Azbeszt és dioxin terheli New York levegőjét

New York lakossága és a terrortámadást a városban átélt turisták a World Trade Center (WTC) összeomlása óta erősen megnövekedett azbeszt- és dioxintartalmú levegőt lélegeznek be. Ennek ellenére nem volt szükség általános riadó elrendelésére. A mért értékek az egészségügyi határérték alatt maradtak - jelentette be Rudolph Giuliani polgármester.

Christie Whitman amerikai környezetvédelmi miniszter a New York Timesnak nyilatkozva elmondta: az EPA környezetvédelmi hivatal folyamatosan ellenőrzi a levegő szennyezettségét, de a rettegett szennyezőanyagok, köztük az ólom határértéke nem lépte át a megengedett szintet, és így beavatkozásra sem volt szükség. Az ólmot a hatvanas években és a hetvenes évek elején, vagyis a WTC építése idején festékek és műanyagok adalékolására használták.

A vártnál kevesebb azbeszt került a levegőbe

Nem igazolódtak be azok a félelmek sem, miszerint a tűzvész és a tornyok összeomlása során hatalmas mennyiségű azbesztpor kerülhetett a levegőbe. A felhőkarcolók az első olyan amerikai toronyházak közé tartoztak, melyeknél az acéltartókat már nem töltötték ki azbeszttartalmú habbal - idézi a New York olyan építőmérnökök véleményét, akik bepillanthattak az építési tervekbe. Szerintük az ennek ellenére megemelkedett azbesztértékeket a padlóburkolókból felszabadult azbesztszálak okozhatják.

A leginkább vitatott a dioxinterhelés mértéke. Néhány szakértő attól tart, hogy amikor a repülőgépek égő hajtóanyaga elérte az épületben levő műanyagokat, hatalmas mennyiségű rákkeltő dioxin szabadult fel. Mások véleménye inkább az, hogy a tűz inkább tisztító folyamatként hatott, és a káros anyagokat azonnal megsemmisítette.

Giuliani azzal próbálta nyugtatni a városlakókat, hogy az azbesztszálacskák belégzése nem rövid távon, hanem a hosszú ideig tartó terhelésnél veszélyes. Ebben igazat adott neki a szövetségi környezetvédelmi hivatal is. A sűrűn lakott városok és agglomerációk levegőjében egyébként is jelen vannak az azbesztszálak. A városok levegőjében köbméterenként 200-500 azbesztszál található. Ezek többek közt a járművek fékbetéteiből szabadulnak fel.

Magas azbesztértéket mértek

A környezetvédelmi hivatal kedden, a tornyok összeomlása után két levegőmintát vett Brooklynban, amerre a szél fújt, és egy mintát a katasztrófa helyszínén, Manhattanben. A hivatal szóvivője, Dave Deegan szerint nincs ok aggodalomra, bár a manhattani minta a normálisnál magasabb azbesztértéket mutatott. Míg az azbesztkoncentráció egészségügyi határértéke 1 százalék, a katasztrófa színhelyén vett mintában 4,5 százalékos koncentrációt mértek. Deegan azt javasolta a mentésen dolgozóknak, hogy továbbra is használjanak porszűrő maszkot vagy gázálarcot. Véleménye szerint főleg a légúti betegségekben szenvedőknek jelenthet problémát a por és az azbeszt jelenléte, mivel asztmás rohamot válthat ki.

Uránmentes a helyszín

Egy másik, a kutatók által szintén lehetségesnek tartott veszélyforrás sem igazolódott be. A kormánylapátok ellensúlyaként akár egy tonna gyengített uránt is beépítettek a 1982 előtt készült Boeing 747-es óriásgépekbe. Ha a gyengén radioaktív anyagot magas hőmérsékletnek teszi ki, finom por alakban uránoxid képződik, melyről azt gyanítják, hogy rákkeltő hatása van. Az Amszterdam felett 1992-ben lezuhant Jumbo balesete után a környék lakosai éveken keresztül egészségi problémákra panaszkodtak.

Bár a WTC-be csapódott Boeing 767 már 1981 óta repül, nem alkalmaztak benne gyengített uránt - közölte a Boeing egyik szóvivője. A jóval nagyobb 747-tel ellentétben a Boeing a 757 és a 767 esetében már a kezdeteknél lemondott az urán ellensúlyok alkalmazásáról.