy immár a Linuxba is betette retkes lábát
a juzerek ordas világösszeesküvése. Épphogy meg nem orrontotta a beste Microsoft Linuxot felszántani óhajtó aljas világösszesküvését. Több minden bökte emellet szegény Egoist csőrét, például bizonyos programok erőforrás igénye (joggal), amivel jól el is vitte az erdőbe a topiklakókat. Folytak az érvek, folytak pro- és kontra, de a Linux-koncepció haldoklása érdemi válasz nélkül maradt immár másfél éve. Ez a cikk tulajdonképp válasz Egoist felvetésére.
|
|
"Akkor még nem volt Linux."
| |
Az első ingyenes u*x rendszer a FreeBSD volt, amit kipróbáltam. Akkor még nem volt Linux. Kb. 5 mega lemez (lehet, hogy kettőre is elég volt:)) kellett a telepítéshez, és két mega memória a futtatáshoz. A grafikus X-Windows futtatásához már 8 MB memóriára volt szükség. Egy 40MHz órajelű, 80386 processzor alapú gépbe a konzolkovboj mellé akár egy bátor vállalkozó remote bejelentkezhetett "hajtani" a rendszert. Demonstrálható volt, hogy létezik olyan operációs rendszer amely segítségével egy PC is képes multijuzeres, multitaszkos multi timi-tömis számítógépként viselkedni.
Aztán 1993-ban lett Linux, és láttuk hogy a Linux ígéretes szárnybontogatás, de még a fasorban sincs. Tudtuk, hogy ez lesz a jövő. Tessék elhinni, látszott rajta. Látszott, hogy a népek ezt fogják hajtani, és egy kisebbséget kivéve a FreeBSD felejtve lesz. (Erre tanúim vannak - ha még emlékeznek rá :))) Ma simán elkel 1-2 GB diszk, 128 MB RAM nudli, ha Gnome és KDE nyitogatja az ablakokat, WMware futtatáshoz 256 mega memória alatt nemigen érdemes nekiállni. Igen, ebben az értelemben vendozosodik a Linux. Rosszabb lenne ettől a világ? Kétlem.
|
|
"Rosszabb lenne ettől a világ? Kétlem."
| |
A Microsoft a többi szoftveróriással karöltve, a hardvergyártók zajos üdvrivalgásától kísérve épp eleget tesz a Windows a „Szuperszámítógépet Minden Háztartásba” mozgalom töretlen fellendítése érdekében, a Linux csak követi a trendet. Igaz, lemaradva, mert Linuxnál senki nem kényszerít egy konkrét memória igényes applikció használatára. Nem baj, van máááásik, mondhatnánk Eötvös zenebohóc úr elhíresült szólásával. Aki játszani vesz ma gépet, az kénytelen erőművet venni, így bármikor futtathat csingilingis Linuxot, ha megkívánja. Igazából csak az szív, aki kifejezetten Linuxra venne gépet kis pénzből, és grafikus csingilingiket is akarna sokat. Ugyanis a hardcore unixer elvan grafikus cuccosok nélkül is, jó neki a 80x25, az ssh, keveset szörföl, akkor is lynx-szel, mert a pornóképeket is hexában nézi. Különben is, amit a lynx nem mutat meg, azt kár is megnézni.
|
|
"Különben is, amit a lynx nem mutat meg, azt kár is megnézni."
| |
Java, 3D, Shockwave, Flash, Macromedia a brazil szappanopera-függők internetes pótléka. A Matáv ISDN miniszájt mai állapota Linux alatt állóra fékez egy közepesen alavult gépet. (AMD K6-II 400Mhz, 128MB RAM, Netscape 4.72 Flash pluginnel.)
De eléggé vendozosodik-e a Linux? Sajnos nem. Ma is tolni kell a biciklit a jó magyar ékezetekért, és különösen nyögvenyelős egy StarOffice-t magyarítani, nem is beszélve a különbféle Word-verziók alatt készült szövegek átviteléről. Jelesül az ő és ű betűk szeretnek veszni, ámbár ez csak a nyelvfegyőröknek Mohács. (Más is, de az kevésbé fájt.) Ez k-európai szoc-probléma, a Latin-2 ma is mostoha gyereknek tűnik. A németeknek a német nyelv Latin-1 kódlap alá tartozása okán jóval kevésbé fáj a fejük, így már fél éve felmerült, hogy a Linux és az ingyenes szoftverek megértek a kormányzati felhasználásra.
