Halottnak nyilvánították az újlipótvárosi warezkirályt

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nem cáfolta értesülésünket, hogy öt hónappal a rekordfogásként kommunikált újlipótvárosi warezrazzia után a rendőrség még meg sem kezdte a lefoglalt mintegy 250 terabájt adathordozó vizsgálatát. A késlekedés oka nevük elhallgatását kérő forrásaink szerint az lehet, hogy a lefoglalt számítógépek merevlemezeiről először tükörmentést kell készíteni, az eredetieket nem lehet kiadni szakértői vizsgálatra, mert azok bizonyítékok, illetve bűnjelek.

Az ekkora tömegű adatmentéshez azonban több mint tízmillió forint értékű hardverre volna szükség, és a szakértői díj is hasonló nagyságrendű. „A lefoglalás módjából is látszik, hogy a nyomozók biztosra mentek, nyilvánvalóan hatalmas fogásra számítottak, csakhogy valószínűleg nem készültek fel a lefoglalni kívánt adathordozók vizsgálatára, talán túl nagyot markoltak” – mondja Csire Balázs ügyvéd, aki védőként még semmilyen értesítést nem kapott arról, hogy igazságügyi szakértőt rendeltek volna ki az adathordozók vizsgálatára, ahogyan azt ilyen esetekben a törvény előírja.

Pandúrból rabló

Igazságügyi informatikai szakértőkből érzékeny veszteségeket szenvedett el a rendőrség az áprilisi akció során, hiszen korábban az ügy három gyanúsítottja is igazságügyi, illetve eseti szakértőként segítette a rendőrség munkáját ilyen és ehhez hasonló ügyekben, warezrazziák során. Az újlipótvárosi warezügy kulcsfigurája, K. Balázs az Index birtokába került lefoglalási jegyzőkönyvek tanúsága szerint a 2007. novemberi nagy warezrazziában még a hatósági oldalt erősítette, és barátja, W. Norbert is kapott ilyen megbízásokat.

Csakúgy mint M. János, akit szakmailag igen nagyra tartott, a nyilvánosság előtt is szereplő igazságügyi informatikai szakértőként rendszeresen kirendeltek az ilyen és ehhez hasonló rajtaütéseken lefoglalt adathordozók vizsgálatára. Úgy tudjuk, hogy maga az NNI is foglalkoztatta ilyen ügyekben.

M. János korábban maga is elismerte, hogy a feljelentő kollektív szerzői jogvédő szervezetek megbízásából is dolgozik warezügyeken, és az Egy-másért Egymásért Alapítvány vámcsalással gyanúsított elnökének felkérésére informatikai szakértőként szerepelt a Mehmet-ügyben is. M. Jánost most haszonszerzési szándékkal elkövetett bűnpártolással gyanúsítják, és előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság, mert azt gyanítják, hogy bennfentes rendőrségi információkkal segítette warezrazziák célszemélyeit.

Eltűnt április 14-én

K. Balázs furcsa körülmények között maradt ki a szórásból április 14-én hajnalban, amikor az öt szervertermen túl a gyanúsítottak magánlakásaira is összehangolt akció keretében csapott le a rendőrség egyszerre nagyjából 12 helyszínen. Az elfogott személyek K. Balázs barátai és üzletfelei, ő maga viszont tulajdonos volt a warez-gyanús szervereket üzemeltető, illetve hosztoló cégben, amely korábban családi vállalkozásként működött, majd offshore cég mögé rejtette a problematikussá vált tevékenységeket.

K. Balázst azonban a Nemzeti Nyomozó Irodának nem sikerült elfognia aznap, az első számú gyanúsított külföldre menekült. Rajta kívül mindenki mást sikerült akkor és ott őrizetbe venni, ahogyan azt a rendőrség előre eltervezte a 2007 óta zajló nyomozás csúcspontjaként.

K. Balázs júniusban Sykpe-on interjút adott a Bombagyár blognak, amelyben azt állította, hogy „rendőr kollégától” kapott fülest a razzia napján, és rendőrök tájékoztatják az ügy állásáról azóta is. Azt is mondta, hogy „forró rendőrségi ügyekről” vitt magával adatokat a laptopján, és nyíltan megzsarolta ezzel a Nemzeti Nyomozó Irodát. M. Jánost, az igazságügyi informatikai szakértőt a barátjaként emlegette az interjúban a warezkirály. Az interjú megjelenése után K. Balázs az internetről is eltűnt, családja a büntetőeljárásból egy Romániában kiállított halotti bizonyítvánnyal mentette ki.

