Úszó lakópark lesz a Maldív-szigeteken
A Maldív-szigetek a világ egyik legalacsonyabban fekvő országa, legmagasabb pontja 2,5 méterrel van a tengerszint felett. A tengerszint azonban egyre magasabb, 1900 óta 18 centiméterrel nőtt, az előrejelzések szerint 2100-ig további 60 centiméteres emelkedés várható.
Az ország lakosai lassan kiszorulnak otthonaikból. A világ más tájain törmelékből és homokból próbáltak szigeteket építeni, de ezek a képződmények tönkretehetik a tenger élővilágát. A megoldás az olyan mesterséges sziget lehet, mely együtt emelkedik a tengerszinttel.
A maldív kormány vízen lebegő építményekre szakosodott Dutch Docklands International tervezőiroda segítségével építené fel a világ legnagyobb mesterséges szigetét. A cég Hollandiában már épített mesterséges szigeteket börtönöknek és lakóházaknak, vasbetonból és hungarocellből. A Maldív-szigeteken hasonlóan készülnének a szigetek, a tengerfenékhez pedig kábelekkel, cölöpökkel rögzítenék, hogy a nagyobb viharoknak is ellenálljanak. A tervezésnél figyeltek arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarják meg a tengerfenék élővilágát.
A szigetország 1192 szigetből áll, ezekből nagyjából kétszáz lakott, 87-et pedig a turistáknak tartanak fenn. A szigetek összterülete 300 négyzetkilométer. Sok kisebb sziget felépítését tervezik egy-két nagyobb helyett, elsősorban azért, mert így környezetbarátabb. Az első szigeten kétszáz luxusház és golfpálya is lesz, ennek építését még az idén megkezdik. De a jövőben olcsóbb lebegő lakóövezeteket is kialakítanak.
Bevándorlási problémára is megoldás?
Hasonló projektbe vágott bele az Egyesült Államok parjainál a BlueSeed nevű cég, bár a megoldás kevésbé látványos, mint a fenti luxuslakópark. A Szilícium-völgy közelében, nemzetközi vizeken lehorgonyzott mesterséges szigeten a lakásokat és irodákat biztosítanak olyan programozóknak és egyéb szakértőknek, akik a világ informatikai tőszomszédságában akarnak dolgozni.
A Blueseed arra építi a működését, hogy évente hétezer külföldi informatikus szerez mesterfokú vagy PhD végzettséget az amerikai egyetemeken, de sokan nem tudnak ott letelepedni, vagy egyszerűen hazaküldik őket. A projekt iránt érdeklődők 20,3 százaléka amerikai, 10,5 százaléka indiai, a harmadik legnagyobb csoport pedig 6 százalékkal az ausztráloké.