|
|
"Egy nem PostScript nyomtató illesztéséhez már nem elég tolni a biciklit, ehhez már alá kell rúgni a pingvinnek."
| |
Nemzeti nyelvek támogatása terén a Windows egyértelműen vezet. Igaz némiképp beteg módon, a billentyűzetkezelő-program választása függvényében, de támogatja a Unicode kódlapokat. A lényeg sajnos ez. Az sem válik a Linux előnyére, hogy a Linux elvben sok printert ismer, a gyakorlatban csak egyet: a PostScript nyomtatót. Ez technikailag kétségkívűl szép és elegáns, csak a juzer ismét elhúzhat balra félmagasan: egy utólagosan beépíthető PostScript bővítés ára 50-100 ezer forint között mozog printertípustól függően. Tessék kezeket a szívre tenni, és töredelmesen bevallani, hogy áldozna-e Ön ennyit egy nyomtatóra? Nem az opcionális PostScript bővítésre, hanem nyomtatóra.
Egy nem PostScript nyomtató illesztéséhez már nem elég tolni a biciklit, ehhez már alá kell rúgni a pingvinnek – jelesül a GhostScriptnek. Nyomtatóügyben a Windows kétségkívűl out-performálja (boccs...) a Linuxot.
Amíg a fenti problémákat a Linux-fejlesztők nem oldják meg, addig a Linux széleskörű irodai terjedése alapvetően korlátozott. Talán nem kellene elfelejteni a sok Linuxos okoskodótojásnak, hogy Stallmann is egy printer driver okán intett be a fizetős cuccoknak, és vágta a GNU kiáltványt a világ döbbent arcába.
|
|
"Amíg ilyen és ehhez hasonló problémák léteznek, addig a Linux a bitbuherátorok jogosan ünnepelt, de mindenképp belterjes szellemi maszturbációja marad."
| |
A vendozosódás másik fontos kérdés a Windows-platformokon megszokott felhasználói programok Linux-verzióinak elkészítése. Hiába mutatnak rá a Linux-hívők egy adott program funkcionális megfelelőjére, sőt be is bizonyíthatja, hogy az jobb a hiányolt vendozos programnál. Nem fog mükődni. A felhasználó szorong a géptől, tanulni pont emiatt nem akar, az új púp a háta közepére, mert folyamatosam attól retteg, hogy bármikor kideríthetik róla munkaköre betöltésére való alkalmatlanságát. Mindenesetre megnézném azt az alapfokú felhasználót, aki a man pédszek szorgos olvasgatása után dd paranccsal másol le egy floppit vagy egy CD-t. Arról nem is beszélve, hogy a megszokás és a lustaság mekkora úr az ember életében. Az alkalmazások portolását még azoktól a gyártóktól is hiába várjuk, akik már felesküdtek, lévén továbbélésük és vezető piaci szerepük megtartásában a Linuxtól is jelentős szerepet várnak. Például az IBM teljes mellszélességű a Linux-támogatása (Linux-támogatottság a Netfinityken, egyes RS/6000 modelleken, Linux/390 a mainframe-en [min. G4-es CPU esetén], sőt újabban Linux-fejlesztőközpontok létrehozása) ellenére nincs Notes kliense Linuxra. Csak szerver, gondolom, ez is a csak komplett Linuxos e-business csomag okán... A Notes kliens hiánya és a nem teljes StarOffice – MS Office kompatibilitás több mint elég volt egy komplett iroda linuxosításának kútba eséséhez. Amíg ilyen és ehhez hasonló problémák léteznek, addig a Linux a bitbuherátorok jogosan ünnepelt, de mindenképp belterjes szellemi maszturbációja marad.
|
|
"A Linux bizony hacking."
