Alulbecsülték az influenzás disznók szerepét
A tudósok túlzottan a madárinfluenzára koncentráltak, és nem figyeltek oda eléggé a disznókra, mondják a Mexikóban vizsgálódó kutatók.
Mexikói tudósok csütörtökön tettek közzé egy jelentést, ami az új típusú influenza eredetével foglalkozik. A szakértők a H1N1 influenzavírussal megfertőződött emberektől származó mintákat elemezték. Már 64 országban, összesen 19 ezer fölött van a regisztrált fertőzöttek száma, mintegy 120-an haltak meg, mindez azonban a valós esetszám töredéke lehet csak az amerikai egészségügyi hivatalnokok szerint.
"Ez a törzs valószínűleg a legutóbbi sertésvírusokból fejlődött ki - írta Gerardo Nava, a mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatója munkatársaival az Eurosurveillance című online folyóiratban közzétett jelentésében. Megállapították, hogy az észak-amerikai házisertéseknek elsődleges szerepük lehet a vírus kialakulásában és fennmaradásában.
Az egészségügyi szakértők megjegyzik azt is, hogy a sertések közötti vírusátadást igen kevéssé felügyelik, noha a vírus nagyon gyakori ezekben az állatokban, és ugyanúgy átadják egymásnak, mint az emberek. Influenzavírus átadását ráadásul kimutatták már emberről sertésre és sertésről emberre is.
"Ezek a megfigyelések megerősítik, hogy a sertések potenciális kockázati tényezőt jelentenek a következő influenza pandémia forrásaként" - hangsúlyozta Nava csoportja.
A kutatók az utóbbi két évtizedben Észak-Amerikában keringő H1N1 vírusok valamennyi rendelkezésre álló genetikai szekvenciáját áttekintették felmérésükhöz. A H1N1 törzs az 1918-as járvány óta jelen van, embereket, sertéseket egyaránt megfertőz, és rendszeresen mutálódik. Sertésektől származó mintákat azonban alig talált a kutatócsoport. "Úgy vélem, megfeledkeztünk a sertéstelepekről" - közölte Nava, hozzátéve, hogy egyes szakértők már 1998-ban szorgalmazták a sertések influenzájának alaposabb megfigyelését.
A kutatók most sürgették a sertések gyakoribb ellenőrzését, felszólítva a farmereket arra, hogy készüljenek fel az esetleges tömeges kényszervágásokra. Szerintük erre nem csak akkor kerülhet sor, amikor a sertésinfluenza egyébként enyhe tünetei jelentkeznek. "Nem az a gond, hogy a sertés megbetegszik, és még az sem, hogy emberre átadja a vírust: az igazi probléma az, hogy a vírus rekombinálódhat, új szakaszokat, új géneket építhet be" - hangsúlyozta Nava.
A madárinfluenza, amelytől korábban világszerte tartottak az egészségügyi illetékesek, 2003 óta mindössze 433 embert fertőzött meg és 262 halálát okozta.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
