Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
Egyre több szállal kapcsolódik Magyarország a svájci Nagy Hadronütköztetőhöz (LHC). A részecskegyorsítóban folyó kísérletek eredményessége szempontjából kiemelten fontos az adatok összegyűjtése, ellenőrzése és kiértékelése. A közelmúltban bejelentett, nagy fontosságú adattároló és -elosztó, úgynevezett TIER 0-s központ után újabb, kiemelkedő fontosságú projekt ért révbe: az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont csillebérci telepén az LHC kompakt müon szolenoid (Compact Muon Solenoid, CMS) elnevezésű detektorának adatainak ellenőrzése és minősítése válik lehetővé anélkül, hogy a magyar kutatóknak Svájcba kellene utazniuk.
Az LHC eredményei hétköznapi szempontból nehezen megfoghatók. A hatalmas részecskegyorsító egyik végső célja, hogy kísérletekben is bizonyítsa az egyelőre csak az elméletben létező Higgs-bozon, illetve a szuperszimmetria létezését, ezzel megerősítve a világegyetem számos kérdésére választ adó, de egyelőre szintén csak részleteiben bizonyított standard modellt. A CMS detektor neve nagyjából elárulja, mit mérnek vele. A kompakt szó a detektor relatíve kis méretére utal, a müon pedig egy elemi részecske, az elektron nagyjából kétszázszor nehezebb testvére. A szolenoid szó az elektromágnes alakjára vonatkozik: az egyéb kísérletben használt toroid alak helyett az áram egy henger palástja mentén folyik körbe-körbe.
2007-ben emelték a helyére a CMS belső elemét - ami a világ legnagyobb szupravezető mágnesét tartalmazza - a 100 méter mélyen fekvő kísérleti csarnokban.
Fotó: Maximilien Brice; Claudia Marcelloni / CERN
A magyar csoport a CMS-észlelőrendszer megépítéséhez való hozzájárulásként két részegységének tervezésében és összeállításában vett részt: az előreszórt részecskék azonosítását szolgáló Hadron Forward kaloriméterében és a müonkamrák optikai helyzetmeghatározó rendszerében.
Az elsők között
Magyarország alapító tagja a CMS-kísérletnek, ami egyike a világ legnagyobb tudományos együttműködéseinek. A folyamatos tagság és az adathozzáférés azonban nincs ingyen: a magyar szakembereknek évente összesen nagyjából 3,5 hónapnyi elfoglaltságot jelent a detektorból a nagyenergiás ütközések után ömlő adatok feldolgozásának egy meghatározott része. Az átadáson jelenlévők egyhangú véleménye szerint hatalmas felelősség és egyben kiváló lehetőség, hogy adott esetben a magyar központban dolgozó szakember az, aki elsőként látja az aktuális kísérlet adatsorának egy meghatározott részét. A svájci központon kívül még két ilyen állomás létezik, az egyik az USA-ban, a másik Indiában. A helyszínek időbeli eltolódása segít abban, hogy a kísérletek kiértékelése a nap huszonnégy órájában folyamatos legyen.
Nagy Hadronütköztető egyik észlelőrendszeréből, a CMS-ből származó adatok egy részének kezelését mostantól közvetlenül az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban (MTA WFK) végzik
Fotó: mta.hu
A három év alatt tető alá hozott projektnek számos előnye van. Mint Veszprémi Viktor, az LHC-ból januárban hazatért fizikus elmondta, nem elhanyagolható az a pénzmennyiség, amit azzal spórolnak meg, hogy ugyanezért a munkáért többé már nem kell kiutaznia a munkatársaknak Svájcba. A kutató elmondása szerint a keret természetesen nem csökken, de a felszabaduló összegből mindennapos szakmai szempontok alapján fontosabb utazásokat és találkozókat tudnak lebonyolítani.
Kiváló oktatási lehetőség
Veszprémi szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni a központ oktatásra gyakorolt hatását. A szakember szerint az itt végzett munka kiváló kiindulópont minden olyan fizikushallgatónak, aki az LHC-val kapcsolatos kutatásokban képzeli el a jövőjét. "Az adatok értékelése és úgy általában az ügyeletben végzett feladatok közben szerzett tudásanyagot nem tanítják sehol máshol, a tapasztalatszerzés egyetlen módja, ha az ember beül ügyeletbe, és dolgozik a kapott adatokkal." Az ilyen jellegű munkára eddig szintén csak svájci tartózkodással nyílt lehetőség.
Fotó: mta.hu
Természetesen nemcsak a felsőoktatás profitál a központból, az eleve bővíthetőre tervezett állomás az érdeklődő középiskolák megkeresését is várja. A szobában található egy nagy és öt kisebb monitoron nemcsak a svájci központ két irányítóhelyisége látható és hallható valós időben, de az éppen futó kísérletről is minden adat valós időben látható, a speciálisan képzett munkatársak pedig szívesen magyarázzák el a kísérlet lényegét olyanoknak is, akik az érkezés előtt még mit sem tudtak az LHC-ról.
A hétfői átadást követően a központ már éles adatokkal dolgozik és aktívan részt vesz a folyamatokban, októberben pedig néhány napot leszámítva kizárólag magyar szakemberek adnak majd ügyeletet. Az ilyenkor végzett munka két legfontosabb eleme az adatgyűjtés minőségének biztosítása, illetve a feldolgozás során fellépő problémák kiszűrése egyebek közt a CMS detektor egyes alkatrészeinek ellenőrzésével még azelőtt, hogy a nagy számolásigényű feldolgozási folyamat elkezdődne.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
