Judit
-2 °C
8 °C

DSL gyorsítja a processzorokat

2004.12.13. 13:09
Az AMD és az IBM újfajta technikával nyújtja meg a szilíciumot, mert így a tranzisztorok teljesítménye huszonnégy százalékkal megnő. A Dual Stress Liners (DSL) elnevezésű technológia viszonylag olcsó, és már jövőre megjelenik a chipekben.
A korábbi adatok azt sugallják, hogy a két processzorgyártónak megéri váltani, mivel a DSL huszonnégy százalékkal megnöveli a tranzisztorok teljesítményét, ráadásul az új chipekből ugyanannyi fér el a szilíciumostyákon, mint a régiekből, tehát az előállítás költsége nem nő meg jelentősen.

A DSL bevezetése a processzorgyártók közötti versenyt is fokozza; a rivális Intel hasonló nyújtott szilíciumot használ a jelenlegi, 90 nanométeres chipjeiben, és ennek már egy továbbfejlesztett változatát alkalmazza a jövő év végén elinduló hatvanöt nanométeres gyártósorain. Az Intel szerint ez a feljavított technológia harminc százalékkal növeli a tranzisztorok teljesítményét.

A három processzorgyártó - IBM, AMD és Intel - a héten megrendezett International elecron Devices Meeting konferencián mutatja be legújabb szilíciumnyújtó technikáit.

Nyújtanak, gyorsítanak

A nyújtott szilíciumnak az a lényege, hogy az atomok átrendeződése miatt az elektromos áram gyorsabban eljut a tranzisztor egyik végéből a másikba. A gyorsabb tranzisztorok egyrészt megnövelik a processzorok teljesítményét, másrészt csökkenthetik a fogyasztását.

"Az egész iparág azon dolgozik, hogy valamiképpen felgyorsítsa a tranzisztorok működését" - mondta el a Cnetnek Nick Kepler, az AMD fejlesztésekért felelős alelnöke.

Olcsó csatornák

A fejlesztők többsége germánium segítségével próbálja megnyújtani a tranzisztorokat, a méretes germániumatom ugyanis eltávolítja egymástól a szilíciumatomokat. Ez a módszer azonban csak az elektronokat szállító, úgynevezett N-csatornás tranzisztorok sebességét javítja, a pozitív részecskéket szállító P-csatornás tranzisztorokét nem, írta a Cnet. Ráadásul a germánium alkalmazása igen drága.

A DSL alkalmazásakor különböző nyújtó anyagokat visznek fel a tranzisztorrétegre, és mindenhonnan eltávolítják azokat a rétegeket, amelyek nemcsak hogy nem szükségesek, de akár még ronthatják is a teljesítményt. A DSL-alapú gyártás során tehát felviszik azokat az anyagokat, amelyek az N-csatornás tranzisztorok számára előnyösek, azt eltávolítják a P-csatornás tranzisztorokról, majd felviszik az utóbbiak teljesítményét megnövelő réteget.

Kepler nem árulta el a Cnetnek, hogy pontosan milyen anyagokat használtak, csupán annyit közölt, hogy viszonylag elterjedt és olcsó nitridekről van szó. Az AMD már használja az új módszert a 130 nanométeres gyártási technológiával készülő Athlon FX chipekben, de a DSL általános elterjedése csak a jövő év elején megjelenő 90 nanométeres chipekben várható.