Judit
3 °C
6 °C

Bojkottfelhívás a Tesco ellen

2005.01.31. 10:40
A Tesco áruházlánc globális bojkottjára szólítja fel a vásárlókat egy brit fogyasztóvédelmi csoport, mert a cég rádiófrekvenciás azonosítókkal látta el egyes termékeit. A magyar adatvédelmi biztos hivatala szerint minden rendben, a hazai Tesco pedig hallgat.

"Ne hagyja, hogy a Tesco kémkedjen ön után!", szólítja fel weboldalán a vásárlókat a Caspian, egy 1999 óta működő brit fogyasztóvédelmi szervezet. A Caspian, vagyis a "Consumers Against Supermarket Privacy Invasion And Numbering" (fogyasztók a szupermarketek magánszférát sértő magatartása és a számozás ellen) azért intézett felhívást a nemzetközi áruházlánc bojkottjára, mert a nagy-britanniai székhelyű cég tíz üzletében rádiófrekvenciás azonosítóval látta el egyes nagy értékű termékeit. Egyelőre nem tudni, hányan csatlakoztak a Caspian által bejegyzett boycottTesco.com-on található felhíváshoz.

Kémchip figyel a fogkefén

#alt#A szervezet, amely öt éve küzd az úgynevezett RFID-címkék használata ellen, azt állítja: az árucikkek rádiófrekvenciás azonosítása sértheti a vásárlók személyiségi jogait, hiszen megtörténhet, hogy a hitelkártyával fizető vásárlókról az áruház nyilvántartást vezet, és számon tartja, mikor milyen terméket vásároltak. A Caspian által egyszerűen "kémchip"-nek nevezett, kisméretű RFID címkék az elektromágnesesség elvén működnek, és az adott árucikkre vonatkozó egyedi azonosítót tárolják elektronikus formában. Az azonosító egy megfelelő eszközzel akár távolról (legfeljebb 10-15 méteres távolságból) is leolvasható.

Mi az az RFID?
Az úgynevezett RFID tagek kisméretű címkék, amelyek chipen tárolják az információt, az antennával felszerelt RFID-vevők pedig az elektromágnesesség elvén képesek olvasni a címkéken található adatokat. Léteznek passszív és aktív RFID-címkék is: az előbbiek kisebb hatótávolságúak, viszont nem igényelnek külön áramforrást. A rádiófrekvenciás címkéket ma is széles körben használják például könyvtári könyvek, a repülőtéren feladott csomagok nyomon követésére vagy éppen lopásgátlásra.
Bár a rádiófrekvenciás azonosítás hívei azt állítják, hogy az RFID-címkék egyszerűen a ma is használatos vonalkód modernizált változatai, a Caspian arra hívja föl a figyelmet, hogy az eszközök között három lényeges különbség is van. Az első, hogy a vonalkódok nem kötődnek adott árucikkekhez, csak egy-egy termékcsoporthoz, az RFID-chipek viszont teljesen egyedi azonosítót tárolnak, amelynek révén a megvásárolt termék összeköthető a vásárló személyével, ha az hitelkártyát vagy más, személyazonosításra alkalmas eszközt használ fizetéskor.

A másik különbség, hogy az rádiófrekvenciás címkék távolból és a vásárló tudta nélkül is leolvashatók, akár ruhán vagy táskán keresztül is - a Caspian szerint az RFID "röntgenszemhez hasonló hatalommal ruházza fel a kémkedő idegeneket, akik így azonosíthatják a személyt és az általa viselt vagy hordozott tárgyakat is." A szervezet harmadik aggálya, hogy elképzelhető: az elektromágnesesség elvén működő RFID-olvasók egészségkárosodást okozhatnak.

A harcos Caspian ötéves története során egyébként nem ez az első bojkottfelhívás: 2003 augusztusában a szervezet a Gillette bojkottjára szólította fel a vásárlókat, mert a cég nem volt hajlandó eltávolítani a boltokból kémkamerával és RFID-val felszerelt borotvapolcait. Akkor a Caspian még a boycottgillette.com domainnevet is bejegyeztette, és a kampányt egy borostás férfi arcképével, illetve az "Inkább szakállat növesztek" szlogennel indította útjára.

Nem kémkedik, de nem is nyilatkozik a magyar Tesco

Bár nem tudni, hogy a most meghirdetett Tesco-bojkott begyűrűzik-e Magyarországra, Gulyás Csaba, a magyarországi adatvédelmi biztos főtanácsadója szerint "a témának semmilyen adatvédelmi vetülete nincsen. Arról van szó, hogy ne lopják el a cuccot. Ezért nincs róla véleményünk."

A rádiófrekvenciás azonosítók Gulyás szerint "adatvédelmi szempontból csak az árut azonosítják. Nagyon messze van ez a dolog, és nincs adatvédelmi vonzata." Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha mégis személyes adatokkal kapcsolódik össze a kémchipeken tárolt információ, Gulyás elmondta: Magyarországon személyes azonosításra alkalmas adatokat csak akkor lehet kezelni, ha a törvény elrendeli, vagy ha az érintett hozzájárul. A főtanácsadó szerint "alaphelyzetben inkább az az aggályos, hogy egyáltalán vannak, akik gyűjtik ezeket az adatokat - ilyenek például a titkosszolgálatok. Csak gyűjtik, gyűjtik, aztán meg nem tudják, mihez kezdjenek velük." Gulyás az adatvédelem jövőjét tekintve meglehetősen pesszimista álláspontot képvisel: "Tudjuk, hogy vesztésre állunk - előbb-utóbb chip lesz még a fülünkben is."

Danks Emese, a magyarországi Tesco pr-igazgatója a nemzetközi bojkottfelhívás hírére azt mondta: Magyarországon az angliaihoz képest "teljesen külön operáció van; nálunk sok dolog van, ami ott nincs", és mivel a különböző országokban működő vállalatok nem szólnak bele egymás dolgába, nem várható, hogy a Tesco Global Áruházak Rt. hivatalosan állást foglal az ügyben. (Ez a cikk megjelenéséig nem is történt meg.)

A Tesco egyébként 1994 óta van jelen Magyarországon; az első hipermarket 1996-ban nyílt, azóta pedig összesen 42 üzlet épült Budapesten és vidéken. A világ harmadik legnagyobb kiskereskedője Európában és Ázsiában összesen 2300 áruházat üzemeltet.