Vilma
-8 °C
3 °C

Fejlődés fejlesztés nélkül?

2005.03.29. 17:04
A Közgazdasági Tudományegyetemen tartott előadást Craig R. Barrett, az Intel elnök-vezérigazgatója, aki a gazdasági felzárkózás feltételeiről beszélt. Mint kiderült: keveset költünk kutatásfejlesztésre, de azért már mutatkoznak megnyugtató jelek a nyugati végeken. A világ legnagyobb félvezetőgyártója húsz év múlva várhatóan tízezerszer gyorsabb processzorokat gyárt majd, mint manapság.
Nem mindennapi esemény olyan ember elmélkedését hallani a közeljövőről, aki már a múltban tízmillió dollárt keresett évente, valamit tehát nyilván jó csinál a pasas. Persze leszálló ágban van, mondhatnánk, hiszen Barretnek a Forbes szerint volt már olyan éve, amikor ennek a dupláját tehette zsebre.

Ugyanakkor nem ildomos ilyen tendenciákat emlegetni, amikor épp egy 35 milliárd dolláros árbevételű vállalat élére nevezik ki az embert. Abban mindenesetre biztosak voltunk, hogy az Intel elnök-vezérigazgatója kiforrottabb jövőképpel rendelkezik, mint a dohos hazai szociológusok és docensek.

Nem nagy szám

Amolyan igazi multikulturális előadásra számíthattunk: ír népzene, holland fülhallgató, amerikai előadó, magyar szocreál, múlt és jelen találkozása a Közgazdasági Tudományegyetem előadójában - ezzel teltek a várakozás percei.

#alt# Aztán Craig R. Barrett színpadra lépett és megértően mosolygott Mészáros Tamás rektor felkonfja közben, aki az elnök-vezérigazgató érdemeinek elismerése mellett azért igyekezett meggyőzni hallgatóságát arról, hogy nem érdemes nagyon hasra esni az amerikai előtt: járt már itt az idősebb Bush, Solana, de Károly herceg is, a többi térdzoknissal egyetemben, nyilván. Barrett átvéve a szót beismerte, hogy harminc évig a magyar származású Intel-vezérrel, Andy Groove-val dolgozott együtt, tud hát pár dolgot a magyarokról, mi pedig csendben örülünk, hogy nem Anettka beosztottja volt az igazgató.

Ruházzunk be!

Ami Barrett előadásából világosan kiderült: Magyarország szánalmas. Persze hallhattuk, hogy jó pályára álltunk, szépen fejlődik a gazdaság, rengeteg Nobel-díjast adtunk a világnak, de azért mégis: a bruttó hazai össztermék 0,8 százalékát fordítjuk kutatásfejlesztésre. Összehasonlításul: az Európai Unió mutatója 1,9 százalékos, pironkodik is miatta a közösség, és egyben égre-földre esküdözik, hogy az évtized végére három százalék lesz ebből.

Valamivel több tehát, mint amennyit Amerika már most fordít ugyanerre a célra, vagyis a nemzeti össztermék 2,7 százalékát. Még egy érdekes szám: a mi 0,8 százalékunk éves szinten nagyjából egymilliárd dollárt jelent, az Intel (ami minden híresztelés ellenére nem egy ország, csak egy cég) ugyanebben az időben 5 milliárd dollárt költött fejlesztésre. Biztosra persze nem lehet menni, mert a kiadások tíz-tizenöt százaléka – tehát legalább félmilliárd dollár évente - utóbb kidobott pénznek bizonyul.

Eszébe se jutott

Barrett szerint a K+F, valamint az oktatás támogatása ugyanakkor előfeltétele annak, hogy egy gazdaság a közeljövőben versenyképes legyen; az igazgató persze belátta, hogy a versenyképesség hosszú távú előnyt, és nem a választások megnyerését jelenti. Ezért nem csoda, hogy az igazgató délutáni, Gyurcsány Ferenccel folytatott tárgyalásán még viccből sem említett meg egy lehetséges magyarországi beruházást.

Pedig fejlesztésre szükség lenne, mondta el Barrett, hiszen ha meg is vásároljuk az aktuális csúcstechnikát, az öt év múlva ócskavasként mehet a hulladékmegsemmisítőbe. Érdekes, hogy az Intel bevételének kilencven százaléka decemberben rendre olyan termékekből jön össze, amelyek januárban még a piacon sem voltak.

Elképesztő gyorsulás

A fejlesztés meg is látszik a cég termékein. Moore törvényének engedelmeskedve 18 havonta megduplázódik a processzorokban található tranzisztorok száma, ezzel együtt a teljesítmény is. Mivel az Intelnél öt generációval előre dolgoznak, és a húsz év múlva megjelenő processzorok kísérleti példányai már most rendelkezésre állnak, Barrett megnyugtatott mindenkit: 2025-ig biztosan tartható a Moore-törvény. Az Intel jelenlegi bajnoka, a Montecito kódnévre hallgató szerverprocesszor 1,7 milliárd tranzisztort tartalmaz, ennek alapján 2025-re 13 billióra emelkedhet ez a szám, ami tízezerszeres sebességnövekedést is jelenthet a mai csúcsprocesszorokhoz képest.

Barrett beszéde végén még példaként emelte hallgatósága elé Győrt, a digitális várost, köszönte, de nem kért az egyetem felajánlásából, inkább nem ül be üzleti tudományokat tanulni. Az Intel vezére sietve egy olyan házassághoz hasonlította a Microsoft-Intel viszont, ahol néha civakodnak a felek, alapvetően azonban szeretik egymást. Elismerte az AMD fejlesztéseit, de tudatta, hogy azért nem cserélne velük, átvette a rektor ajándékát, egy fémből készült könyvecskét, aminek nyilván még ezekben a pillanatokban is nagyon örül, aztán elhagyta az egyetem épületét. Ide se jön többet.