A napokban kezdett igazán terjedni a Facebookon az a rossz minőségi kép, amit állítólag az egri tüdőgondozóban készített a hoax elindítója. A lapon ez áll:

Tisztelt lakosság! A Magyar Közlöny 2013.évi 23.számú kormányrendelete alapján 1.700 Ft 2013. március 01-től a beutalóköteles tüdőszűrés térítési díja.

A tízezer megosztásnál járó poszt mellé válogatott szidalmakat írnak az emberek, idézzünk most egyet.

Még mielőtt más is megdöbbenne!: Ezt a feliratot ma láttam az Egri tüdőgondozóban! Ezért kellett lenépszavaztatni a vizitdíjat, fidessék? Így aztán tényleg nehéz lesz megtalálni a csóróban a TBC-t! Ez miért nem volt aláírásgyűjtve? Kampányolva? Agyonközmédiázva? Óriásplakátolva?

Ha kicsit jobban utánanézünk, akkor hamar kiszúrhatjuk, hogy a tényeket véletlenül vagy szándékosan félremagyarázó posztról van szó. Kezdjük azzal, hogy megnézzük, miről is szól pontosan a 23/2013-as kormányrendelet (amit a Magyar Közlöny csak leközöl, ahogy a neve is mutatja, a rendelet tartalmához az újságnak semmi köze): közel sem a tüdőszűrésről. Sokkal inkább egy az ipari parkokról szóló, 2011-es kormányrendelet módosításáról.

Amire a hoax elindítója, illetve a fotón látható felirat készítője gondolhatott, az a 35/2013-as kormányrendelet lesz, ami a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Kormányrendelet módosítása. Ebben valóban van egy olyan sor, ahol a tüdőszűrés díját 1700 forintban állapítják meg, azonban érdemes elolvasni, hogy pontosan milyen esetekben is kell ezt a díjat kifizetni.

Az a mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés), melynek igénybevételére nem az egészségügyi hatóság által a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendelet szerint kötelezően elrendelt szűrővizsgálat keretében, vagy nem a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti korhoz kötött szőrıvizsgálat keretében, vagy nem jogszabály által előírt, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti szakképzési intézményekben és felsőoktatási intézményben oktatásban részesülők szakmai alkalmassági vizsgálatai keretében kerül sor.

Közérthető nyelvre fordítva ez annyit tesz, hogy az esetek többségében tehát továbbra sem kell fizetni a tüdőszűrésért, kivéve, ha az ember akkor is megy, ha csak ő érzi úgy, hogy neki meg kell röntgeneztetni a tüdejét, az orvosok viszont nem.

A mostani eset érdekessége azonban az, hogy a fénykép nem hamisítvány, és még a rosszul idézett kormányrendelet is szerepel rajta. Dr. Fűtő László, az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet főigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy valóban volt kint egy ilyen hirdetmény az intézethez tartozó tüdőgondozóban, és azon valóban eltévesztették a kormányrendelet számát. Azonban a fényképre már nem került rá az a másik, szintén február 28-án kirakott papír, amin a tüdőgondozó munkatársai az elhíresült kiírástól két centire azt részletezik, kinek és milyen feltételekkel marad továbbra is ingyenes a tüdőszűrés. Kérésünkre az eredeti hirdetményt is elküldték, ez látható fent, a Facebookon terjedő kép helyett pedig inkább ezt a cikket osszák meg mostantól.

Az utóbbi időben újra erőre kapott egy régi városi legenda: a közösségi oldalakon terjedő üzenet szerint a leleményes magyar rendőrség a vérszívó postával karöltve még ürítési idővel is ellátott postaládának álcázza a gyanútlan autósokra vadászó traffipaxot.

Néhány napja a Redditen bukkant fel, és éppen most fut be sok százezer megosztással járó karriert a Facebookon az a fotó, ami állítólag egy dél-karolinai baptista magániskola negyedik évfolyamának tudományórai tesztjét ábrázolja (az amerikai általános iskolákban az alsóbb tagozatokban tudomány címszó alatt foglalkoznak az összes természettudományos témával a biológiától a kémián át a fizikáig). A tesztben a kreacionista elmélet alapvetéseire kérdeznek rá – nincs evolúció, a Föld nem több milliárd, hanem csak párezer éves, stb. –, és az azokra rendre a tudományos tényekkel ellentétes válaszokat adó kisdiák meg is kapja a maga csillagos ötösét és száz százalékos értékelését.

A teszt arra utal, hogy a tízéves gyerekeknek a kreacionizmuson belül is a leginkább ortodox irányzatot, a Fiatal Föld teóriáját tanítják, ami szerint a bibliai teremtéstörténetet nem metaforaként kell értelmezni, hanem minden pontosan, szó szerint úgy történt, ahogy az a Bibliában szerepel, az édenkertben a ragadozó állatok is vegetáriánusok voltak, és hasonlók.

