Fatime
16 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Az égvilágon semmi új nincs az 5G-s összeesküvés-elméletekben

K EPA20200128229
2020.05.23. 17:14

A 19. század egyik pusztító influenzajárványa 1889 és 1890 között terjedt el a világban, majd az elkövetkező években újra és újra felütötte a fejét. A járvány az Orosz Birodalomból indulhatott, innen kapta a közkeletű nevét is: orosz nátha. Becslések szerint egymillió áldozatot szedett. Ha ez nem hangzik olyan tragikusan soknak,

érdemes belegondolni, hogy akkoriban összesen 1,5 milliárd ember élt a Földön.

Az ember olyan, amilyen, így a nép akkori reakciója a járványra kísértetiesen hasonlít azokra, amikről az új koronavírus járvánnyal kapcsolatban látunk-hallunk. Az Egyesült Királyságban az 5G-s adótornyokat hibáztatják, van, aki szerint egy kínai katonai laborban gyártották le a vírust (hiába cáfolta ezt több szakember is), Madagaszkáron az elnök által reklámozott teát gondolják gyógymódnak, amire egyébként semmi bizonyíték sincs.

Gondolhatnánk, hogy emögött az internet, és azzal a túl sok, túl könnyen hozzáférhető információ áll, de a Forbes cikke bemutatta, hogy 130 éve szinte pontosan ugyanez játszódott le. 1890. január 31-én a New York Herad európai kiadásában felvetették, hogy az orosz nátha mögött valamiképpen az akkoriban elterjedt elektromos hálózat áll, hiszen leginkább azokban a városokban fertőz a kór, ahol népszerű volt az új, trendi technológiai vívmány. Sőt, a cikk írójában még az is felmerült, hogy sok távíró is megbetegedett, így lehet, hogy ez a technikai eszköz is közrejátszhat a járvány terjedésében.

  • Máshogy viselkedünk, mint 130 éve?
  • Mi a hasonlóság a két járvány megítélésében?
  • Miért károsak az összeesküvés-elméletek?

A vírus jó időpontot választott: a 19. század végefelé a kontinenseket átszelő vasúttal és az óceánjárókkal megnyílt a világ, és ez segített, hogy a betegség akkori mércével mérve hihetetlenül gyorsan terjedjen. Mindössze négy hónap alatt a bolygó minden részén megjelent a vírus. Az elméletek, pletykák és tévképzetek ekkoriban nem az interneten, hanem az újságokban és a (lehetséges megbetegítő!) távírón át terjedtek.

Az Urbanlegends.hu annak is utánajárt, hogy Magyarországon hogyan reagáltak a járványra. Az Ellenzék című újság 1890 januárjában azt írta, hogy először a nyomdászok, hírlapárusok, telegráf- és postahivatalnokok betegedtek meg, mégpedig – a lap szerint – azért, mert ők találkoznak először a külföldről bejövő csomagokkal.

Hasonlót erősít meg egy orvos tapasztalata. Az orvost influenzás nőhöz hívták. Az orvos megkérdezte, nem kapott-e pacziense Oroszországból levelet vagy szállítmányt a napokban. A nő beismerte, hogy Oroszországból épen megelőző napon kapott postaküldeményt.

 – írták.

A Fővárosi Lapokban a Le Figaro-ból idéztek egy részletet, amiben a szerző azt ecseteli, mennyire felismerhetetlen és érthetetlen a betegség, de mégis elé rá egy kis adag antipyrin, és négy nap múlva mindenki jobban lesz. Volt, aki a náthasót reklámozta, míg egy siófoki gyógyszerész, B. Bárdossy J. a Kava-pasztillára esküdött.

Elkerülhetetlen szükséges mindenkinek, hogy ezen általam föltalált, Influenza ellen leghatásosabb és kitűnő szert mindenki megszerezze magának, melynek használata után az Influenzás betegek tökéletesen meggyógyulnak, a nem betegek ezen kitűnő gyógyszert használva az Influenzától mentek lesznek. E kitünő, eddig el nem ért hatású gyógyszer, nemcsak az Influenzát, de minden néven nevezendő betegséget a legrövidebb idő alatt meggyógyít, kivéve a vérbetegeket. Számtalan köszönő irat. Még egyszer sem használtatott eredmény nélkül. Kapható a feltalálónál, használati utasítással.

