Jácint
15 °C
31 °C

Filléres roamingdíjak, megkötésekkel

2007.06.06. 10:30
A magyar Utazó Sim szerint nem nagy művészet 49 forintos percdíjakat kérni hívásfogadásért külföldről, és az sem megoldhatatlan, hogy 90 forintért telefonáljunk haza. A tarifák állnak, feltéve, hogy mindenkinek elmondjuk új telefonszámunkat, vezetékes készülékeket hívunk, és nagyon sokat beszélünk. Vagy legalább jó messziről.

Bár már küszöbön áll az európai szabályozás a roamingdíjakról, az új tarifák életbe lépéséig még hátra van két-három hónap: ez a nyár már biztos rámegy a hivatalos ügyintézésre, az átállásra. Augusztus végétől várhatóan 125 forintba kerül majd a híváskezdeményezés és 60 forintba a fogadás, ami ötven százalékos áresést jelent, de egy hazai szolgáltatónak hála már idén nyáron is elérhetők kedvező percdíjak, persze nem ingyen.

Új szám

Az Utazó Sim azt ígéri, hogy akár 85 százalékos megtakarítást is elérhetünk a külföldi telefonálások során. A rendszer viszonylag egyszerűn működik: elég utazás előtt betenni a szolgáltatótól kapott sim-kártyát a mobilba, onnantól kezdve már a kedvezményes percdíjakon beszélhetünk. Ez Európában hívásfogadáskor 49 forintot jelent, kezdeményezéskor elvileg 90-120 forintot kell fizetni minden egyes percért.

Mivel a szolgáltatáshoz új sim-kártyát adnak (vezetékes telefonszámmal), kártyafüggetlen telefonra van szükség. A plasztiklap kilencezer forintba kerül, ez nem lebeszélhető, és a sim-kártya az utolsó feltöltést követő 12 hónapig marad aktív. Aki tehát elfelejti időben feltölteni az egyenlegét, az búcsút mondhat a kártyának. A kilencezer forintos egységáron felül még lesz egy ezerforintos kiadás, a házhozszállításé.

A feltöltésre kétezer, ötezer, tízezer és 15 ezer forintos egységekben van lehetőség, az egyenleg teljes egészében lebeszélhető három hónapon belül.

Mivel a beszélgetés az összekapcsolásos módszerrel történik, az Utazó Simmel valamivel komplikáltabb a hívás, mint máskülönben. A beszélgetés menete a következő: az előfizető tárcsázza ismerőse telefonszámát, mire a sim-kártya egy rendszerüzenetet küld a központnak, és a hívás megszakad. A központ megkeresi a hívott felet, meg a hívót is, összeköti őket, és visszahívja az előfizetőt. Amikor az felveszi, már azt hallja, ahogy a másik félnél kicsöng a telefon. A beszélgetés innentől kezdve a szokott módon folytatódik.

Biztos háttér

A technikai hátteret a British Telecom adja, és a vállalatnak, illetve a módszernek köszönhetők az alacsonyabb percdíjak: az előfizető hívása ugyanis nem megy keresztül egy rakás szolgáltatón, a kapcsolat a londoni központon keresztül jön létre, a beszélgetés főleg kedvezményes, nagykereskedelmi árakon történik. A belföldi kapacitás fejlesztését, a magyarországi terjesztést az eWorld Com végzi, a forgalom biztosítása azonban a British Telecom feladata.

A percdíjak változók. Hívásfogadáskor 49 forintot kell fizetni az 50, köztük számos európai országból, híváskezdeményezéskor 92 és 120 forint között mozognak a percdíjak. Feltéve, hogy vezetékes számot hívunk. Az Utazó Sim ugyanis jóval magasabb tarifával számol, amikor mobilt tárcsázunk, ilyenkor a percdíjak 170 és 200 forint között mozognak, ezek viszont már csak alig kedvezőbbek, mint a hazai szolgáltatók 240-320 forintos roamingdíjai. Aki előfizet a szolgáltatásra, jobb, ha beszerzi ismerősei vezetékes számát, így tényleg spórolhat.

Azok is jól járnak, akik itthon maradnak. A szolgáltatás mellé egy vezetékes telefonszám jár, ha külföldön vagyunk, és ezen hívnak fel ismerőseink, csak egy normál belföldi percdíjjal kell számolniuk. Van ennek árnyoldala is, hiszen mindenkivel közölni kell az utazás előtt, hogy milyen számon tudnak elérni. Megoldható az eredeti mobilszámra érkező hívások átirányítása is, ez azonban mindenkinek pluszköltséget jelent: az itthoniaknak már egy mobilhívás díját kell kifizetniük, az utazónak meg percenként öt-tíz forintos átirányítási díjjal kell számolniuk, a legalább 49 forintos percdíjon felül. Persze sokaknak még így is megérheti a szolgáltatás.

Az sms küldése többnyire 100 forintba kerül, akárhol is tartózkodjunk, adatforgalomra, mms-ezésre azonban nem terjed ki a szolgáltatás.

Akinek jó

Akik sokat telefonálnak, gyakran járnak külföldre, komoly összegeket spórolhatnak meg. Azoknak viszont felesleges beruházniuk, akik csak ritkán telefonálnak haza, vagy nem biztosak abban, hogy minden évben feltöltik a kártyájukat. Ha valaki például csak kétperces beszélgetésekbe bonyolódik kéthetes nyaralása minden napján, és jövőre hagyja elveszni sim-kártyáját, akkor mindennel együtt 11400 forintot fizetett a szolgáltatásért (1400 forint a beszélgetésért, tízezer a kártyáért és a kiszállításért), ami percenként közel négyszáz forintos kiadást jelent.

Még azoknak sem feltétlenül éri meg, akik sokat beszélnek, de nem mennek minden évben nyaralni: napi tízperces, tehát összesen 140 perces hívásfogadás mellett is 114 forintos percdíjakkal kell számolni hívásfogadás esetén, ha figyelembe vesszük a kártyadíjat. Akik viszont biztosan tudják, hogy minden évben elutaznak, és rendszeresen feltöltik a kártyájukat, azoknak a sim-kártya költsége csak egyszeri kiadást jelent, így az évek alatt folyamatosan csökkenhet az egy hívásra jutó költség.

A szolgáltató sem a turistákra számít elsősorban, hanem olyankora, akik sokat és gyakran utaznak külföldre, vagy azokra, akik a különösen kedvezményes, Európán kívüli országokba utaznak: a szolgáltatással például percenként 88 forintért lehet hazatelefonálni Ausztráliából.

Az Európai Unió roamingdíjai mellett azért érdemes kétszer is meggondolni a beruházást, az új percdíjak ugyanis kedvezőbbek, mint az eWorld Com tarifái, miközben a szolgáltatás kényelmesebb: nem kell várni a központ visszahívására, nem kell új telefonszámmal, vagy átirányítással bajlódni. A szolgáltató ugyanakkor azt ígéri, hogy az új tarifák életbelépésekor tovább csökkenti árait, ráadásul az Európán kívüli roamingdíjakban még mindig jelentős az eWorld és a British Telecom előnye.