További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
A környező falvakban hatalmas robbanást hallottak a vulkán felől, amelyet forró, mindent elpusztító izzófelhő követett. A hamu elborította a környező településeket. Gyerekek és a tanáruk is az áldozatok között voltak. A Sinabung vulkán már hónapok óta ontja magából a forró törmeléket, és nem úgy tűnik, hogy az egésznek vége szakadna.
A nyugati média keveset foglalkozik az Indonéziában lévő Sinabung vulkán hónapok óta tartó aktivitásával. Pedig harmincezer embert telepítettek ki a környező településekről, akik hetek óta ideiglenes táborokban élnek, és nem tudják, mikor térhetnek haza. A vulkán közben napi ötvenszer-százszor ontja ki magából az izzófelhőket, amelyek mindent letarolnak, ami az útjukba kerül.
Izzófelhők zúdulnak le
A Sinabung mostani kitöréssorozata tavaly szeptemberben kezdődött, több mint háromévnyi nyugalmi állapot után. Ami érdekesebbé teszi az egész vulkánt, hogy a 2010-es működésbe lépés előtt nincsen ismert kitörése a Sinabungnak. Emiatt nem is figyelték meg vulkanológusok, nincsenek kiépített megfigyelőállomások.
Fotó: Beawiharta
A vulkán kráterében úgynevezett lávadóm türemkedett ki, ami azért veszélyes, mert oldaluk nagyon instabil. Könnyen leomlanak, és ilyenkor alakulnak ki a mindent elsöprő, forró izzófelhők. Harangi Szabolcs vulkanológus, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője elmagyarázza a jelenséget szakblogjában.
A lávadóm anyaga miatt nagyon lassan emelkedik ki a kürtőből, nem tud messzire elfolyni, mint a legtöbbünk által is ismert láva. A nehezen folyós lávadóm egyre vastagszik, a lassú púposodó növekedés közben felszíne töredezik, azt izzó kőzetdarabok borítják. Oldala egyre meredekebb lesz, emiatt instabillá válik, majd az egész megcsúszik. A széteső izzó lávadarabokból és a lávadómból ezzel forró gázok szabadulnak fel. Ez adja az izzófelhő anyagát.
Ahogy sodródik lefelé ez a nagy hőmérsékletű gáz-kőzettörmelék elegy, a lávadarabok szétesésével létrejövő apró vulkáni szemcsék (vulkáni hamu) a forró gázokkal felfelé emelkednek, közben bekeverik a levegőt, azt felforrósítják, és ezzel már egy olyan kis sűrűségű, nagy hőmérsékletű gázokból és vulkáni hamuból álló felhő jön létre, ami a robbanásos kitörések során a kürtőből emelkedik fel. Ahogy tehát az izzófelhő zúdul le, felette egyre jobban emelkedik fel a vulkáni hamufelhő, és ez akár néhány kilométer magasra is juthat.
A Sinabung esetében akár négy kilométer magasra is lövellhet ez a hamufelhő, az izzófelhők pedig négy-öt kilométer távolságra jutnak el. Ezek a mindent leromboló izzófelhők veszélyeztetik a környező településeket és az ott élőket. A kitelepítések már januárban megkezdődtek, eddig harmincezer embernek kellett elhagynia otthonát, és várja ideiglenes táborokban, mikor térhet vissza. Jelenleg 42 ilyen táborban gondoskodnak róluk, de nagyon sokan a tiltások ellenére is megpróbálnak visszatérni otthonukba.
Katasztrófaturisták is látogatják a hegy környékét, Erwin Sinaga helyi vezető például azt állítja, hogy heti kétszer-háromszor is bevisz csoportokat a kiürített területre. A halálos áldozatokat követelő izzófelhő másnapján egy amerikai és tajvani turistákból álló csoportot vezetett volna négy kilométerre a vulkántól.
Halálos áldozatok
Halálos áldozatai is voltak a kitörésnek, február elején az egyik ilyen izzófelhő legalább tizenhat embert ölt meg. Alig egy nappal azután, hogy a hatóságok megengedték néhány ezer embernek, hogy visszatérjen falujába.