Az interneten nagy felháborodást váltott ki a kisiskolások ilyen szintű agymosása, és mindenki abban reménykedett, hogy kamu az egész, de a legmegbízhatóbbnak tartott legendavadász és hoaxleleplező oldal, a snopes.com nyomozása egyelőre azt az eredményt hozta, hogy a teszt valószínűleg igazi, sőt, egy olvasójuk (akinek állítása szerint a lánya ebbe az iskolába jár) beküldte annak második oldalát is, amin hasonló kérdések és válaszok szerepelnek. Az iskola pontos nevét és helyét viszont az érintett szülők nem árulták el, nehogy a gyereküket hátrányos megkülönböztetés érje majd az óhatatlanul kirobbanó botrányban. Az internet népe kiderítette, hogy valószínűleg a Greenville Christian Academyről van szó, de az iskola egyelőre nem reagált a rá záporozó kérdésekre.

Pár nap alatt körbefutotta az internetet az a kép, amit egy Reddit-olvasó fedezett fel a Google Mapset böngészve. A felvételen egy holland közpark stégje látszik, amin látszólag épp egy hullát készülnek a csatornába dobni, a jelenetet pedig egy durva vércsík vezeti fel, amit a parkból a stég végéig vonszolt hulla húzott maga után.

Ahogy a vidám vagy vicces pillanatoknál sem kell sokat várni az mémes reakciókra, úgy lehet számítani a tragédiákat követő hoax- és elméletgyártási hullám elindulására is. A bostoni robbantás után még azelőtt elkezdett terjedni, hogy muszlim terroristák, észak-koreai merénylők vagy épp a CIA akciójáról van szó, hogy a hatóságok egyáltalán terrorcselekményként hivatkoztak volna a történtekre.

Egy érdekes történet a Facebookról jól megmutatja, milyen kevés elég ahhoz, hogy az emberek igazolva lássák a gyanút. Több, hasonló nevű csoportnál felmerült, hogy jóval azelőtt hozták létre őket, hogy a bombák felrobbantak volna a maraton befutójánál. Márpedig ez elég furcsa, ha egy Thoughts go out to all involved in the Boston Explosions (Lélekben a bostoni robbantás áldozataival vagyunk) nevű csoportól van szó, mi más lehetne a magyarázat, mint hogy a robbantó jó előre létrehozta volna a Facebook-oldalt?

– C-vitamint szeretnék, ezer milligrammost.
– Húsz darab, 1480 forint.
– Ha másképp mondom, van olcsóbb?
– Próbáljuk meg – mondja, és gúnyosan röhög.
– Aszkorbinsav?
–150 forint 10 gramm, egy késhegynyi lehet az ezer milligramm – jön a válasz.

A fenti rövid párbeszédet kollégánk posztolta Facebookra még hétfőn reggel. Délutánra már több száz megosztásnál tartott, estére néhány, az egészséges életmóddal foglalkozó Facebook-oldal is átvette, ezeken már többezres megosztást ért el a történet.

Meglepő tények

Nem is a párbeszéd az érdekes ebben az esetben, inkább az, ahogy az emberek rádöbbennek arra, hogy a C-vitamin valójában aszkorbinsav, és por alakban bárki megvásárolhatja a gyógyszertárakban. Annyi a korlátozás, hogy egyszerre tíz grammot vehetünk meg, de ha ezer milligrammos tételekben számolunk, az is tíz napra elég.

Legalábbis elméletben, mert ez nem olyan egyszerű, mint ahogy azt a facebookozók elképzelik. Mielőtt tehát lerohanna a gyógyszertárba, érdemes kicsit körüljárni a témát. A C-vitamin, más néven aszkorbinsav, cukorszármazéknak tekinthető. Neve a skorbutból ered, ez a betegség alakulhat ki hiányakor; hosszú tengeri utakon már a 16. században megfigyelték, a tengerészeknél a gyümölcs- és zöldséghiányos életmód miatt alakult ki.

Egy Facebookon felbukkant egyre gyorsabban terjedő kép szerint "a Nemzetközi Box Szövetség megvizsgálta Erdei meccsét és utólagosan megváltoztatta annak eredményét. Erdei így veretlen maradt, 34-0 lett a vége, nincs veresége".

Annak ellenére, hogy a szöveg tele van hibákkal és ilyen nevű szövetség sincsen, a képet egyre többen osztják meg. A Facebookon kommentelők egy része tényleg elhitte a hoaxot, alig néhányan lájkolták, de annál többen osztották meg. Cikkünk megírásának pillanatában hétszáznál tart a megosztások száma, és ez folyamatosan növekszik. Ráadásul a képet megosztók egy alkalmazást is népszerűsítenek ezzel, amelyel azt tudhatja meg a Facebook-felhasználó, hogy melyik sport passzolna hozzá.

Pár óra alatt több mint 30 ezren osztották meg a Facebookon azt az üzenetet, amely szerint eltűnt a 9 éves püspökladányi Molnár Bianka. A felhívás segítséget és megosztást kér a Facebook-júzerektől.

A helyi rendőrségtől megtudtuk, hogy a kislány nem tűnt el, nem tudják, honnan származik ez a hír. Nincs fent a police.hu körözési listáján sem.