Korányi Frigyes, a budapesti orvosi egyetem egy tanára azt mondta, hogy gyakran túlkezelik az influenzás betegeket, felesleges az érvágás és más gyöngítő kezelés. A megelőzéshez szerinte fontos az orr- és szájüreget tisztán tartani, de ha valaki megbetegedett, akkor diétázni és pihenni kell, esetleg érdemes enyhe izzasztókat beadni, mint például a hársfa vagy a bodza forrázatát. Sima fejfájásra hideg borogatást, erősre pedig fél-egy gramm antipyrint. Gyomorpanaszokra hashajtót javasolt, végtagfájdalomra pedig morfiuminjekciót. 

Az emberekben van egy tudás iránti vágy, és biztonságban akarják érezi magukat. Krízishelyzetekben ez nem mindig lehetséges, így az összeesküvés-elméletek hirtelen vonzóvá válnak

– mondta Dr Karen Douglas, aki az összeesküvés-elméletek pszichológiáját kutatja.

Az 1800-as évek végén az is sokat rontott a helyzeten, hogy épp ekkoriban változott az egyik legalapvetőbb tudományos megközelítés az egészségügyben. Míg korábban a miazma-elmélet dominált – amik szerint a földből felszálló rossz levegő miatt betegek az emberek –, addig az évszázad második felében egyre népszerűbbé vált a mikroba-elmélet. Ugyan Edward Jenner és Louis Pasterur ekkor már hatékonyan vetett be vakcinát, az orvosok még nem nagyon tudták, hogy mit kezdjenek a járvánnyal. Az orosz- és spanyolnátharól is csak utólag, 1933-ban állapították meg, hogy influenzáról volt szó.

Az orosz nátha pontos részletei egyébként még ma is vitatottak. 1957-körül a H2N2-re gyanakodtak, 1999-ben a H3N8-ra, de egy 2005-ös tanulmány szerint akár egy koronavírus is lehetett a betegség hátterében. Az OC43-as, közönséges megfázáshoz köthető koronavírus valamikor 1889 körül terjedt át a tehenekről az emberekre, ami egybeesik az orosz nátha megjelenésével. Szóval még az is lehet, hogy az orosz náthával járó betegség valójában a Covid-89 volt.

1890. január 12-én megjelent párizsi Le Grelot satirical magazin illusztrációja
1890. január 12-én megjelent párizsi Le Grelot satirical magazin illusztrációja
Fotó: Wikipedia

Az újságok megérezték az orvosok bizonytalanságát, és egészen vad elméleteket terjesztettek. A Boston Globe szerint az orosz nátha hasonlított a dengue-lázra, míg a New York Times szerint inkább olyan volt, mint az a betegség, ami végzett William Henry Harrison elnökkel. Mivel az emberek legfőbb információforrásai bizonytalan voltak, mindenki kénytelen volt magában összerakni, mi is az igazság, így születtek meg az összeesküvés-elméletek.

Azt leszámítva, hogy a tudósok ma egészen sokat tudnak SARS-CoV-2-ről, napjainkban legalább olyan gyorsan terjednek a járvány körüli tévképzetek, mint a 19. század végén. Attól függően, hogy kit kérdez az ember, megtudhatja, hogy a Covid-19 mögött Kína áll, mármint nem, mert az USA, pedig valójában Bill Gates (opcionálisan Soros György). Dr Douglas szerint az emberek hajlamosak arra, hogy ott fedezzenek fel összefüggéseket, ahol nincs, és olyan pontokat kötnek össze, amik között valójában nincs kapcsolat - ez evolúciós örökség. A rengeteg, egymásnak gyakran ellentmondó információmorzsa miatt az emberek fogékonyak a tévképzetekre.

Az orosz nátha idején a chicagói Dr William Gentry azt állította, hogy megtalálta a mikrobát, ami felelős a járványért: a kórokozó a 16-17 évente a Föld légkörébe kerülő csillagporral jutottak el az emberekhez. A tudományos világ hamar rámutatott, hogy ez badarság, és a nem sokkal valószínűbb vulkáni por- és madármigrációs elméleteket hangoztatták helyette.

