Találjuk ki a jövőt!
További Tudomány cikkek
-
A jövő megérkezett, űrbe telepített erőművel termelne áramot Izland - Magyar szenzáció: a világon elsőként sikerült a Hold talajában növényt termeszteni
- Katasztrófa történhet, ha nem lép időben a NASA
- Már a múlté a Covid rekordja, kiderült, melyik a leghalálosabb betegség a világon
- Lezárult a HUNOR Magyar Űrhajós Program tudományos portfóliójának hazai értékelése
Már nagyon kellene a légdeszka és a teleport, vagy inkább repülő autóra vágyik és arra, hogy letölthesse a tudatát egy adathordozóra? Néhány, scifikből ismert találmány már karnyújtásnyira van, másokra még évszázadokat kell várni, ha egyáltalán megoldható lesz valaha is.
Michio Kaku világhírű elméleti fizikus, a húrelmélet egyik atyja felvázolta, milyen jövőt képzel el. Olyan, ma még scifibe illő megoldásokról elmélkedett, amelyek egy része a közeljövőben akár meg is valósulhat.
Michio Kaku
Fotó: Yasuyoshi Chiba
Persze a mindenkit érdeklő időutazásról és teleportról azt mondta, hogy ez még várat magára, még évszázadokra van szükség ahhoz, hogy ezt a két technológiát képes legyen megoldani az emberiség - ha egyáltalán lehetséges lesz valaha is.
Brain 2.0
Vannak azonban olyan kérdések, amelyeket már az elkövetkező évtizedekben választ kaphatunk. A fizikánál maradva ilyen lehet a sötét anyag kérdésköre, Michio Kaku szerint közel vagyunk ahhoz, hogy megértsük ennek a mindent átölelő titokzatos anyagnak a létét. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy tesztelhetjük a húrelmélet helyességét.
Kicsit köznapibb vizekre evezve, nem tartja lehetetlennek, hogy a közeljövőben lakható bolygót találunk. A legérdekesebb felvetése azonban a kvázi halhatatlanság, a Brain 2.0. Ez azt jelenti, hogy
tudatunkat egy adathordozóra tölthetjük,
így az túlél minket a halálunk után is. Az egész elképzelés nagyon hasonlít Frederik Pohl scifi regényére, az Átjáró-sorozatra, ahol pont ez történik, a jövőben a szereplők tudata képes a haláluk után is létezni.
Michio Kaku szerint a nem túl távoli jövőben agyi pacemakerünk lesz, ami stimulálja például az Alzheimer-kórban szenvedők memóriáját. A betegek feltölthetnek olyan egyszerű emlékképeket, hogy kik ők, hol és hogyan élnek.
Olcsóbb űrutazás kellene
A 20. század a fizika százada volt számítógépekkel, lézerekkel, tévékkel, rádiókkal, GPS-szel, internettel. A 21. század a fizika és biológia százada lesz: a fizika segíthet felfedezni a biológia határait, eljön a nanotech, biotech, mesterséges intelligencia és kvantumfizika kora.
A lakható bolygók kereséséről Carl Sagannel ért egyet, szerinte az élet túl értékes ahhoz, hogy csak egy bolygóra bízzuk. Emellett új utakat kell keresni az űrutazás költségének csökkentésére. Rakéták építése helyett más tehcnikát is alkalmazhatnánk, például mikrohullámot, lézert vagy űrliftet.
Az űr kolonizálása azonban jóval tovább tart majd, mint azt a scifi-írók elképzelik. Ma tízezer dollárba kerül egy fél kilogrammos testet Föld körüli pályára állítani, százezer dollárba ugyanezt eljuttatni a Holdra és egymillió lenne a Mars-utazás.
A jövő itt van
Az emberiség történetében megszámlálhatatlanul sokszor vázoltak fel víziókat a jövőről. Mindenkinek vannak elképzelései, álmai, hogyan képzeli el a közeli és kicsit távolabbi jövőt. Erre vagyunk kíváncsiak: küldje el nekünk, mit gondol a jövő tudományos áttöréseiről!
Mikor lesznek repülő autók? Elérjük-e valaha az Alfa Centaurit? Nyomtatóval készítünk ételeket, mint a Star Trekben?
Kedvcsinálónak összeszedtünk néhány ötletet, amelyek néhány éve még scifinek tűntek, de ma már elérhető közelségbe kerültek. Kezdjük rögtön az önjáró, sofőr nélküli autókkal. Aki még nem látott ilyet élőben, annak ma is inkább fantasztikumnak tűnik, mint kézzelfogható valóságnak, de tény, hogy Kaliforniában már régóta járnak tesztüzemmódban ilyen autók. Arról ugyan nincsenek hírek, hogy mikor lehet az egyszerű halandónak is megvásárolni egy ilyen autót, de nem lehet messze az idő.
A Google X szupertitkos intézménye amúgy sok olyan technológiával kísérletezik, amelyről néhány éve még nem hittük volna, hogy megvalósulhat. Az önjáró autó az egyik ilyen, de innen jött a Google Glass is, amely ma már hétköznapinak tűnik, pedig olyan, mintha egy scifiből lépett volna elő.
Sok pletyka kering a létesítmény körül, a cég például nem győzi tagadni, hogy űrliften dolgoznának, de számos izgalmas projekt jöhet még onnan. Az egyik ilyen a cukorbetegeknek készült kontaktlencse, ami folyamatosan ellenőrzi a beteg vércukorszintjét.
Nézzünk egy másik scifibe illő fejlesztést! A hatvanas évek közepén sugárzott Star Trek sorozat egyik legjobban irigyelt találmánya (természetesen a teleport mellett) az volt, hogy egy gép néhány gombnyomás után megalkotta kedvenc ételünket. Ettől még távol vagyunk, de a 3D nyomtatás már kezd mindennapjaink részévé válni. Nem sok választ el attól, hogy otthoni használatra is vegyünk ilyen nyomtatókat és akár játékokat, akár kisebb alkatrészeket nyomtassunk magunknak a nappaliban.
Az igazi scifi
De ne legyünk ennyire földhöz ragadtak! Mindenki ismeri a Vissza a jövőbe trilógiát, ahol a sztori szerint a főhős 2015-ben érkezik a jövőbe. Érthető, hogy egyre többen kérik számon a repülő autót, a légdeszkát, az önbekötős sportcipőt és az önszárító kabátot.
Az önbefűzős cipőt már évek óta ígérgeti a Nike, állítólag most aztán tényleg jön. A légdeszkáról időről időre felröppennek hírek, hogy valakinek sikerült az áttörés. Ezekről mindig kiderül, hogy nem igaz, de laboratóriumi körülmények között azért sikerült lebegésre bírni egy deszkát.
Eressze szabadjára a fantáziáját, mit gondol a közeljövő technikai vívmányairól? Valósággá válhat a Nő című film, amelyben a főhős beleszeret egy virtuális nőbe? Lekicsinyíthetünk majd tárgyakat, hogy töredékékre csökkentsük a szállítási költségeket? Hamarosan benépesítjük a Holdat és a Marsot? Féregjáratokon utazunk távoli galaxisokba? Vagy nagyon szeretne már egy lézerkardot? Írja meg, mit gondol erről.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
