A kőolaj származékokat egy nap olyan etanolszerű tüzelőanyag válthatja fel, amelyet mikroorganizmusok segítségével korlátlan mennyiségben lehet előállítani.
Steven Chu az atomok lézeres lehűtésének és fénycsapdába ejtésének kidolgozásáért 1997-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A kvantumelektronika és a DNS-manipulációs technikák területén egyaránt otthonosan mozgó tudós a Lawrence Berkeley Laboratórium vezetőjeként manapság termeszek gyomrában kutakodik, hogy kifejleszthesse a jövő üzemanyagát.
A termesz megmenti a világot
Steven Chu vidám ember
A hangyaszerű termesz szívesen emészt cellulózt. Cellulóz iránti olthatatlan vágyát nem egy esetben amerikai családi házak elfogyasztása árán elégíti ki.
A termeszek trükkjének titka az emésztőcsatornájukban lakó endoszimbionta mikroorganizmusokban rejlik, amelyek a cellulózt energiadús bioüzemanyaggá alakítják.
No blood for ethanol
Az etanol jelentőségét az adja, hogy tiszta és megújuló energiahordozóként egy nap leválthatja kőolajat, megoldva pár környezetvédelmi és világpolitikai problémát.
Elterjedését csak az akadályozza, hogy előállítása - például kukoricából - több energiát emészt fel, mint amennyit elégetéséből származik - vagyis veszteséges.
Környezetfüggő csodaállat
Chu és kollégái interdiszciplináris megközelítésben próbálják megoldani az energiaproblémát.
Termeszfej
Miután összeállt a kép, megpróbálnak egy olyan módosított mikroorganizmust létrehozni, amely természetes rokonánál sokkal több biofűtőanyagot termel.
Chu az ABCNews-nak elismerte, hogy tenyésztés útján is eljuthatnának a kívánt energiabacihoz, viszont beléjük kell kódolniuk, hogy csak egy bizonyos környezetben maradhassanak életben, különben felfalnák a világot.
"Ez egy 10-20 éves kutatási program" - vázolta a munkaterv időbeli dimenzióit Steven Chu. Bárcsak sietnének.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