Az V. kerület önkormányzata  pályázatot írt ki egy szoborról, ami Peter Falkot, avagy Columbo hadnagyot ábrázolná. A pályázatokat 2013. április 2-án 16 óráig lehet leadni. Az eredményt a  belvaros-lipotvaros.hu honlapon teszik majd közzé. Az alkotást a Falk Miksa utcában helyezik majd el

Pár nap alatt 28 millió YouTube-os megtekintést és több mint kétmillió facebookos megosztást ért el a Pepsi legújabb vírusvideója, ezzel pillanatok alatt a minden idők legtöbbet megosztott közösségi médiás videóit rangsoroló lista élmezőnyébe került. A videón Jeff Gordon autóversenyző, négyszeres NASCAR-bajnok és háromszoros Daytona 500-győztes állít be elmaszkírozva egy használtautó-kereskedéshez, hagyja rábeszélni magát, hogy kipróbáljon egy 2009-es Chevy Camarót, és ami ezután következik, azt jobb, ha mindenki inkább megnézi magának:

A videó váratlan, hatalmas sikert aratott, és ami a cég számára különösen fontos, a nagy rivális Coca-Cola reklámjainál is sokkal népszerűbb lett a neten. Aztán a Jalopnik autós blog leleplezte, hogy úgy kamu az egész, ahogy van, a halálra rémisztett kereskedő valójában színész, és Gordon helyett egy kaszkadőr vezeti az autót (a közkeletű vicc szerint a NASCAR-pilóták amúgy is csak egy irányba tudnak kanyarodni).

A gyanús jelek között szerepelt, hogy 2009-es Camaro valójában nem is létezik, és az autóbelső is egy 2013-as modellé, egy plusz pohártartóval, ami eredetileg nincs egyetlen Camaro-modellben sem, a videóban azonban fontos szerepet kap, ide teszi a főszereplő a rejtett kamerát tartalmazó kólás dobozt. Az is gyanús, hogy az autó parkolóhelyénél ronda fekete féknyomok éktelenkednek, mintha a csikorgó kerekekkel való elindulást többször is felvették volna. Ráadásul egyetlen másodpercre sem látszik úgy Gordon, hogy az autót vezetné, csak beszélget, beszáll, kiszáll, de a valódi sofőrt sosem látjuk. A Jalopnik végül kiderítette, hogy a kereskedésnek, ahol a videót forgatták, nincs is Steve nevű alkalmazottja, egy helyi lap pedig megtalálta azt a kaszkadőrt, aki az autós mutatványokat végigcsinálta.

Ennyit változott a világ 8 év alatt: Szent Péter tér 2005-ben és 2013-ban - ezzel a kommentárral tette közzé az NBC amerikai tévécsatorna a Twitteren az azóta az egész világsajtót bejárt fotópárját közvetlenül a pápaválasztás után. A 2005-ben, XVI. Benedek megválasztása után készült képen a vatikáni zarándokok tömegében egyetlen mobiltelefon képernyője látszik, amit a tulajdonosa fényképezni tart fel, míg a friss, látszólag ugyanonnan készült fotón Ferenc pápa megválasztásakor a Szent Péter teret gyakorlatilag ellepik a pillanatot megörökítő okostelefonok és tabletek.

A kontraszt óriási, és bár való igaz, hogy az eltelt nyolc évben (2005-ben még az első iPhone is csak egy szupertitkos projekt volt Cupertinoban) az okostelefonok és táblagépek megjelenése alapvetően alakította át az életünket, és ahogyan azt dokumentáljuk, a fotópáros akkor is félrevezető, mint a Huffington Post kiderítette.

A 2005-ös fotó először is nem Benedek pápa beiktatásán készült, hanem II. János Pál halála után nem sokkal, amikor az elhunyt pápa felravatalozott testén körbevitték a téren, majd a székesegyházban állították ki, hogy a hívők leróhassák előtte a tiszteletüket. Másrészt a teljes méretű fotóból az is kiderül, hogy az nem a téren készült, hanem az egyik odavezető utcán, valószínűleg a Via della Conciliazionén, több száz méterre a tér bejáratától, vagyis ha akkoriban is nagy felbontású kamerás mobil lett volna mindenkinek a zsebében, akkor is ugyanígy nézett volna ki a kép, hiszen innen egyszerűen nem volt mit fényképezni.

"Az a Miniszterelnök akinek a kormányzása alatt az EURO 300 forint fölé emelkedik NEM TUD KORMÁNYOZNI ÉS LE KELL MONDANIA - Orbán Viktor 2008 április Parlament" - a napokban futótűzszerűen terjedt el ez az idézet, illetve a miniszterelnök ezzel illusztrált fotója a Facebook magyar oldalain, több verzióban is. Több tízezer megosztás, lájk és komment után túllépett a közösségi oldalon is: az MSZP az MTI országos sajtószolgálatán keresztül megjelentetett egyik szerdai közleményében is idézi Török Zsolt szóvivő. Bár Orbán Viktor valóban mondott sok okos és kevésbé okos dolgot az elmúlt évtizedekben, és néha igen tanulságos megfigyelni, mekkora ellentmondásban vannak egymással a pár év különbséggel elhangzott mondatai, a mostani idézetnél erősen kilengett a hoax-o-méter. Nem csak a tartalma miatt, de azért is, mert az állítólagos idézet unortodox helyesírása, és meglehetősen szabad kisbetű-nagybetű használata tipikusan a kamu idézetek kitalálóira és terjesztőire jellemző.

