Lukács
7 °C
22 °C

Nobel-díjat ért a cirkadián ritmus kutatása

000 T08Y3
2017.10.02. 11:39

Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára hétfő délelőtt bejelentette, hogy Jeffrey C. Hall (Maine Egyetem), Michael Rosbash (Brandeis Egyetem) és Michael W. Young (Rockefeller Egyetem) nyerték a 2017-es orvosi Nobel-díjat. A kutatókat a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért díjazták.

A földi élet a bolygó keringéséhez igazodik. Már régóta tudjuk, hogy minden élőlénynek, köztük az embereknek is van belső órája, amivel alkalmazkodhatnak a földi napok természetes ritmusához. A díjnyertes kutatók azt vizsgálták, hogy pontosan hogyan működik ez a belső óra.

Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young felfedezték, hogyan alkalmazkodik a növények, állatok és emberek biológiai órája a környezethez. Modellállatként a muslicát használták; sikerrel izoláltak egy gént a rovarban, ami egy napközben termelődő, majd éjszaka lebomló fehérje működését szabályozza. Hamarosan rájöttek, hogy ennek a mechanizmusnak más fehérjék is a részesei, és ezeknek az együttműködése szabályozza az élőlények belső óráját. Ez a biológiai mechanizmus működik minden többsejtű élőlényben.

A belső óra, azaz a cirkadián ritmus működése óriási hatással van az élőlények fiziológiájára. Ehhez a ritmushoz igazodik a viselkedésünk, a különböző hormonok szintje, az alvás, a testhőmérséklet és az anyagcsere. A jólétünket nagyban befolyásolja, ha a környezetünkben fellépő változások és a belső óránk nincs összehangolva; ezt mindenki megtapasztalja, ha utazott már időzónák között, és szenvedett az időeltolódás okozta kimerültség, a jetlag miatt. A belső óránk és az életritmusunk közötti eltérések komoly hatással lehetnek az életünkre és a jólétünkre, mert ezek megnövelik bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát.

A Nobel-bizottság az eredmény kihirdetése után telefonon kereste a kutatókat. Michael Rosbachet már sikerült elérni. Amikor felhívták, az első mondata az volt:

Maguk viccelnek.

Michael Youngot még nem sikerült utólérni.

Három magyar kapott orvosi Nobelt

A fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat elsőként a német Emil von Behring kapta meg 1901-ben, a torokgyík elleni oltás kifejlesztéséért. A svéd kutatók mostani kitüntetése a 108. kiosztott orvosi Nobel-díj a sorban; a XX. században a világháborúk éveiben kilenc díjkiosztó maradt el.

Az orvostudományi Nobel-díj eddigi magyar nyertesei:

  • Bárány Róbert (1914)  a Svédországban élő kutató az egyensúlyszerv fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért kapta meg a díjat.
  • Szent-Györgyi Albert (1937)  a díjazottak közül ő az egyetlen olyan magyar, aki Magyarországon végezte a kutatásait, és ezért kapott kitüntetést. A díjat a C-vitamin és a fumársav-katalízis kutatásaiért kapta.
  • Békésy György (1961)  az Amerikában letelepedett orvos a fül csigájában kialakuló ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért kapott Nobel-díjat.

1901 és 2011 között összesen 199 ember kapott orvosi Nobel-díjat (853-at osztottak ki összesen). Mindössze 12 díjazott volt nő; az összes Nobel-díj közül itt a leginkább alulreprezentáltak a nők. Az utolsó női díjazott Ju Ju Tu volt, aki a maláriaellenes gyógyszert, az artemisinint fejlesztette.

Az orvosi Nobel legidősebb díjazottja az amerikai Peyton Rous volt: 1966-ban, 87 évesen kapta meg a kitüntetést a rákkeltő vírusok felfedezéséért. A legfiatalabb díjazott az inzulint felfedező kanadai Frederick Grant Banting volt; ő 32 évesen, 1923-ban kapta meg a díjat. Az átlag orvosi Nobel-nyertes 57 éves.

Hogyan lehet valaki Nobel-díjas?

Alfred Nobel, a dinamitot feltaláló gazdag svéd nagyiparos 1895-ben úgy végrendelkezett, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, és azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért. Az alapító utasításai szerint a díjat azoknak kell adni, akik az előző évben saját tudományterületükön a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek.

A díjakról egy bizottság szavaz. Jelölt bárki lehet, akinek a nevét bedobják a kalapba. A bizottság munkája minden év szeptemberében kezdődik; ekkor küldik szét a meghívót a jelölésre kiválasztott embereknek: kutatóknak, szakmai szervezetek vezetőinek, akadémiai tisztviselőknek.

A jelölési időszak a következő év január 31-ig tart. A Nobel-bizottság munkatársai március és május között értékelik ki a jelöltek érdemességét. Az elkészült jelentések alapján júniusban és júliusban folyamatosan rostálják a lehetséges választásokat. Szeptemberben terjesztik fel szavazásra azokat a jelölteteket, akiknek a munkája a bizottság szerint érdemes rá, hogy bekerüljön a végső jelöltek közé.

A díj odaítáléséhez a döntéshozók szavazatainak többsége kell. A döntés ellen nincs fellebbezés; amint megszületik a határozat, azonnal ki kell hirdetni.

Egy élet elismerése

1974-ben vezették be azt a szabályt, hogy a díjat csak élő személy kaphassa. Előfordult már, hogy a nyertes a díj kihirdetése előtt nem sokkal elhunyt; 2011-ben épp az orvosi Nobel három nyertesének egyike, Ralph M. Steinmann volt az, akiről a bizottság nem tudta, hogy a döntés előtt három nappal meghalt. Később úgy határoztak, hogy a döntést nem vonják vissza, így 1931 és 1961 után ő volt a harmadik posztumusz megítélt díjazott.

A legtöbb díjazott nem tudja meg, hogy kikkel versenyeztek az adott évben, ugyanis a Nobel-bizottság a nem díjazott jelöltek kilétét ötven évig titokban tartja.