Eljegyezte egymást a Sun és a Google

A Mountain View-beli számítástechnikatörténeti múzeum nagytermének színpadán bohóckodó vezéreket és a poénokat díjazó, viharos derültséget méltóságteljes, ősz szakállas öregúr figyeli az első sorból. Gyanúsan sokan lebzselnek körülötte, nem véletlenül: ő az a Vint Cerf (ejtsd: vindszörf), akit egész egyszerűen az internet atyjaként tart számon a világ. Most éppen Cerf az internetes névkiosztásért felelős szervezet, az ICANN soros elnöke, és jelenlétével emeli az esemény fényét.

Nem mintha sokat kellene fényezni rajta. Pusztán annak hírére, hogy a Sun és a Google közös bejelentésre készül, az előbbi részvényeinek ára 26 centtel, az utóbbié 2,22 dollárral emelkedett a Nasdaq-on. És akkor még nem is mondtak semmit.

A hétfő a részvényárfolyam-emelkedés mellett találgatással telt: a Rosetta Group Research kishitű elemzője arra számított, hogy a Google Galaxy szervereket vesz majd a Suntól, mások valami webes alkalmazásra tippeltek a szűkszavú előzetes kommünikéből. Kedden este azután fellebbent a fátyol. ezentúl a Sun támogatja a Google-t, a Google támogatja a Sunt, és mindketten támogatják a Javát. "Izgalmas, fejlődő kapcsolatnak nézünk elébe" - nyomja a szokványos pr-dumát McNealy, akiből úgy kell kihúzni, mit jelent ez az egész.

Ez az egész többek között azt jelenti, hogy a Sun a Java Runtime Environment (JRE) részeként október végétől letölthetővé teszi a helyesírás-ellenőrzőt, fordítógépet és számos navigációt segítő alkalmazást tartalmazó Google Toolbart, amivel fontos integrációs folyamat kezdődik; még fontosabb, hogy a Sun és a Google közösen dolgozik majd számos alkalmazáson, köztük a nyílt forráskódú szövegszerkesztőn, az eddig a Sun irányításával fejlesztett OpenOffice-on.

Cut the bullshit

Klikk a képre!

"Mikor lesz már ebből operációs rendszer?" - kérdezi Schmidtől egy erőszakos riporter. "Most akkor a Google a Microsoft nyomába ered?" - kérdezi egy még erőszakosabb. Schmidt fapovával válaszol: "Mi a végfelhasználói keresőbizniszben utazunk" - mondja, majd McNealyre néz, és elröhögi magát. Vele röhög a terem. Az eddigi legjobb poén. "Mi a bevétel, a növekedés, a haszon, a fogyasztók és a közösség nyomában vagyunk" - mondja Schmidt, és nem ejti ki a száján azt, hogy Microsoft. De azt sem, hogy nem.

McNealy szókimondóbb: szerinte a Windows úgy elavult, ahogy van, olyan "múlt évezredi", mondja, és ismét mindenki nevet. Nem igaz, hogy ennyi idő után is azt a szerver-kliens-architektúrát erőltetik Redmondban, ami fölött eljárt az idő. "The network is the computer", vagyis a hálózat a számítógép, ismétli sokadszorra McNeally a mantrát, amit a Sun olyannyira magáévá tett, hogy le is védette. "Software is service" (a szoftver szolgáltatás) - teszi hozzá a másikat; majd, hogy világosabb legyen, elmondja: a Sun és a Google nem jelent be új szövegszerkesztőt, de a szövegszerkesztő napja amúgy is leáldozóban van - az e-mail és a webes alkalmazások terjedésével egyre inkább elmosódnak a határok a hagyományos irodai szoftver és a kommunikációs eszközök között.

"Maga szeret jégkorongozni" - szembesíti McNealyt kedvenc hobbijával valaki, aki újfent megunja a mismásolást . "Most a Microsoft az ellenfele?"

"No, azért minden nem hokimeccs" - válaszolja a Sun főnöke, majd mismásol tovább, és elmondja: abban hisz, hogy a felhasználóknak meg kell adni a választás lehetőségét. Értse mindenki, ahogy akarja.

Gyökér és inkubátor

A két IT-kulcsfigurához csatlakozik egy harmadik, Jonathan Schwartz, a Sun operatív igazgatója és főszoftverese, és most már hármasban dicsérik a Javát és nem győzik hangsúlyozni, hogy a most bejelentett egyezség nem légből kapott, hanem komoly történelmi gyökerekből ered. "Rengeteg okos ember van a Google-nél. Mi már csak tudjuk, annak idején sokan közülük a Sunnál dolgoztak" - tréfálkozik McNeally, és nem is kell messzire mennie példáért: Schmidt maga tizennégy évet húzott le Palo Altóban McNealy alatt, és ami a vezetői képességeket illeti, máig is példaképének tarja volt főnökét.

Az esemény fénypontján előkeveredik egy másik történelmi kapocs, az az Andy Bechtelsheim, aki a Sun alapítójaként és a Galaxy szerverek tervezőjeként annak idején maga eresztette szárnyra a Google kitalálóit, Larry Page-et és Sergey Brint egy százezer dolláros csekkel.

Jó lóra tett: tegnap a Google még 80 milliárd dollárt ért, ma, hogy egykori inkubátora, a Sun tenyerébe csapott, még annál is sokkal többet. Kezdődhet a térképrajzolás.