Egy rövid kutakodás a parlament.hu archívumában arra rögtön fényt derít, hogy ilyesmit Orbán Viktor biztosan nem mondott ott és akkor, amikor a szöveg állítja (ha csak a parlamenti büfében, vagy mellékhelységben nem), hiszen 2008. áprilisában egyáltalán nem szólalt fel a Parlamentben. Márciusban igen, de akkor egészen más témában. Egyébként sem lett volna sok értelme ekkoriban 300 forintos euróról beszélni, hiszen az árfolyam abban a hónapban a 250-260 forint közötti sávban mozgott, és előtte 2006 nyarán lépte át utoljára a 280-as szintet, ami már aránylag közel van a lélektani 300-hoz.

Hihetőbb lenne egy ilyen nyilatkozat egy évvel későbbről, 2009. áprilisából, amikor már bő három hónapja karcolgatta az árfolyam a 300-as szintet, hol alulról, hol felülről. Az elméletnek, hogy egyszerűen elírták a dátumot egy évvel az állítólagos idézetben, ellentmond az a tény, hogy egyik évből sem találni nyomát ilyen kijelentésnek az orbanviktor.hu archívumában, sem a beszédek, sem az interjúk között, és az MTI archívuma, de még a Google sem tud arról, hogy Orbán Viktor ilyet mondott volna valaha. A legközelebbi találat Navracsics Tibor egy 2009. februári sajtótájékoztatója, ahol arról beszélt, hogy a 300 forintos euróárfolyamért a kormány a felelős, a helyzetre megoldást pedig csak az új választások kiírása kínál.

Persze az, hogy mi egyelőre nem találtunk forrást, ami alátámasztaná, hogy az idézet valódi, nem jelenti azt, hogy egészen biztosan hamis. Ezért arra kérjük tehetséges internetturkász, vagy különösen jó memóriával megáldott olvasóinkat, hogy ha bármilyen hiteles írásos vagy videós emlékét találnák annak, hogy a miniszterelnök valaha tényleg ilyesmit mondott volna, ossza meg velünk, közzétesszük.

Milliós nagyságrendű megosztást kapott Facebookon és Twitteren az a Morgan Freemannek tulajdonított rövid eszmefuttatás, amiben az Oscar-díjas színész a médiát teszi felelőssé az elmúlt hónapok amerikai lövöldözéseiért a Sandy Hook iskolában történt vérengzés kapcsán. Az ügyesen, bár kissé hatásvadász módon megírt pár bekezdés arról szól, hogy a tömeggyilkosokból a média sztárt csinál, míg az áldozatokról csak pár szót ejt. Az író azt feltételezi, hogy emiatt választotta Adam Lanza is az iskolát és a gyerekeket: azt akarta, hogy emlékezzen rá a világ, legyen inkább hírhedt szörny, mint egy szánalmas senki.

A színész a sajtósán keresztül közölte, nem ő írta a szöveget (nem is az ő Facebook-oldalán jelent meg). Freeman egyébként visszatérő hőse az online álhíreknek, néhány hónapja azt híresztelték, hogy meghalt, és mire ez eljutott hozzá is, hogy cáfolja, 900 ezren gyűltek össze a gyászoló facebookos csoportban.

A Reddit közössége időközben megtalálta a szöveg eredeti íróját, egy Mark keresztnevű kanadai férfit. Úgy tűnik, nem ő kezdte el Freeman neve alatt terjeszteni a gondolatait, hanem az ismerősi köréből kiszabaduló, továbbosztott bejegyzéshez csapta hozzá valaki később a színész személyét, mivel úgy gondolta, hogy ezzel nagyobb publicitást szerezhet azoknak. A szöveg magyar verziója várhatóan napokon belül fel fog bukkanni a Facebook hazai oldalain.

A newtowni mészárlással kapcsolatosan egyébként a legőrültebb összeesküvés-elméletek bukkantak fel az elmúlt napokban a közösségi médiában.

A hétvégén egy arizonai és egy Missouri állambeli szerencsés az amerikai lottótörténelem második legnagyobb nyereményét felezte el a Powerball Jackpot játékon, mindketten 384,7 millió dollárral lettek gazdagabbak (83 milliárd forint). A halmozódó nyeremény heteken át foglalkoztatta az amerikai közvéleményt, a lottóláz utózöngéjeként pedig Facebookon kezdett terjedni egy fotó, amin az egyik állítólagos nyertes a telitalálatos szelvénnyel pózol, és azt ígéri, a fotót megosztók között egymillió dollárt sorsol ki jókedvében.

Nolan Daniels képéről könnyen megmondja bárki, hogy hamis, aki valaha látott Powerball-szelvényt, a fotón ugyanis nem stimmel az ár, és a számok nem emelkedő számsorrendben vannak, ahogyan egyébként a húsz éve futó szerencsejátékban a valóságban nyomtatják a szelvényeket. A fotó ennek ellenére három nap alatt elérte a kétmillió megosztást a közösségi oldalon, a vigyorgó szakállas figura pedig a világ egyik legismertebb arcává vált. Összehasonlításképpen Barack Obama fotója, amin az újraválasztása után megöleli a feleségét, és amit az internet legnépszerűbb képének kiáltottak ki, most tart 580 ezer megosztásnál.