Ha nem tudjuk, honnan jön, hogyan kezeljük?

Mivel nem találtak egyértelműen működő megelőzési-, esetleg gyógymódot, az orvosok leginkább a kézhigiénia fontosságára hívták fel a figyelmet (ismerős?). Ha a tudományos világ nem talált gyógymódot, helyette megjelentek az élelmes vállalkozók, és mindenféle csodaszert ajánlottak az embereknek. Ahogy manapság felmerült a koronavírus ellen sok különböző gyógynövény, a C-vitamin, az ezüstkollolid, sőt, a fertőtlenítő (senki ne igyon fertőtlenítőt, nem hat, viszont belehalhat!), a 19. század végén is lehetett hallani csodaszerekről.

Az egyik ilyen csodaszer a ricinusolaj volt, egy másik pedig egy inhaláló szerkezet. Volt, aki egy olyan elektromos akkumulátort népszerűsített, ami még a látást is javította. Sok orvos a brandyre és az osztrigára esküdött. A legnépszerűbb csodaeszköz egy fenolgőzös (régies nevén karbolgőzös) labda volt. A Londonban gyártott labdákból finomra őrölt fenolpor áradt, ezt kellett beszívni a betegség ellen, és a gyártó azt ígérte, hogy teljes biztossággal megelőzi az orosz náthát. Ebben annyira biztosak voltak, hogy 100 fontot ígértek minden vásárlónak, aki a termék használata után mégis elkapja a kórt. Ez az összeg ma 13 ezer fontot (5 millió forintot) jelentene.

carbol.png
Fotó: Wikipedia

Mrs. Elizabeth Carlill nagy reményeket fűzött a labdához, és többször is használta, majd elkapta az orosz náthát. A családja hevesen követelte a pénzt, de a gyártó egyszerűen ignorálta őket, míg bíróság elé nem került az ügy. A Carlill v. Carbolic Smoke Ball Company tárgyalás során precedenst állított fel, mert a bíróság a pórul járt vásárolnak adott igazat, és a mai napig tanítják jogi egyetemeken.

Tévképzetek a kolera idején

Természetesen a kamugyógyszerek és a téves elméletek nem az orosz náthával jelentek meg. A 19. századi kolerajárványok idején annyira felkészületlen volt az orvostudomány, hogy nem is tudták kezelni a gyors lefolyású betegséget, így a megelőzésre koncentráltak. Volt olyan, aki a súlyos folyadékvesztéssel járó betegségre az alkoholt ajánlotta gyógyszernek. Más az uborka, és a zöld, éretlen gyümölcsök fogyasztása ellen szólalt fel, és olyan is akadt, aki a heves indulatokat tekintette kiváltó tényezőnek.

A mai járványhoz hasonlóan a kolerát is felhasználták politikai eszközként. Franciaországban a forradalommal, Németországban a szárnyait bontogató új eszmével, a liberalizmussal kapcsolták össze. Sokakban élt még a középkori elmélet, hogy a járványok Isten büntetései - tehát volt a járvány mögött is valamilyen bűn, csak meg kellett találni. A bűnbakkeresés nem csak az eszmékre, hanem az egyes társadalmi csoportokra is fókuszált. A gazdagok szerint a szegények tehettek a vírusról (leginkább az alacsony higiéniai kultúrájuk miatt), a szegények szerint a gazdagok (akik nagyobb eséllyel kerülték el a kórt, mert jobb körülmények között éltek). Hamar lára kélt az elmélet, ami szerint a gazdagok egyes térségekben direkt terjesztették el a betegséget, hogy megritkítsák a szegények számát. Ez az elmélet másfél évszázaddal később az új koronavírusról is üzembiztosan elterjedt.

