Gyöngyi
9 °C
9 °C

Agyi stimulációval növelhető az őszinteség

2017.04.11. 16:52

Svájci és amerikai kutatók megtalálták azt az agyi területet, ahol az őszinteség és az önző érdekeket szolgáló hazugság közötti mérlegelés zajlik. A Zürichi, a Chicagói és a Harvard Egyetem kutatói a PNAS szaklapban publikálták a tanulmányukat. Az eredményeik szerint célzott agyi stimulációval az őszinte viselkedés is erősíthető – írja az MTI.

A kutatásban részt vevő 145 egyetemista kockajátékot játszott. A nyereményüket úgy növelhették, ha hazudnak a kockán szereplő pontok számáról. A résztvevők gyakran mondtak valótlan összeget, de sokan őszinték maradtak. Nyolc százalékuk állandóan hazudott, hogy növelje a nyereményét. A kutatók megfigyelték, hogy a többség esetenként mérlegeli azt, hogy egyéni érdekeik szerint cselekszenek vagy őszinték lesznek. Ők néha-néha csalnak, de nem mindig.

Hogy megtudják, milyen agyi struktúrák vesznek részt a mérlegelésben, a kutatók az úgynevezett jobboldali dorsolaterális prefrontális kérget stimulálták. Ehhez transzkraniális mágneses ingerlést alkalmaztak: ez egy nem invazív agyi képalkotó eljárás, ami az agysejteket érzékennyé, ezáltal aktívabbá teszi. A fejbőrre helyezett elektródákon keresztül gyenge árammal ingerelték a területet. Erről az agyi régióról ismert, hogy az intellektuális cselekvések tervezésében és a konfliktusok monitorozásában fontos szerepet játszik.

Amikor a kutatók ezt az agyterületet stimulálták, az alanyok kevesebbet hazudtak, bár a notórius hazudozóknál a stimulációnak nem volt hatása.

A stimuláció elsősorban olyan embereknél erősíti az őszinte viselkedést, akiknél a hazugság eleve morális konfliktust okoz. Azokat azonban nem befolyásolja, akiket csak előnyük maximalizálása érdekel.

– mondta a kutatást vezető Christian Ruff.

Az agyi stimuláció csak az önző és erkölcsös viselkedés közötti dilemma során működik, morális aspektus nélküli mérlegelés esetén nem. Szintén nincs hatása, ha két morális motívum közötti konfliktusban kell dönteni. Ilyen akkor fordul elő, ha például ha az egyénnek választania kell, hogy őszinte legyen, vagy segítsen egy másik személyen.

A kutatók remélik, hogy eredményeik segítségével olyan módszerek fejleszthetők, amelyek segítik a hazugságok leleplezését és a kóros hazudozók kezelését. Ruff szerint ezek az agyi folyamatok alapvetőek lehetnek az őszinteség egyéni különbözőségei szempontjából. Ez akár patologikus elváltozások formájában is megjelenhet.

A tanulmány azt a kérdést is felveti, mennyire alapul az őszinteség biológiai hajlamokon.

Az elmélet egyelőre bizonyításra vár, de ha igazolást nyer, annak a joggyakorlatra is hatása lehet. Michel Marechal, a Zürichi Egyetem szakértője szerint ha az őszinteség biológiai adottságokra vezethető vissza, felmerülhet a kérdés, hogy milyen mértékben vonhatók felelősségre az emberek a viselkedésükért.