Zoltán
19 °C
32 °C

Félelmetesen átgondolt Trump klímaellenes hadjárata

GettyImages-648403304
2017.03.21. 19:22

Mielőtt elnökké választották volna, Donald Trump többször hoaxnak nevezte a klímaváltozást, megkérdőjelezte az oltások biztonságosságát, és gúnyosan nyilatkozott a megújuló energiáról is. Emiatt nem annyira meglepő, hogy első költségvetési tervezetében támadást indított a tudományos és egészségügyi kutatások ellen.

Ennek ellenére a tervezet sokkolta a tudományos közéletet, kutatók, ismert tudósok százai keltek ki vérmérsékletük szerint Donald Trump tervei ellen. Neil deGrasse Tyson dühös tweetsorozatban mondta el véleményét, de még Stephen Hawking asztrofizikus is figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy nem kellene félvállról venni a klímaváltozást.

Klímaváltozás márpedig nincs

A tudományos világ tehát forrong az amerikai elnök költségvetési tervezete miatt. Igaz, nem ez a végleges költségvetés, hiszen azt a kongresszusnak kell jóváhagynia, de jól mutatja az elnök prioritásait.

Donald Trump dacos kisgyerekként viselkedik, ha a globális felmelegedés szóba kerül, de ennek a dacos kisgyereknek hatalmas fegyver van a kezében: évekkel vissza tudja vetni a klímakutatással kapcsolatos programokat. Benyújtott költségvetési tervezetéből kiderül, hogy szinte mindent ennek rendelt alá, munkatársai átgondoltan, egyáltalán nem összevissza vagdalkozva gyomláltak ki minden ezzel kapcsolatos költségvetési forrást a különböző intézmények büdzséjéből.

Mint a világ legtöbb országában, az Egyesült Államokban is a kormányzat dönti el, hogy mire költi az adófizetőktől beszedett adódollárokat. Trump most úgy határozott: környezetvédelemre, orvosi kutatásokra, klímakutatásokra nem szeretné költeni.

Nem kicsi az elvonás: egyes hivatalok ötödével kevesebb pénzből gazdálkodhatnak jövőre, ha nem változik addig semmi. A környezetvédelmi hivatal a legnagyobb vesztes: 2,6 milliárd dollárral, vagyis 31 százalékkal kevesebb pénzt kapna, és több mint ötven szakmai programját szüntetnék meg. Az egészségügyi hivatalnak 5,8 milliárd dollárral, azaz 20 százalékkal kevesebb lenne a pénze, az energiaügyi hivatal büdzséjét 900 millióval (20 százalék), az egészségügyi tárcáét 15,1 milliárddal (18 százalék) csökkentenék. A légköri és óceáni kutatásokkal foglalkozó hivatal sem járna jól, nekik 18 százalékkal kevesebb pénz jutna.

Fontos programok szűnnek meg

Trump tervezete azért érthetetlen, mert olyan intézményektől is megvonja a pénz, amelyek eddig kétpárti támogatást élveztek – ilyen például az egészségügyi hivatal, amely a orvosbiológiai kutatások legnagyobb finanszírozója. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (Environmental Protection Agency, röviden EPA) költségvetésének majdnem harmadát veszíti el jövőre. Az EPA-t 1970-ben hozták létre kétpárti támogatással válaszul arra a környezeti hanyatlásra, amely akkoriban jellemző volt az Egyesült Államokra.

Érdekes, hogy az amerikaiak sem értenek egyet a környezetvédelmi kiadások csökkentésével, a Reuters/Ipsos friss kutatása szerint hatvan százalékuk meghagyná az EPA hatásköreit, sőt erősítené is azokat a jövőben. Csak alig 19 százalékuk gyengítené a hivatal erejét. A támogatást az EPA nem kis részben annak köszönheti, hogy sokan emlékeznek még arra az időre, amikor az ország majdnem belefulladt a környezeti ártalmakba. Ráadásul az EPA egy republikánus elnök, Richard Nixon hivatali idejében jött létre.

A hivatal a „Tiszta levegő” és a „Tiszta víz” törvényekkel változtatta meg az amerikaiak életét. Ezek hatására 1970 és 2015 között az olyan környezetszennyező anyagok kibocsátása, mint az ólom, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, átlagosan hetven százalékkal csökkent. Az EPA saját adatai szerint 2010-ben 160 ezer ember halálát előzték meg, 2020-ra pedig 230 ezer ember halálát előzik meg ezek a kiharcolt változások.

