Robot a Facebookon

Az eredeti Ibn Sina (latinosított nevén Avicenna) 980 körül, Buhara mellett látta meg a napvilágot. Tizenévesen csodagyereknek tartották, több nyelven beszélt, irodalmat, vallástudományt, logikát, matematikát, filozófiát és medicinát tanult. Alig töltötte be a húszat, amikor már kormányzati tisztviselőként dolgozott. A törökök ekkoriban hódították meg Perzsiát, Avicenna orvosként bolyongta be az országot, míg a szultán vezírré nem nevezte ki. Az udvari intrikáknak köszönhetően a börtönt is megjárta, majd Iszfahánban telepedett le, ott írta két főművét: a Gyógyítás könyvét és a Medicina Kánonját. Több mint négyszáz munkát hagyott az utókorra, a közép-keleti iszlám világban ő jegyezte az első elmélkedéseket Platónról és Arisztotelészről. Úgy vélte, hogy a filozófia és a vallás egymás kiegészítői, és az iszlám az emberi életmód legmagasabb szintje. Orvosi dolgozatai évszázadokon keresztül etalonnak számítottak. A tudós 1037-ben halt meg.

Facebookon ismerkedik, beszélget

A róla elnevezett masina fejlesztői abból indultak ki, hogy az ember-gép interakció csak egy bizonyos szintig működik: egy ideig imádjuk a robotokat, aztán egyre kevesebb érdeklődést mutatunk irántuk, megunjuk őket. Ennek oka, hogy a kapcsolat üres, a robot nem érti érzelmi állapotunkat, fogalma sincs társadalmi kapcsolatainkról, és így tovább. Az érintkezést tartalommal kell megtölteni, amihez több technológia együttes alkalmazása szükséges: például az arcfelismerésé, a beszédmegértésé és -szintézisé, az érzelmi számításoké. Az sem árt, ha a gép közösségi információkhoz jut hozzá, és feldolgozza azokat. Márpedig erre a Facebook a legalkalmasabb. A kapcsolatot csak úgy mélyíthetjük el és tarthatjuk fenn hosszabb távon, ha később felidézhető közös emlékekkel rendelkezünk, ugyanabba a baráti, ismeretségi körbe tartozunk.

Az IbnSina nevű bot a Facebookon beszélget velük, gyűjti az információt róluk. Arra törekszik, hogy az interakció tartalmasabb, hitelesebb legyen. Persze ehhez az is szükséges, hogy érzékelje partnerei érzelmi állapotát, és annak megfelelően kommunikáljon velük. A felettébb bonyolult feladatot némileg megkönnyíti, hogy az ember reakciói gyakran prognosztizálhatók, sokszor előre lehet tudni, mihez miként viszonyulunk. Kegyes csalásokkal, trükkökkel egy jó programozó el tudja hitetni, hogy a beszélgető bot érti, miről van szó, tisztában van a másik lelkiállapotával. Mint egy igazi barát – véli A projektet és a médialaboratóriumot vezető Nikolaos Mavridis.

ELIZA a rejtélyes völgyben

Mavridis és munkatársai a csevegőrobotok ősanyjára, az MIT-s Joseph Weizenbaum 1966-os, klasszikus ELIZA programjára hivatkoznak: a Doktornak hívott pszichológusbot kulcsszavakra figyelt partnerei mondataiban. A kulcsszavak szövegkörnyezetét vizsgálta, amennyiben pedig nem talált ilyeneket, általános töltelékszöveggel reagált, bármikor feltehető kérdésekkel felelt. Ha pedig talált, akkor a kijelentő mondatot alakította át kérdővé. Például így: „Szenvedek a barátom miatt.” „A barátja miatt szenved?” „Igen, miatta jöttem ide, ő mondja mindig, hogy depressziós vagyok. A férfiak mind egyformák.” „Ezt hogyan érti?” És így tovább, és így tovább. ELIZA megtévesztette pácienseit, többen hitték azt, hogy valódi pszichológussal konzultálnak.

IbnSina is valami hasonlót fog tenni, másrészt viszont Mavridis és csoportja igen nehéz feladatot próbál megvalósítani: a program és a humanoid robot egyesítése akár balul is elsülhet.

A japán Masahiro Mori az 1970-es évek közepén dolgozta ki „rejtélyes völgy” (Uncanny Valley) elméletét az ember-robot kapcsolat alakulásáról. Az antropomorfizmus különböző stádiumait tanulmányozva jutott arra a következtetésre, hogy, addig szeretjük gépeinket, addig viszonyulunk hozzájuk mind pozitívabban, amíg akár humanoid jellegük ellenére hamisítatlan mechanikus külsővel rendelkeznek. Viszont, ha már megjelenésükben, mozgásukban „majdnem emberek” (replikánsok, androidok), egy pontot elérve, rövid közöny után, érzéseink gyorsan és drasztikusan negatívan alakulnak. Elutasítjuk őket, belépünk a „rejtélyes völgybe”. IbnSina ezt az akadályt szeretné sikeresen venni. Ha így lesz, új, az eddiginél összehasonlíthatatlanul magasabb szintre helyezi az ember-gép interakciót.