További Jog cikkek
A magyarok kétharmada bűnözőknek tartja ugyan a hackereket, de az adatok illetéktelen megszerzését csak egy táskalopással azonos súlyú vétségnek tekinti - derül ki a Szonda Ipsos legújabb felméréséből. A közvélemény az illegális szoftverhasználatot kisebb vétségnek tartja, mint ha valaki nem adja át az idősebbnek a helyét a buszon, az illegális cd- és dvd-másolást pedig a bliccelésnél is enyhébb kihágásnak számít.
A számítógépes hálózatok biztonsági rendszereit kijátszó hackereket a lakosság több mint kétharmada tudatosan kárt okozó bűnözőnek tartja, ugyanakkor a válaszadók közel harminc százaléka szerint a kódfeltörőket és a számítógépes adattolvajokat nem a rossz szándék vezérli. A hackerek tevékenységét a magyarok elenyésző kisebbsége, alig négy százaléka ítéli meg pozitívan, egyfajta rendszer elleni igazságos lázadásként.
A Szonda Ipsos 1500 felnőtt megkérdezésével készült, reprezentatív júliusi kutatásában arra kereste a választ, hogyan vélekedünk a hackerekről, és hogy más visszaélésekkel összehasonlítva milyen súlyosnak tartjuk a számítógépes bűncselekményeket.
Az adatlopás bűn, cédét másolni szabad
A megkérdezettek a kérdőívben felsorolt számítógépes visszaélések mindegyikénél súlyosabbnak ítélnek egy táskalopást, amelyet a sorban a számítógépes adatlopás követ. Ennél egy fokkal kevésbé ítéljük el azokat, akik egy tömegközlekedési eszközön nem adják át az idősebbnek a helyet, de még elnézőbbek vagyunk azokkal szemben, akik illegális szoftvereket használnak. Még kisebb mértékben vált ki ellenszenvet, ha valaki illegálisan számol el személyes kiadásokat vállalati költségként, ha egészségesen megy betegállományba, vagy bliccel. Az illegális cd- és dvd-másolás csak ezután következik a sorban, ennél kevésbé már csak a 10 000 forint alatti jövedelem eltitkolását ítélik el a megkérdezettek.
A szabályszegés megítélése annál szigorúbb, minél inkább másik embertársunkra irányul. Ahogy a sértett - például egy vállalat vagy nagyobb közösség- eltávolodik és általánossá válik, enyhébben ítéljük meg a kihágás súlyosságát - vonja le a felmérésből a következtetést a Szonda Ipsos.
A fenti eredmények felvetik a közvélemény-kutató szerint felvetik azt a kérdést, hogy vajon a társadalom tagjai általában mennyit tudnak a számítógépes visszaélésekről. Elképzelhető ugyanis, hogy hackerek szigorú megítélése részben a határozott hatósági fellépésekkel kapcsolatos médiavisszhangnak, és az ebből következő tájékozottságnak tulajdonítható.
A vidékiek és az idősek a legerkölcsösebbek
A felmérés szerint minél kisebb közösségben él a válaszadó, annál szigorúbban ítéli meg a kutatásban szereplő cselekményeket. A városokban és községekben élők a jegy nélküli utazást és az illegális szoftverhasználatot a fővárosiaknál lényegesen súlyosabb cselekedetnek tartják. Hasonlóan szigorúak a 65 évnél idősebbek, akik az ötfokú skálán minden vétséget akár 1-2 skálaértékkel is szigorúbban osztályoztak, mint a fiatalabb, elsősorban a 18 és 35 év közötti válaszadók.
A kutatás alapján megdőlni látszik az a nézet, hogy a magasabb iskolai végzettség fejlettebb erkölcsi ítélőképességgel jár együtt, ugyanis a megkérdezettek között a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek minden vétséget súlyosabbnak ítéltek, mint a lényegesen elnézőbbnek bizonyuló diplomások.
A férfiak és a nők közül - ha kis mértékben is - minden felsorolt cselekedet osztályzásakor a nők bizonyultak szigorúbbnak, ők különösen az adócsalást és a bliccelést látják súlyosabb vétségnek, mint a férfiak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