A 31 százalékos forrásmegvonás katasztrofális következményekkel járhat, helyi hivatalokra tolja majd rá a környezetvédelmi feladatokat, mert nem lesznek források központi kezdeményezésekre. Az EPA ráadásul jelentős létszámcsökkentésre készülhet, munkatársainak akár húsz százalékától is meg kell majd válnia, ami 3200 ember kirúgását jelentheti. Valószínűleg nem tudják folytatni a „Tiszta erőmű” projektet sem, amelyet még Barack Obama idején kezdtek el, és a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkenésével szerették volna segíteni a felmelegedés elleni harcot.

Trump véleményét ismerjük a felmelegedésről, ezt meg is erősítette Mick Mulvaney, a költségvetést előkészítő bizottság vezetője, amikor a tervezet benyújtásakor azt mondta: egyszerűen nem költenek többet a klímaváltozás kutatására, mert szerintük jobban el tudják költeni ezt a pénzt. Az EPA ellehetetlenítésének ez már a sokadig lépése, hiszen február közepén azt a Scott Pruittot nevezték ki az élére, aki Oklahoma állam legfőbb ügyészeként ádáz küzdelmet folytatott az EPA ellen. Kinevezése után máris megkezdte az előző adminisztráció alatti előremutató intézkedések visszavágását. Az már csak hab a tortán, hogy kinevezése után néhány nappal kiderült, Scott Pruitt meglehetősen szoros kapcsolatban állt a fosszilis energia felhasználásában érdekelt vállalatokkal, így egy ilyen feladatot rábízni finoman szólva is nevetséges.

A fürdővízzel azonban a gyereket is kiöntik, mert arra sem marad pénze az EPA-nak, hogy a hatékonyabb energiafelhasználást kutassa – az Energy Star programmal a felhasználóknak adhattak volna olyan tippeket, amelyekkel csökkenthették volna energiaszámlájukat. Nem mintha Scott Pruitt-tal az élen erre bármi esély lett volna, a jövőben a költségek visszavágásától függetlenül.

Vajon mely NASA-projektek állnak le?

A NASA papíron nem kap sokkal kevesebbet, 0,8 százalékos a tervezett megvonás. Az űrkutatási hivatal 19,1 milliárd dollárt kapna 2018-ban, programjainak túlnyomó többségét tudnák folytatni. Beszédes azonban, hogy mely projekteket kellene leállítania: pont a klímakutatással, Föld-kutatással foglalkozó programjaiktól vennének el 200 millió dollárt, ráadásul az űrkutatási hivatal oktatási programját is felszámolnák.

DSCOVR, PACE, OCO-3, CLARREO – elképzelhető, hogy utoljára halljuk ezeket a rövidítéseket, pedig ha minden a tervek szerint haladt volna, sokat olvashattunk volna a szaksajtóban ezekről a műholdakról és projektekről. A DSCOVR nevű műhold a Föld és a Nap között keringve hihetetlen részletességgel tudja követni és rögzíteni a Földön bekövetezett változásokat. Ez az egyetlen a megállított projektek közül, ahol már az űrben van a műhold.

1752328 orig.png
Fotó: NASA

A PACE felbocsátását valamikor a következő öt évben tervezték volna, ez valószínűleg csúszik, ha megtörténik egyáltalán. A PACE az óceánokat figyelné, mert az ezekben történő változások nyomon követése fontos annak megértésében, hogyan reagál Földünk a klímaváltozásra. Az OCO-3 a szén-dioxid-szint változását vizsgálná, mint elődje, az OCO-2, amely 2014 óta kering a Föld körül. Az OCO-3-at a Nemzetközi Űrállomás japán moduljához kellett volna csatlakoztatni 2018-ban.

A CLARREO az előző küldetések kiegészítése, összefoglalása lett volna, szintén az űrállomáshoz csatlakoztatták volna ezt a műszert, amely fontos adatokkal látta volna el a kutatókat. Olyan adatokkal, amelyekből pontosabb modelleket lehetne készíteni a globális felmelegedésről. Ezek a modellek pedig segíthették volna az emelkedő tengerszint, egyre magasabb átlaghőmérséklet és a levegő minőségi romlására adott válaszok megalkotását.

Kutatgatunk, kutatgatunk?

Mint említettük, hogy az egészségügyi hivatal is a nagy vesztesek között van. Ráadásul a hivatal 27 alintézményét is teljesen átszerveznék, a legkisebbeket pedig egyenesen megszüntetnék. Sok részlet nem derül ki Trump terveiről, mert májusban teszik közzé a részletesebb számokat, de sokan félnek ezeknél az intézményeknél, a Nature egyik forrása szerint például egy neves rákkutató központban is attól tartanak, hogy nem tudják folytatni a munkát.