Érdemes a fotó alatt gyűlő kommentekbe is beleolvasni, nagyjából minden második azt magyarázza el, miért hamisítvány a kép, a többiek egymással versengve kunyerálnak a kamu milliárdostól a nehéz anyagi körülményeiket ecsetelne, és hízelegnek neki, az emberi nagyságát és önzetlenségét magasztalva. A fotó megosztója, Nolan Daniels egy arizonai programozó, az orvosi szoftvereket fejlesztő N2 Technologies cég társtulajdonosa. Egyelőre nem szólalt meg a világhírűvé válása óta.

Bár a legnagyobb amerikai hírportálok már mind leleplezték az átverést, a fotó terjedését ez sem állítja meg, jelenleg nagyjából 5-6 percenként ezerrel nő a kép megosztásainak száma a Facebookon.

Futótűzszerűen terjed a Facebook angol nyelvű felén egy figyelmeztetés, miszerint a cég apró változtatást eszközölt a felhasználói szerződésében, ennek pedig az az eredménye, hogy mostantól minden feltöltött kép és bejegyzés szerzői joga a közösségi oldalé, és azt csinál vele, amit akar. A körlevél szerint még nincs semmi veszve, ha az ember kiírja az üzenőfalára, hogy ő márpedig most deklarálja a szerzői jogait a saját képei és szövegei felett, és azokat megtagadja a Facebooktól, a cég nem tehet semmit. Magyar fordításban még csak most kezd el terjedni az üzenet (természetesen azzal a tanáccsal, hogy mindenki minél több ismerősével ossza meg a hírt), ezért még idejében szögezzük le: az égvilágon semmi nem igaz belőle.

Először is nem volt semmiféle szerződésváltoztatás, ami ilyesmiről szólt volna. Az egyetlen komolyabb adatvédelmi változtatás a Facebook háza táján mostanában az volt, hogy a cég ezentúl bizonyos személyes adatainkat (konkrétan azt, hogy milyen oldalakat lájkoltunk) felhasználja a facebookon kívüli hirdetésekben is. Ez önmagában lehet aggályos adatvédelmileg, de semmi olyat nem jelent, amit az üzenet állít. Ha azonban valóban lett volna ilyen szerődésváltoztatás, azt biztosan nem lehetne felülírni az üzenőfalunkra kitett nyilatkozattal. Aminek a komolytalanságát egyébként az is mutatja, hogy hibásan írja Bern városának a nevét, illetve a berni konvencióét, ami a szellemi tulajdonról illetve szerzői jogokról szóló nemzetközi egyezmény.

Nagyon hasonló üzenet keringett a Facebookon egyébként idén májusban, amikor az ismeretlen rémhírkeltő a cég tőzsdei belépését kötötte össze azzal, hogy mindenki elveszíti a szerzői jogait.

Egy térfigyelő kamera gyenge minőségű, akadozó felvétele tartja lázban napok óta Mexikót: az országos tévé mutatta be a Popocatépetl vulkán aktivitását figyelő egyik kamera felvételét, amin az látszik, hogy egy fényes, ezüstszínű, 200 méter körüli méretű, henger alakú tárgy csapódik a vulkán kráterébe. A ma is aktív vulkánról aznap több nagy robbanást és kiugró aktivitást jelentettek a műszerek. A becsapódás után viszont nem látszik sem robbanás, sem porfelhő. Az is különös, hogy az ország fővárosától negyven kilométerre fekvő, 5400 méter magas, népszerű turistalátványosságnak számító vulkánnál egyetlen szemtanúja sem akadt a videón rögzített pár másodpercnek.

A Huffington Post által megszólaltatott szakértők szkeptikusak a videó valódiságával kapcsolatban, többen említik a fényes, ufószerű tárgy körüli árnyékot, ami képmanipulálásra utal, illetve azt, hogy a videó hangja egészen biztosan nem eredeti, hanem utólag lett hozzákeverve a felvételhez. Vannak akik szerint a felvétel valódi lehet, de nem a vulkánba zuhanó ufót ábrázol, hanem egy meteort, ami valójában messze a vulkán mögött csapódik a földbe. Az is elképzelhető, hogy a szabályos hengeres alak csak a gyorsan mozgó tárgy és a lassú kamera (másodpercenként nagyjából két képkockát rögzített, ennél egy tévéadás 15-ször több kockából áll) összjátéka miatt tűnik annak.

Kemény állításokat közöl a naturahirek.hu portál facebookon terjedő cikke, amelyben azért kampányolnak, hogy minél kevesebb szülő adasson be oltást a gyermekének. " Hivatalosan is bizonyított: az oltások károsak az egészségre!" - írja Labant Csaba, aki a hír forrásaként egy általa lektorált másik cikket jelöl meg. Ennek a cikknek az eredeti változatát egy külföldi oltásellenes szervezet szóvivője, Angelika Kögel-Schauz írta.