Mindet akkoriban északkelet-Magyarországon jobbágylázadáshoz vezetett, amiben kivégeztek néhány módosabb helyit, több zsidó bérlőt és kocsmárost

A zavargások nem csak Magyarországon fordultak elő, hanem mindenhol, többek között Londonban és Szentpéterváron is. Amikor az egyik hullám elérte a Fülöp-szigeteket, a manilaiak  első reakciója az volt, hogy meglincselték a kevés helyi fehér embert, mondván, ők az okai mindennek. Angliában az orvosok voltak az első számú bűnbakok: ők terjesztették el a halálos kórt, mert holttestekre van szükségük a klinikákon – szólt a teória.

Igazi megoldások orosz nátha ellen

Volt ám egy igazi gyógyszer is, amihez sokan nagy reményeket fűztek: a kinin nevű maláriagyógyszer. A mai klorokin és hidroxi-klorokin felmenőjéről több újság és orvos is azt állította, hogy legyőzi a betegséget, annak ellenére, hogy sok szakértő felszólalt a kezelés ellen. 1889 decemberében a Kansas City Star arról írt, hogy megugrott a kinin ára, mert sokan előre be akarnak tárazni a gyógyszerből, így nem jut el azokhoz a betegekhez, akiknek valóban szüksége lenne rá. Pontosan ugyanez játszódik le ma is az USA-ban a hidroxi-klorokinnel, miután Donald Trump csodaszerként beszélt róla, pedig több tanulmány is arra jutott, hogy a gyógyszer inkább árt, mint használ a koronavírusos betegeknél.

1891 januárjában több újság is írt azokról az orosznáthás családokról, akik kinin helyett félreértésből a hasonlóan hangzó sztrichnin nevű méreggel próbálták kezelni magukat. Sokuk bele is halt a mérgezésbe.

Dr Douglas szerint ilyen helyzetekben az is gyakori, hogy azok, aki hajlamosak hinni az összeesküvés-elméleteknek, hamarabb fordulnak alternatív gyógymódokhoz, és kevésbé bíznak a modern orvoslásban. A félreinformáltság terjedése, valamint az orvosokba vetett bizalom hiánya komoly károkat okozhat. Sokan inkább használnak alternatív gyógymódokat, amik semmit nem hatnak, mint hogy valóban működi orvosi segítséget kérjenek. Ez nem csak a tanulatlan rétegekre jellemző. Ismert történet, hogy Steve Jobs Apple-vezér, zseni, tech-látnok és milliárdos a hasnyálmirigyrákját saját maga próbálta kezelni különféle diétákkal, és csak akkor fordult az orvostudományhoz, amikor már késő volt.

Ezek a téveszmék nem csak közvetlenül lehetnek károsak. Az Egyesült Királyságban, ahol megtámadták az adótornyokat, nem csak az 5G-seket gyújtogatták fel, hanem néhány hagyományos mobiltornyot is. Emiatt volt, aki vészhelyzetben nem érte el a segélyhívókat, és csak később értek hozzá ki a mentők - így az 5G-s összeesküvés-elmélet közvetetten emberek halálához is vezethetett. Néhány 5G-ellenes aktivista borotvapengéket rejtett a telefonpóznákra ragasztott plakátokba, és az 5G-s tornyokon dolgozók gyakran halálos fenyegetéseket kapnak.

Az oltásellenesek is rávetették magukat a Covid-19-re és sok összeesküvés-hívő az oltásokat is elveti. Egy felmérés szerint 5-ből 1 amerikai nem adatná be magának a SARS-CoV-2 elleni védőoltást, ha létezne olyan.

Manapság sok helyről lehet hallani, hogy a gazdaság szenved, és mindenki menjen vissza dolgozni. Dr Douglas szerint ez azért van, mert így az emberek úgy tehetnek, mintha a vírus nem is lenne veszélyes, és minden a legnagyobb rendben lenne. Hasonló volt a helyzet az orosz náthával is. A New York Times azt írta, hogy a vírus ugyan gyorsan terjed, de nem kifejezetten veszélyes.

Az általános megfázásban semmi halálos sincs

– írták. A járványban 2500 New York-i halt meg (ekkoriban nagyjából 1,5 millióan laktak a városban), az USA-n belül ott volt a legtöbb áldozat. Pontosan úgy, ahogyan ma.

Borítókép: MTI Fotós: Alastair Grant