Megvágni a kutatások finanszírozását olyan, mintha leszerelnénk a repülőgép hajtóművét azzal az indokkal, hogy túl nehezek a felszálláshoz – illusztrálta egy látványos példával a helyzetet Jason Rao, a mikrobiológusok szövetségének egyik vezetője. Rao szerint a legnagyobb fenyegetést az Egyesült Államokra a fertőző betegségek, klímaváltozás és energiatermelés jelentik, egyikre sem lehet hatékony választ adni tudományos kutatások nélkül.

Az energiaügyi tárcától 5,6 százalékot vennének el, ami a tiszta energia kutatásokat lehetetlenítené el. A tudományos részlegük 900 millió dollárral (költségvetésük 20 százalékával) kapna kevesebbet, pedig energiával, klímaváltozással és biológiával kapcsolatos kutatásokat támogatnak ők.

Ellenség lett a NOAA, a Nemzeti Óceán és Légkör Megfigyelő Intézet is, bár egyelőre nem tudni pontos számokat a megszorításról; az biztos, hogy megszüntetnék a régóta futó, 73 millió dolláros programját, amely 33 amerikai egyetemen támogat kutatásokat és oktatást. A NOAA úgy kerülhetett a képbe, hogy globálisan kutatja a környezeti változásokat, kiterjedt meteorológiai műholdrendszert kezel, és képben van a felmelegedés okozta következményekkel. Amúgy a Fehér Ház ezt a műholdprojektet is megvágná 510 millió dollárral.

Pedig pénzügyileg is megéri tudományba fektetni, tanulmányok mutatták ki, hogy gazdaságilag is megtérülnek ezek a források. Az Egyesült Államokban éppen ezért nagy hagyománya van a kutatás és fejlesztés támogatásának, a II. világháború óta minden elnök szívesen fektetett dollármilliárdokat ebbe. A Nature tudományos szaklapnak volt erről cikke néhány évvel ezelőtt. Eszerint minden dollár, amelyet az Egészségügyi Hivatal elkölt, 2,21 dolláros gazdasági hasznot hoz egy éven belül. A Verge egy még hétköznapibb példát említ a kutatások gazdasági hasznosságára, és ez az internet, amelyet az 1960-as években fejlesztettek ki a védelmi minisztérium tudósai, és mára sok százmilliárdos üzletté vált.

Tüntetni a tudományért

Kutatók százai tiltakoznak az amerikai elnök tervei ellen, nonszensznek, károsnak, veszélyesnek tartva az irányt. Világméretű tüntetés szerveződik a tudományért április 22-re, a tervek szerint több amerikai és európai városban csatlakoznának a felvonulásokhoz (Magyarországon is). Így szeretnének tiltakozni a tudományos kutatásokra költött pénzek csökkentése ellen.

Híres tudósok a saját eszközeikkel próbálnak tiltakozni. Stephen Hawking asztrofizikus a Good Morning Britain műsorában adott interjúban arról beszélt, hogy a klímaváltozás óriási veszélyt jelent, de még visszafordítható. Ehhez persze az kellene, hogy az Egyesült Államok és főleg Trump ne söpörje a szőnyeg alá a problémát pusztán szavazatszerzési okok miatt. Hawking szerint első lépésként le kellene váltani Scott Pruittot az EPA éléről.

Neil deGrasse Tyson asztrofizikusról tudjuk, hogy igen aktív Twtitteren. Most a szokásos tudományos érdekességek és geekviccek helyett hosszú posztfolyamban ment neki elég mérgesen az amerikai elnök terveinek. A Make Amerika Great Again szlogent gúnyolva írja, hogy a leggyorsabb út, hogy Amerikát gyengévé tegyünk, ha megnyirbáljuk a tudományos költségvetést; hogy Amerikát beteggé tegyük, vágjuk meg az egészségügyi hivatal büdzséjét; hogy Amerikát butává tegyük, vágjuk meg az oktatási programokat. A végén Neil deGrasse Tyson levonja a következtetést: ahhoz, hogy Amerikát megint naggyá tegyék, az kell, hogy először megint okossá tegyék.

Végül nézzünk meg egy videót arról, hogyan változott az átlagos hőmérséklet a világon 1880 és 2016 között. A videót a NOAA készítette.

(Borítókép: Pool/Getty Images Hungary)