Bécsi kutatóknak a világon elsőként sikerült elektronmikroszkóp segítségével közvetlenül vizsgálni a mágnesességet, és elérni az elemi mágnesesség legkisebb dimenzióit.
A bécsi műszaki egyetemen (TU Wien) folyó alapkutatás nem utolsósorban a számítástechnika és a félvezetőipar számára lehet érdekes. Mint korábban megírtuk, a merevlemezek tárolói lassan a fizikai korlátaik határára érkeznek.
Csak a részecskegyorsító segíthetett
A TU Wien szilárdtest-fizikai intézetének kutatói Cecile Hebert vezetésével egy EU-projekt keretében alkalmazták azt az újszerű vizsgálati módszert, amelyet olasz és cseh kollégáikkal közösen fejlesztettek ki, írta a Nature tudományos szaklap.
Az első formájában már a múlt század 30-as éveiben megépített elektronmikroszkóp immár szinte minden egyetem természettudományi karának alapfelszereltségéhez tartozik. A fénymikroszkóppal ellentétben fókuszált elektronsugarat irányítanak a tárgyra, és ezzel lényegesen magasabb nagyítás érhető el, emlékeztet az APA hírügynökség.
Az elektronmikroszkóp viszont mostanáig vak volt a mágnesességre. Ha a kutatók a parányi méretekben fellépő mágneses tulajdonságokat kívánták vizsgálni, részecskegyorsítókban végzett költséges kísérletekre volt szükség. Így sikerülhetett jó esetben 50-100 nanométeres (10-9m) felbontást elérni, mondta Cecile Hebert.
Cél a tíz nanométer
Az elektronmikroszkóp trükkös használatával a bécsi kutatók a mágnesesség tanulmányozásában máris elérték ezt a felbontást, és most ennél is jobb eredményekre készülnek. A céljuk a 10 nanométeres felbontás elérése.
Bár a pontosabb részletekre nem térnek ki, a Nature cikkéből annyi megtudható, hogy mikrovilág mágneses tulajdonságainak közvetlen megpillantásához a kutatók a vizsgált anyag adszorpciós tulajdonságait használják.