A halál hivatalos oka gyógyszertúladagolás, a magyar hatóságok az okirat eredetiségén túl nem vizsgálhatják az eset körülményeit. Nemesssuri Péter, a K. család jogi képviselője úgy tudja, hogy a román hatóságok már megerősítették az irat eredetiségét, és a haláleset tényét egyaránt.

A Nemzeti Nyomozó Irodától szerettük volna megtudni, hogyan lehetséges, hogy nem fogták el a többiekkel együtt K. Balázst, hogyan hagyhatta el az országot, ha tényleg el akarták fogni, és hogy hitelt adnak-e a család által bemutatott külföldi halotti bizonyítványnak, vagy továbbra is gyanúsítottként keresik. Az NNI szóvivője azonban „a folyamatban lévő nyomozás sikerességének érdekében” egyetlen, az üggyel kapcsolatos kérdésünkre sem válaszolt.

Kishalak a horgon

Az előzetes letartóztatásba került hat gyanúsított közül csak egy személyt engedtek ki azóta, lakhelyelhagyási tilalom mellett, feltételezhetően beismerő vallomás ellenében. A gyanúsítottak védőügyvédeik szerint a gyanúsításban foglaltakban természetesen ártatlanok, illetve csak kishalak: 18-20 éves, középosztálybeli családokból származó, büntetlen előéletű fiatalok vannak előzetesben, akik legfeljebb mellékszerepeket játszhattak az ügyben. A védők szerint esetükben nem áll fenn a bűnismétlés vagy a szökés veszélye, ezért felesleges és indokolatlan őket előzetesben tartani, elegendő volna a lakhelyelhagyási tilalom.

Ráadásul egyikük, W. Norbert - ügyvédje szerint - súlyos beteg, rendszeres orvosi kezelést igényelne, de a börtönkórház nem rendelkezik szakorvossal, így nem biztosított az orvosi ellátása. Az ukrán állampolgárságú fodrász-kozmetikus, I. Viktória ügyvédje szerint csak papíron vezette K. Balázs cégét, hogy tartózkodási engedélyhez jusson általa. I. Viktóriának érdemi köze nem lehetett a bűncselekményhez, mert nem ért a számítógépekhez, K. Balázs barátnője volt. H. Ferenc mindössze három, legálisan elhelyezett szerverrel került a hatóságok látókörébe.

Vitatják a kárértéket is

A védőügyvédek szerint az ügyben roppant problematikus a kárérték megállapítása is. A NNI előzetes szakértői vizsgálata szerint K. Balázs és társai több mint 21 ezer szerzőnek legalább 365 millió forintos kárt okoztak (ez jogosultanként átlagosan 17-18 ezer forintot jelent), ezt azonban csak úgy lehet bizonyítani, ha minden egyes illegális másolatot megtalálnak a lefoglalt adathordozókon, és egyenként beárazzák őket, ami a szakértők kirendelésének hiányában még el sem kezdődhetett.

Emellett a kalózmásolatok birtokosát is nevesíteni kell, a gyanúsítottak csak akkor felelhetnének együttesen a lefoglalt adatbázisért, ha a hatóság bizonyítani tudná, hogy bűnszervezetben sértették a szerzői-, és szomszédos jogokat.

Az igazságügyi szakértői gyakorlat szerint az illegális másolat nettó kiskereskedelmi árát szokták figyelembe venni, a védőügyvédek szerint azonban a szerzőket ért kár ennél csekélyebb, mert nem lehet beleszámolni például a terjesztési-, gyártási-, és marketingköltségeket.

Azt is furcsának tartja a védelem, hogy a razzia óta a warezügyön dolgozó nyomozócsoportot többször átszervezték, például nem dolgozik már az ügyön az a rendőrtiszt, Gazdag Tibor, aki a razzia idején az NNI csúcstechnológiai bűnözés elleni osztályának vezetőjeként nyilatkozott. A nyomozást felügyelő ügyészek személye is megváltozott, és sem az oka, sem a célja nem ismert a személyi változásoknak. Az NNI sajtóosztálya az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre sem válaszolt, mert az szerintük a nyomozás érdekeit sértené.

A cikket itt lehet kommentálni