A Deutsches Ärzteblatt International német orvosi tudományos portálon a naturahirek.hu állításaival ellentétes következtetéseket találunk. A tudományos cikk egy német egészségügyi felmérés (KiGGS) eredményeit foglalja össze (ugyanazt, amit a naturahirek is emleget), de ebben a szerzők – tudósok, akiknek ez a szakterületük – azt írják: az allergia előfordulásának gyakorisága a gyermekekben és a kamaszokban nincs összefüggésben az illető oltottságával.

A naturahirek.hu azt állítja, hogy a kanyaró ellen beoltott gyermekek közül százból hat az oltás ellenére is kanyarós lesz. A kanyaró ellen be nem oltott gyermekeknél pedig 100-ból hozzávetőleg 10 esik át a betegségen, és szerez életreszóló védettséget. Csakhogy Ócsai Lajos, az Országos Tisztiorvosi Hivatal  járványügyi főosztályának vezetője azt nyilatkozta nemrég egy orvosi lapnak, hogy a több országban felbukkant kanyarójárvány, ami Bulgáriában 22 áldozatot szedett, éppen a magas színvonalú átoltottság miatt kerülte el hazánkat. A naturalhirek.hu riogatását egyébként a Védőoltások blog darabokra szedte.

Az oltás ellen kampányolók teljesen megfeledkeznek arról, hogy számos halálos betegés eltűnése a vakcináknak köszönhető, valamint arról is hallgatnak, hogy bizonyos kórokozók több százmillió embert fertőztek meg világszerte, és évente milliók halálát okozzák. Pedig lenne ellenük védőoltás, csak azt nem mindenhol alkalmazzák.

Morgan Freeman él és jó egészségnek örvend, de valaki olyan Facebook-oldalt indított, ahol több mint 888 ezren gyászolják a hetvenöt éves korában elhunyt filmsztárt. A Freeman haláláról szóló pletykák szintén halhatatlannak bizonyulnak, mivel egyre több követő csatlakozik a szeptember 10-én indított csoporthoz. Az emberek a közösségi oldalakon terjedő gyászjelentéseket olvasgatva kétkedés nélkül elhiszik, hogy Freeman meghalt, holott a hivatalos szóvivője is megerősítette, hogy a színész él és virul.

Ha Morgan Freeman halott lenne, az emberek valószínűleg nem a Facebookon próbálnának utánajárni a tényeknek. Ennek ellenére több százezer ember kétkedés nélkül elhitte a színész haláláról szóló híreszteléseket. A többségük nem is keresett más forrásokat, hogy ellenőrizze az állítás valóságtartalmát, és az sem igazán érdekelte őket, hogy ha a hír nem igaz, akkor miért híresztelik ezt az interneten. Egy gyors kereséssel kideríthető lett volna, hogy a hír nem igaz, mégis több ezer emberrel sikerült elhitetni ennek az ellenkezőjét.

Nem Freeman az első színész, és nem is az első híres ember, akinek a haláláról pletykáltak az elmúlt években, de az ő hamis nekrológját az átlagosnál jóval többen hitték valódinak. A múlt idő használata sem tűnik indokoltnak: annak ellenére, hogy a színész képviselője is azt nyilatkozta, hogy Freeman életben van, és több cikk született, ami cáfolja a hamis állításokat, sokan még mindig sokkos állapotban vannak, amiért a világ egy újabb tehetséggel lett szegényebb.

Egymilliárd dolláros kártérítést ítélt meg a bíróság az Apple-nek, mert a Samsung az esküdtszék szerint szabadalmakat sértett és formatervezési ötleteket lopott a cégtől a Galaxy mobilok és tabletek fejlesztésekor. A hír napok óta lázban tartja a techvilágot, jogosan, hiszen a mobilpiac sorsát alapvetően befolyásoló perről van szó.

A véresen komoly témába egy tegnapi hír csempészett némi könnyedséget. "A Samsung kifizette az egymilliárd dolláros büntetést: 30 kamionnyi ötcentest küldtek az Apple főhadiszállására. A biztonságiak meg akarták állítani a szállítmányt, még Tim Cook vezérigazgatót is felhívták, de kiderült, hogy ez a Samsung-féle kártérítés, amit kénytelen volt a cég elfogadni" - szól a hír, ami a Yahoo spanyol nyelvű oldalán jelent meg először a nagyobb híroldalak között, onnan pedig sokan kritika nélkül átvették (az eredeti forrás egyébként egy álhírekre specializálódott mexikói viccoldal volt).

