Kapcsolódók (3)
Magaslégköri villám csapott a Columbiába?
A NASA szakértői vizsgálják annak a lehetőségét is, hogy egy magaslégköri villám csapott a szerencsétlenül járt Columbia űrrepülőbe percekkel a tragédia előtt.
A NASA szakértői vizsgálják annak a lehetőségét is, hogy egy magaslégköri villám csapott a szerencsétlenül járt Columbia űrrepülőbe percekkel a tragédia előtt.
A viharfelhőkben egy amerikai kutató szerint nem keletkeznek hatalmas villamos töltések, vagyis ezzel megdől a villámokat magyarázó hagyományos elmélet.
Joseph Dwyer, a Florida Institute of Technology (FIT) kutatója szerint a viharokról és villámokról tudni vélt eddigi ismeretek jó része tévedésen alapul. A fizikus azt állítja, hogy azok a viharok belsejében uralkodó feltételek, amelyeket a villámok keletkezéséhez szükségesnek tartottak, egyszerűen nem léteznek a természetben.
Hagyományosan abból indul ki a tudomány, hogy a villámkisülés létrejöttéhez hatalmas elektromos mezőknek kell létezniük a felhőkben. Eddig azonban nem sikerült bizonyítani ezeknek a mezőknek a létezését.
Korlátos, mint egy vödör
A Geophysical Research Letters szaklap legújabb számában Joseph Dwyer arra a következtetésre jut, hogy egy új természetes korlát léte körvonalazódik.
"Ahogy egy vödör nem tud adott mennyiségnél több vizet tartalmazni, az atmoszféra is csak korlátos méretű elektromos mezőket képes megtartani. A határt túllépésének a fejlődő elektromos mezőt akadályozó gammasugárzás és az antianyaghoz hasonló pozitronok gyors termelődése veszi elejét" - idézi a Washington Times a kutatót.
Továbbra is rejtély
Miközben Dwyer kutatási eredményei arra utalnak, hogy a villámot nem a viharokban esetleg meghúzódó láthatatlan mezők okozzák, a jelenséget kiváltó valódi ok továbbra is rejtély.
"Bár mindenki ismeri a villámlást, mind a mai napig nem tudunk sokat a működési elvéről" - jelentette ki Joseph Dwyer.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