Egy szombati napon azonban hatalmas robbanást hallottak a vulkán felől, a robbanást forró izzófelhő követte. A felhő 700 fokos volt, és 100 kilométer/órás sebességgel zúdult a falvakra, az ott lévőknek esélyük sem volt a menekülésre. A helyi tévé felvételein látni, ahogy a hamu beborítja a településeket. A halottak között van négy iskolás gyerek és tanáruk, valamint a helyi tévé egyik újságírója. A hatóságok 14-16 áldozatról tudnak, de a pontos szám meghatározását nehezíti, hogy a folyamatos veszély miatt nem tudnak a vulkán közelébe menni. Néhány nappal később be is rekesztették a mentést.
Fotó: Beawiharta
A tragédia azokat érintette, akik három kilométeres körön belül éltek. Néhányan csak a házaikat mentek vissza megnézni, hogy minden rendben van-e. De voltak önkéntesek is, akik az ottragadt falusiaknak próbáltak segíteni. Az eset után a hatóságok megint kitelepítették az ott élőket, a lehető legmagasabb készültséget rendelték el az érintett területeken. Az új rendeletek szerint a vulkán öt kilométeres körzetében senki nem tartózkodhat. Megnövelték az ott állomásozó rendvédelmi erők létszámát, úttorlaszokat emeltek, senkit nem engednek a veszélyes területre.
A veszély azonban nem csak közvetlenül érinti a közelben lakókat, hanem közvetetten is. Eddig legalább harmincan haltak meg a vulkánkitöréshez köthető betegség miatt, mint például asztma vagy magas vérnyomás. A Vöröskereszt tiszta vizet és maszkokat oszt az embereknek, hogy ne nyeljék a port.
A kitörés nem csak az embereket veszélyezteti, ritka és veszélyeztetett állatokat is érinti a kitörés. A ködfoltos párduc, a szumátrai széró, a tíz méter hosszú piton élőhelyét is fenyegeti a vulkán. A helyiek már találtak elpusztult állatokat.
A vulkán mérges
A vulkanológusok egyelőre nem tudják megmagyarázni, évszázadok hallgatása után hogyan válhatott a Föld jelenleg egyik legaktívabb vulkánjává a Sinabung. Ennek oka egyrészt az, hogy szunnyadása miatt nem figyelték a vulkánt, így keveset tudnak róla. A mostani vizsgálatokat pedig nehezítik az állandó kitörések.
Fotó: S Aditya
A helyieknek mindenesetre van elméletük: a vulkán mérges. A helyi folklór szerint ennek több oka lehet, elképzelhető, hogy valaki káromkodott, amikor megmászta a hegyet. De az is lehet, hogy a házasságon kívüli szex bőszítette fel a vulkánt. A helyi muszlimok attól félnek, hogy valaki az iszlám törvényekbe ütköző dolgot tett, de az is lehet, hogy túl kevesen imádkoznak rendszeresen.
A kutatók nem igazán tudják, mire számíthatnak. Hendrasto, az indonéz vulkanológiai ügynökség vezetője arra számít, hogy nem lesz változás a Sinabung aktivitásában. Szerinte nem állnak le a kitörések a közeljövőben.
A hetek óta táborokban élőkön már mutatkoznak a stressz jelei. A legtöbben mezőgazdaságból, kávé-, kakaó- és gyümölcstermesztésből élnek, földjeiket és növényeiket azonban elpusztította a vulkán. A táborokban van mit enniük, de a kilátástalanság lassan kikezdi őket.
Pusztító vulkánok
Senki nem tudhatja tehát, meddig tart a Sinabung aktivitása, de ha vége szakadna a kitöréssorozatnak, akkor is nehéz lenne a visszaköltözés. A helyszínen készült fényképeken látni, hogy vastag hamu fedi a falvakat, legalábbis azokat, amelyeket nem pusztítottak el teljesen az izzófelhők.
Nem példanélküli, hogy településeket kellett kitelepíteni vulkáni tevékenység miatt, az elmúlt száz évben többször is volt erre példa. Olyan esetek is voltak a huszadik században, amikor nem sikerült időben evakuálni a lakosokat. A Mt. Pelée vulkánról egy izzófelhő zúdult le 1902. május 8-án, percek alatt elborítva az alatta fekvő St. Pierre-t, megölve annak 28 ezer lakosát.
1985-ben Kolumbiában egy Armero nevű nevű településtől 48 kilométerre kitört a Nevado del Ruiz vulkán. A települést a kitörés nyomán lezúduló iszapár pusztította el, 22 ezren haltak meg akkor.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