A sztori, amellett hogy az érintettek szerint sem történt meg, több sebből vérzik. Először is a Samsungnak egyelőre nem kell fizetnie egy fillért sem, az ítélet nem jogerős, a cég fellebbezett is ellene. A számok sem stimmelnek, egy ötcentes tömege nagyjából öt gramm, az egymilliárd dollárhoz szükséges húszmilliárd érme így százezer tonnát nyom, egy kamion 40 tonnás teherbírásával számolva a teljes rakományhoz 2500 járműből álló konvojra lenne szükség. Arról nem is beszélve, hogy a 20 milliárd darab nagyjából annyi, amennyi ötcentes összesen forgalomban van, a világ összes pénztárcájában, nadrágzsebében és a boltok kasszáinak aprópénzes fiókjaiban. És ha mégis eszébe jutna a Samsungnak így megszivatni az Apple-t, az amerikai törvények lehetővé teszik, hogy az ilyen kifizetést ne fogadja el a cég (ahogyan legális az is, hogy az üzletek betiltsák a nagyon kis összegekért nagy címletekkel fizetést).

Azt régóta tudjuk, hogy a hülyeség végtelen itt a Földön, de most az is bebizonyosodott, hogy nem ismer bolygóközi határokat sem: egy Facebookon terjedő kép szerint a NASA hamisítja a marsi felvételeket. A kép baloldalán egy írországi táj található, jobb oldalán pedig ugyanaz, vörösbe burkolva.

A hozzászólók egy részét az sem zavarja, hogy a mű alján jól olvasható egy felirat: NASA Training Course Mars photography 101. Ahhoz, hogy lerántsuk a leplet a nagy holdra szállás Mars-konspirációról, elég volt ennyire rákeresnünk. Az első találatok között szerepel egy videó, amely részletesen bemutatja, hogy kell egy szokványos tájképből másik bolygó benyomását keltő fotót varázsolni.

Nem csak hazánk fiai tudnak néha ordító sületlenségeket összehordani, a nemzetközi porond nagymesterei is teszik a dolgukat. Egy körlevél szerint a Curioisity lefényképezte a Föld, a Vénusz és a Jupiter együttállását.

Ezen kívül, a Curiositynak tulajdonítják egy napnyugta megörökítését is. Valójában a felvételt 2005. májusában készítette Spirit kamerája.

A legviccesebb pedig az a Tumblren terjedő felvétel, amely azt állítja, hogy a Mars-járó kettős napnyugtát lát, pontosan olyat, amilyet a Star Wars készítői harmincegynéhány évvel ezelőtt megálmodtak. Egyrészt a képről egyértelműen látszik, hogy mesterséges beavatkozás eredménye, másrészt rögtön gyanús lehet, hogy mégis milyen másik napról lehet szó a felvételen.

Azért nem minden, a küldetést övező legenda hamis: elsőre hoaxnak tűnt, hogy a Curiosity a JPL betűk morzejeleit hagyja a homokban, a NASA illetékesei azonban az Indexnek megerősítették, hogy a Mars-járó valóban a készítő NASA Jet Propulsion Laboratory rövídítését húzza maga után.

Egyetlen nap alatt több tízezren osztották meg a Facebookon, emellett blogokon és kommentekben is futótűzként terjed a szenzációs hír, ami szerint a legendás amerikai elnök, Abraham Lincoln találta volna fel a közösségi oldalakat. A sztori egy Nate St. Pierre nevű bloggerig vezethető vissza, aki azt állítja, a springfieldi Lincoln-múzeumban bukkant rá egy dokumentumra, ami felett eddig elsiklottak a történészek, és ami azt bizonyítja, Lincoln jó 150 évvel megelőzve az internetet, kitalált egy olyan médiát, ami meghökkentően emlékeztet a mai közösségi oldalakra.

A blogger a Springfield Gazette nevű újság 1845 december 24-i számára hivatkozik, és ilyen lap valóban létezett a XIX. században. St. Pierre szerint itt egy bemutatószámról van szó, amit Lincoln egy szabadalmi kérvény mellé, illusztrációként csatolt. A szabadalom egy új típusú újságról szólt, aminek személyre szabott verziói vannak, és amiben mindenki azt írja le, amit magáról és a gondolatairól meg akar osztani a város többi lakójával. A lap tördelése is egy Facebook-üzenőfal logikai felépítését követi, profilképpel és személyes adatokkal kezdődik, aztán jönnek a rövidebb-hosszabb cikkek.

A Discovery News több olyan pontra is rámutat, amelyek bizonyítják, hogy álhírről van szó. Az állítólagos 1845-ös lapban egy 1847-es Lincoln-kép szerepel profilképként, ráadásul ebben az időben a nyomdatechnika még nem is tartott ott, hogy képpes legyen fényképeket sokszorosítani (metszetekkel dolgoztak). Az amerikai szabadalmi hivatal archívumában nem szerepel Lincoln állítólagosan elutasított kérvénye, és megtalálták a Springfield Gazette valódi számát is, amiből Photoshoppal készült Lincoln Facebookja.

Képzeljük el, hogy rendelünk egy tacót, és egy minihelikopter szállítja ki az ételt. A TacoCopter pont ezt ígéri, egy quadrotor helikopter szállítaná ki az ételt a San Franciscó-i rendelőknek. A szolgáltatás honlapja szerint a tacót okostelefonról kell megrendelni egy erre fejlesztett alkalmazáson, aztán már csak várni kell a helikoptert.

Az ötlet egyből körbejárta a világot, népszerű lett a technika iránt fogékonyak körében. És rögtön megindult a találgatás, valódi szolgáltatásról van-e szó.

