Huba
17 °C
33 °C

A Google rosszul vigyáz a titkainkra

2007.06.11. 14:10
A Google visszaél a felhasználói adataival, nem létezik nála titoktartás, és nem tiszteli a magánélet szentségét - állítja egy brit emberi jogi szervezet. A Privacy Internationalnek nem ez az első kirohanása a kereső ellen, amely a Microsoftot sejti az ügy hátterében.

A legrosszabb, "hostile to privacy" (ellenséges a titoktartási elvekkel szemben) besorolást kapta a Google a londoni Privacy International emberi jogi szervezet idei jelentésében, ami a legnagyobb internetes cégek adatbiztonságát mérte fel. A 23 átvilágított cég közül egyetlen másik sem esett a legsúlyosabb, "fekete" kategóriába; eggyel enyhébb osztályzatot kapott például az AOL, az Apple és a Yahoo, még kedvezőbbet a Microsoft és a Myspace, a legkedvezőbbet pedig többek között a Wikipedia és az eBay érdemelte ki.

Mi a Google bűne?

A jelentés hosszasan sorolja, mi mindent mulaszt el a Google a titoktartással kapcsolatban, és miért ellensége a saját felhasználóinak. A legsúlyosabb pontok az adatgyűjtés a felhasználók keresési szokásairól, azok kiszolgáltatása más (általában saját, mint a DoubleClick) cégeknek, az ip-címek nem személyes információként kezelése, a hiányosan dokumentált, homályos adatvédelmi elvek, és az olyan extrém módon személyiségi jogokat sértő szolgáltatások, mint a Google Maps Street Level.

"Egyetlen cég sem közelíti meg azt a szintet, amilyen veszélyt ma a Google jelent a felhasználók adatainak titkosságára" - süti rá a bélyeget a cégre a felmérés.

Az érem másik oldala

Microsoft - Google 1:0
A Microsoft és a Google között több fronton zajlik a háború a bíróságon. A DoubleClick felvásárlása miatt indított monopólium-per még előkészületi fázisban van, egy Google-féle támadás azonban éppen most pattant le a redmondiak páncéljáról. Az antitröszt-ügyekkel foglalkozó bíróság a Google azon keresetét utasította el, ami szerint a Microsoft a Windows Vistát direkt úgy tervezte meg, hogy minél nehézkesebb legyen rajta a Google desktop search szolgáltatását használni.

A kereső - amit egyre több támadás ér minden irányból, mióta óriáscéggé vált - természetesen visszautasítja a vádakat. A Google és a Privacy International kölcsönösen rágalomhadjárattal vádolja egymást: előbbi azt állítja, a Microsoft nyomására tünteti fel a szervezet a jelentésében rendszeresen sötét színben a céget (2004. óta a szervezet folyamatosan támadja a Google-t, a Gmail adatkezelési hiányosságai miatt többször hivatalosan is panaszt tett ellene).

A Privacy International azzal védekezik, hogy igaz, hogy a kuratóriumában ül Microsoft-alkalmazott, de ez nem befolyásolja a jelentéseit - különben is, a redmondi birodalom ellen is súlyos vádakat fogalmaztak meg, és részt is vesznek az EU Microsoft elleni monopólium-perében, mint szakértő.

Eric Schmidt Google-vezérigazgató egy koreai konferencián tartott beszédében visszautasította a vádakat, leszögezte, hogy a kereső csak a saját hatékonyságának fokozása miatt gyűjt adatokat a felhasználóról, és azokat egy idő után törli is. Emlékeztetett arra is, hogy 2006 januárjában, amikor az amerikai igazságügy-minisztérium keresési mintákat kért a legnagyobb online cégektől, egyedül a Google tagadta meg ezt, adatvédelmi okokra hivatkozva.