| |
Csakhogy a Linux nemcsak ez. Továbbmegyek: nem ez a Linux-koncepció. A Linux koncepció - szerintem - a szabad szoftver. A gyártóktól való kiszolgáltatottság felszámolása. Ráádásul ez a fajta kiszolgáltatottság kettős. Egyrészt erősen anyagi természetű, ami a licensztulajdonosok számára húsbavágó. Másrészt informális jellegű is, ami a közvetlenül rendszergazdákat és üzemeltetőket, sőt, közvetve a licensztulajdonosokat is érinti. Windows és egyéb zárt rendszer esetén amíg a hibajavítás - ha egyáltalán van - némiképp deus ex machina jellegű, addig a felhasználó kiszolgáltatottsága teljes. Szabad szoftver esetén egy tökösebb rendszergazdi némi kitartással eliminálja a problémát, legfeljebb két éjszakát átvirraszt. Na bumm! Ez a Linux azon oldala, amiről nagyon, de nagyon méltatlanul hajlamosak elfeledkezni a Linuxot joggal, de árnyalatlanul és felkészületlenül simfoló emberek. Többek között ez Richard M. Stallmann, a GNU, de még a Free Software Foundation koncepciója is, amely maradéktalanul megtestesül a Linuxban. Ez sokkal fontosabb, mint a Linux vendózosodása.
Azt se felejtsük el, hogy bármelyik hacker – az esztétikai és szakmai szépség keresésén kívül - azért is dolgozik, hogy a lehető legszélesebb körben használják a programját! Az alig, vagy belterjesen használt program (aka „programozók írták programozóknak”) és a hacking oxymoron. A Linux bizony hacking.
All in all szerintem a Linux legkevésbé, mint koncepció haldoklik. Sőt, minden egyes újonnan telepített Linux a koncepció erősődését mutatja - a vendózosodástól függetlenül. Még azt is megkockáztathatjuk, hogy a koncepció egészséges virulenciáját pontosan a vendózosodás túl lassú üteme hátráltatja.
|
|
"Orosz rulett hat lőszerrel a tárban."
| |
Sajnos, a gyártók licenszköteles programjainak Linuxos megjelenése – amely várhatóan előre viszi a Linux terjedését – sokat fog csökkenteni a felhasználók szabadsági fokán. Ebben a legtöbben nem leszünk érintve, mert a három legfontosabb szoftver, az operációs rendszer (Linux, FreeBSD, Solaris), az irodai csomag (StarOffice) és a böngésző (Netscape) már szabad. (Ha a Microsoftnak egy csepp esze lenne, akkor Linuxon, az ingyenes BSD derivátumokon és Solarison is ezerrel nyomatná az Explorert. Ingyen.) Már pedig ez jó kiútnak tűnik, a rossebb, aki szívesen él olyan kettős szorításban, amelyben egyik oldalról a Microsoft és társai, a másik oldalról a Cseka-GPU-ÁVH egyenesági leszármazottja, a BSA szorítja a revolvert a halántékához. Orosz rulett hat lőszerrel a tárban.
Miért is lehetett tudni 1994-ben, hogy a Linux a jövő? Azért mert GNU copylefted szoftver volt. Mert bárki belefejleszthetett, és az belekerülhetett az éles verzióba. Azaz nem volt érdemi gát egy bizonyos fajta igénytelenség előtt: az emberek többségének a Microsoft által elkövetett számítógépes neveltetése okán - az árát leszámítva - a Windowszal egyáltalán nincs baja, a kisebbségnek is csak az, hogy emellé rosszul is műkődik. (Ebben a kérdésben azt az eretnek nézetet vallom, hogy a Windows is képes elfogadhatóan jó műkődésre, és érteni kell hozzá, valamint rengeteg energiát kell az üzemeltetésre fordítani. Sőt, az általános hiedelemmel ellentétben a Linux üzemeltetésére is sok energiát kell fordítani. Igaz, az adminisztráció elmaradása esetén egy Linuxon kevésbé tűnik fel az átlagos felhasználó számára, hogy a rendszer alulmenedzselt. Talán innen a tévhit, hogy a Linux nulla vagy minimális adminisztrációt igényel.)
|
|
"Úgy bizony, lehet hörögni."
| |
Az, hogy Windows koncepcionálisan vitatható rendszer, legfeljebb egy-két, számítógépet is látott őskövületet érdekel. Azaz csak ki kellett várni, hogy a Windows trehányságától behányt hátulgombolós programozgató suhancok a Linuxra csődüljenek, és a Windowsban szerzett tanulságaik alapján megépítsék az újabb kártyavárat - immár betonból. Ez az emberi igénytelenség, illetve annak az ipar (itt az általában az iparról beszélek, nem a konkrét számítástechnikai iparról) által történt felismerése és több évtizedes múltra tekintő erőteljes kihasználása ismeretében törvényszerű várakozás volt. Úgy bizony, lehet hörögni.