Médiahack volt a napokban a sajtót bejárt repülő ember – ezt maga az elkövető, Floris Kaayk vallotta be a holland televízió műsorában.

Kaayk Jarno Smeets néven tűnt fel néhány napja a Wireden egy videóban. Azt állította, hogy egy videojáték-kontroller, egy okostelefon és a saját maga építette szárnyak segítségével önerőből tudott repülni hatvan másodpercig. A videón a szárnyalás is látható.

A Wired-cikk megjelenése után több újság és blog átvette a hírt, de a szakértő olvasók szkeptikusak voltak. Először Jamie Hyneman a Mythbusterstől fogalmazta meg kételyeit, a Gizmodo pedig siklórepülősöket idézett, akik szerint nem valódi a videó, a szerkezet nem képes repülni. Egy Air Force pilóta úgy fogalmazott, szerinte a szárnyterhelés nem megfelelő.

A kételkedés hatására a Wired is megszólaltatott egy professzort a kérdésben, Rhett Allain a Délkelet-Louisianai Egyetem fizikaprofesszora részletesen elemezte a videót, de Allain nem foglalt állást, hogy hamis-e a videó, ezt az olvasóra bízta. Végül – ahogy kezdett kiderülni, hogy az állítólagos Jarno Smeetst senki nem ismeri – a Wired is elismerte, inkább az a valószínű, hogy a videó hamisítvány.

Az egyébként animátor és filmkészítő Kaayk gondosan kitervelte az átverést, nyolc hónapig készült rá. Weboldalt készített Smeets nevében, ahol részletesen dokumentálta a projektjét, és szép történeteket talált ki arról, hogy mi inspirálta (hol az albatroszt, hol nagyapja repülő bicikliről készítet rajzát említette). Kaayk a tévében úgy fogalmazott, hogy az átveréssel az „online történetmesélést” gyakorolni, illetve kíváncsi volt a média reakciójára is.

Egy Facebookon terjedő kép szerint azért sír a fotón látható dél-amerikai indián, mert Dilma Vana Rousseff, Brazília első női miniszterelnöke engedélyezte egy hatalmas vízerőmű megépítését az indián törzsének lakóhelyén.

A facebookos üzenet szerint „a gát létesítése 400 000 hektár erdőt fog hullámsírba temetni. Több mint 40 000 bennszülött indiánnak kell új otthont keresnie. Ezzel egyetemben megsemmisül a természetes környezet, az elpusztult erdőkkel együtt sok faj fog eltűnni a föld színéről."

A történet alapja valós, a vízerőmű építését tényleg engedélyezték, még tavaly júniusban. Azonban a hírhez csatolt kép már hoax. A fotó szintén június óra kering a neten, és ugyan csakugyan a gát építése ellen tiltakozó kajapó törzs vezetője, Raoni törzsfőnök látható rajta, de a férfi nem a brazil kormány döntése miatt sír. Raoni a kép készülésekor találkozott egy családtagjával, a kajapóknál ilyenkor a sírás elvárt reakció. „Nem a kormány döntése miatt sírtam. Harcolok tovább. Élek és erős vagyok, és ameddig ez így lesz, harcolni fogok az embereimért” – mondta el júniusban Raoni az Amazon Watchnak.

11 gigawatt

A Belo Monte-gát a világ harmadik legnagyobb vízerőműve lesz, az Amazonas Xingu nevű mellékfolyóján építik. A brazil energetikai misztérium tervei szerint a gát 2015-ben indul be, 11 gigawatt áramot termel majd.

A környezetvédők és az indiánok vezetői ellenzik a terveket, mert a kormány döntése azt is jelenti, hogy 500 négyzetkilométernyi területet elárasztanak vízzel, és ezzel ezreket tesznek földönfutóvá. A tervezett építkezés egy nagyobb állami beruházás része, amely az ország növekvő energiaigényének kielégítésére irányul. A gát megépítését már 1970 óta tervezték, de a konkrét megvalósítás sosem sikerült a környezetvédők és az aktivisták – köztük Sting – tiltakozása miatt.

Facebookon és blogokon terjed egy fotó, amely pénisz alakú csillárt ábrázol. A képhez fűzött kommentár szerint a csillár a Sándor-palotában található, és a régi csillárokat ilyenekre cserélték le a mindenkori köztársasági elnök rezidenciáján.

A fotó igazi, de a kommentár hamis. A péniszcsillár valóban létezik, de a kép a csillárt gyártó holland cég, a Rock and Royal online katalógusából származik (a fenti fotón baloldalt a neten terjedő hoax, jobboldalt a csillárt ábrázoló kép a Rock and Royal honlapjáról). A holland cég megrendelésre készít egyedi csillárokat, akár koponya és csikóhal alakút is.

A kommentárral ellátott fotón az is gyanús lehet, hogy a csillár mögötti fal elég puritán, nem igazán illik a Sándor-palotába. A palota falai és csillárjai egyébként így néznek ki:

A hoax forrása ismeretlen, és jó eséllyel az is marad a hoaxok jellege miatt: a kép gyors terjedése miatt nehéz visszanyomozni, hogy mikor és honnan indult.