Nettelefon a zsebben

Eddig elég kényelmetlenül lehetett a neten telefonálni. Fejhez szorított laptoppal, hülyén kinéző mikrofonos fejhallgatóval, meg olyan telefonszerű kütyükkel, amelyeknek a végén egy nagy szürke számítógép lóg. Mindent megváltoztatnak azonban a nemrég piacra dobott wifis Skype-telefonok, amelyek közül a Netgear SPH101 és az SMC WSKP100 jutott el hozzánk.

Bunkofon

Mindkét készülék fehér és ezüst színű. A bumszli SMC úgy néz ki, mintha egy ipari gépsor távirányítója lenne, ezzel szemben a Netgear nagyon hasonlít a Sony Ericsson T630 mobilra, csak éppen sokkal nagyobb. Az extra gombok elhelyezése mindkét készüléken inkább tűnik ötletszerűnek, mintsem komoly fejlesztői munka eredményének, és az irányító pöcök is elég vacakul működik, ami azért bosszantó, mert több száz jól megtervezett mobiltelefon van a piacon, a mérnökök igazán kipróbálhattak volna párat, mielőtt leülnek a tervezőasztalhoz. A kijelzőjük is elég vacak a mobiltelefonokéhoz képest.

Bekapcsolás után a készülékek automatikusan megkeresik az elérhető wifi hálózatokat. Ismerik az elterjedt titkosításokat, próbálkozásaink során WEP és WPA-PSK titkosítással védett wifire egyaránt rá tudtunk csatlakozni. Szerencsére mindkét telefon elmenti a memóriájába a már használt elérési pontokat, illetve a hozzájuk tartozó titkosítási kulcsokat, tehát a gyakran látogatott helyeken nem kell mindig újra megkeresni a wifit. A kulcsok elmentése azért is előnyös, mert a numerikus gombokkal elég nehéz bepötyögni e hosszú számsorokat. Élő internetkapcsolat esetén azonnal be lehet jelentkezni a Skype hálózatába meglévő felhasználónévvel és jelszóval, és meglepően könnyen tudtunk új felhasználói névvel regisztrálni.

A készülékek szoftvere egyszerű, néhány gombnyomással megkereshetők az ismerősök, a jelenléti státuszt azonban elég sok gombnyomással lehet csak megváltoztatni. Az olcsóbb SMC azonban érezhetően lassabban működik, egy másodperc alatt tölt be egy almenüt. Mindkét készülékben nagyon kevés a csengőhang és nagyon idegesítőek, ezért érdemes tehát inkább rezgő módba váltani. A szoftver egyszerűségének két igen komoly hátránya van. Egyrészt emiatt nem lehet a rendes telefonszámok felhívásához szükséges SkypeOut szolgáltatás egyenlegét feltölteni, másrészt számos olyan fizetős wifi van, amelyet csak egy adminisztrációs weboldalon bejelentkezve használhatók, magyarán böngésző nélkül ezekre nem lehet rácsatlakozni.

Jó vonal

Amikor ugyanarra a szerkesztőségi wifire csatlakoztunk a két készülékkel, a hangminőség elfogadható volt, amikor Budapest két végéből telefonáltunk egymásnak 1 megabites vonalon, nagyjából ugyanolyan volt a hangminőség. Ezeknek a készülékeknek az egyetlen előnye, hogy mobilabbak a vezetékes telefonnál, hiszen munkahelyünkön, otthonunkban és külföldön is ugyanazt a telefonszámot használhatjuk. Viszont csak wifi elérési pontok közelében működnek, ráadásul elég gyenge az akkumulátoruk: a nagyjából húszórás készenléti idő azt jelenti, hogy érdemes állandóan tölteni.

A hardvereket a HRP-től kaptuk kipróbálásra.