További Szoftver cikkek
A számítógép fura szerkezet: amint az ember vásárol egyet, hirtelen olthatatlan gyűlöletet kezd érezni mindenki iránt, aki másmilyet használ, mint ő.
A rockerek és a rapperek, a fradisták és az Újpest-drukkerek nem tudják olyan szinten lenézni és alacsonyabbrendű létformának tartani egymást, mint a keményvonalas Mac-felhasználók a pécéseket, a linuxosok a windowsosokat, a Playstation-játékosok az Xbox-tulajokat, vagy éppen fordítva.
Minden további fórumos és blogkommentes hadakozást megelőzve és értelmetlenné téve döntsék el most önök a szent háborúkat, felsorakozva valamelyik tábor zászlaja alatt.
Mac vs. pc
A legvéresebb, pillanatok alatt anyázásba és személyeskedésbe hajló vitákat szülő ellentét a techvilágában. A Mac a divatot agyatlanul majmoló sznoboknak lett kitalálva, drága, rugalmatlan, cserébe nem tud semmit, amit egy pécé ne tudna ezerszer jobban, Steve Jobsék meg röhögnek a markukba, amikor egy-egy újabb, rémisztően gyenge terméket adnak el a reklámokkal meghülyített zombik millióinak - szól az egyik oldal érve. A Mac legalább működik, és élvezet használni - így a standard válasz. Hozzátéve, hogy a pécések mindezt el sem tudják képzelni a fagyások, vírusok, toldozott-foldozott szoftverek, távol-keleti dzsunkákon két marék rizsért összebarkácsolt hardverek világában. És különben is, ami a pécén úgy-ahogy működik, azt mind az Apple-től lopták. A Mac vagy a pécé oldalára áll a háborúban?
Windows vs. Linux
Az előzőhöz hasonló, ősrégi háború, amiben a felek kölcsönösen hülyének nézik a másikat. A Linux-felhasználók szűk rétege magát tekinti az elitnek, akik még értenek a géphez, és az ostoba tömeggel ellentétben egy ingyenes és biztonságos operációs rendszert használnak a drága és ócska helyett. A Windowst használók szemében viszont a linuxosok mind monitorfejű geekek, akik kizárólag a számítógépükkel képesek intim kapcsolatot kialakítani, akiknek a cédémeghajtó kinyitásához is kernelt kell fordítaniuk, és tizenöt soros utasításokat begépelni karakteres képernyőn, parancssorban. Ön melyik tábort erősíti?
Playstation vs. Xbox
A játékosok háborúja nagy múltra tekint vissza: már húsz éve is szorgalmasan utálták egymást a Commodore és a Spectrum gépek tulajdonosai, és az árokásás azóta is folytatódik, csak az egyes játékkonzolok változnak a rajongótáborok mögött (plusz minden konzolos és pécés kölcsönösen gyűlölik egymást). Mostanság a két legmenőbb konzol, a PS3 és az Xbox360 tábora gyalázza egymást vég nélkül, azt hangoztatva, hogy mennyire gáz játékok vannak a másik gépére.
Elméletben nehezíti a dolgukat, hogy a durván drága fejlesztési költségek miatt a legtöbb játékot ma már minden gépre kiadnak, de a gyakorlatban ez csak olaj a tűzre, és egészen csodálatos érvrendszerek megszületéséhez vezet: azért lett gyenge a játék az én gépemen, mert alkalmazkodni kellett vele a te géped gyengébb hardveréhez.
Explorer vs. Firefox
A böngészők világában kicsit más jellegű a gyűlölködés, mint az eddig megismert háborúkban: itt mindenki azt nézi le, aki az övénél elterjedtebb programot használ. Akinek tökmindegy, az Internet Explorert. Aki őket utálja, az Firefoxot. Aki mind a két tábort, az Operát. Aki őket mind, az valami sosem hallott, egzotikus böngészőt, amiért persze rögtön sznobnak bélyegzik, aki csak azért használ egy ócska programot, hogy különbözzön a többiektől. A legnagyobb ellentét az Explorer- és a Firefox-felhasználók között feszül, és a konfliktus gyökere nagyjából az, hogy előbbiek nem értik, utóbbiak miért utálják őket, utóbbiak meg nem értik, mit nem lehet ezen érteni.
Intel vs. AMD
Bár az AMD látványos gyengélkedése ezt a párbajt Dávid–Góliát-meccsé tette, és különben is, ma már a legelvetemültebb geekeken kívül senkit sem érdekel, milyen márkájú processzor dolgozik a gépében. Ettől függetlenül megemlékezünk a pár éve még roppant indulatokat kiváltó versengésről, ahol az olcsó, de jó teljesítményű AMD processzorok hívei és a sznob intelesek csaptak össze egymással, míg unalomba nem fulladt az egész balhé.
A Gizmodo karikatúrája az Intel–AMD-vetélkedésről
Nvidia vs. ATI
A két nagy videokártya-gyártó csatája hasonló okok miatt (az ATI gyengélkedése) veszített sokat a jelentőségéből, viszont amíg dúlt, rendkívül sportszerűtlen fogásokkal vívták. Néhány éve még bevett szokás volt a játékiparban, hogy valamelyik cég sokszámjegyű összegekben kifejezhető noszogatásának hatására a fejlesztők direkt úgy írták meg a játékaikat, hogy az az egyik cég videokártyáival jól fusson, a konkurencia, egyébként hasonló teljesítményű kártyájával viszont látványosan rosszabbul. Aztán szerencsére rájöttek, hogy ezzel leginkább saját maguknak tesznek keresztbe, de a két kártyagyártó híveinek akkor már mindegy volt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
