Tudblog

A látássérült diákok integrált oktatására alkalmas földrajzi atlaszt készített a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének közreműködésével - mondta Szőke László, a szövetsége elnöke az atlaszt bemutató konferencián kedden.

Szőke László ismertetése szerint a kiadvány élénk, kontrasztos színekkel, nagyméretű betűkkel segíti a gyengénlátókat az eligazodásban. Az atlaszt a látássérültek kitűnően érzékelhetik és értelmezhetik.

A Science folyóirat 2009. május 8-én megjelent számában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kémia Intézete (KI) Nemlineáris Kémiai Dinamika Laboratóriumának (NKDL) és a Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS) Center de Recherche Paul Pascal (CRPP) kutatási együttműködésének eredményeit bemutató közlemény jelent meg.

Horváth Judit, Szalai István és Patrick De Kepper stacionárius reakció-diffúzió mintázatok homogén oldatfázisú kémiai reakciókban történő előállítását vizsgálták. Ilyen mintázatok létezését 1951-ben megjelent cikkében Alain Turing matematikus vetette fel. Az első kísérleti bizonyítékot a "Turing-mintázatok" létezésére az 1990-es évek elején a Bordeaux-i kutatócsoport szolgáltatta. A kezdeti sikerek ellenére, az elmúlt 15-20 évben nem sikerült további kémiai rendszerekben is ezeket a mintázatokat előállítani, holott több száz változattal rendelkező tucatnyi reakciócsalád ismert (oszcilláló reakciók), amelyek teljesítik a kívánt kinetikai feltételeket. Ennek fő oka, hogy nem volt olyan tervező módszer a kutatók kezében, amelynek segítségével szisztematikusan állíthatók elő a Turing-mintázatok. A francia-magyar együttműködés során végzett kutatásokban számos reakció-diffúzió rendszert vizsgáltak a kutatók különböző geometriájú nyitott gélreaktorban.

A Föld pályáját keresztező aszteroidát fedeztek fel svájci csillagászok, az objektum átmérője 800 méter, és várhatóan szeptemberben 67 millió kilométerre halad majd el a Föld mellett. Felfedezését a Nemzetközi Csillagászati Unió is megerősítette - számolt be a svájci Jura kanton csillagászati egyesülete hétfőn. Az egyelőre a 2009 KL2 nevet viselő aszteroida az úgynevezett földközeli objektumok csoportjába tartozik, vagyis a Nap körüli keringése során keresztezi a Föld pályáját.

A rovarevő fapinty (camarhynchus pauper) szerepelt a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (UICN) "vörös listáján", mostanra viszont átkerült a kritikus helyzetben lévők kategóriájába, mivel nagy a kockázata annak, hogy ez a madárfaj kivész - adta közre a Darwin Alapítvány figyelmeztetését az El Universo című napilap.

A rovarevő fapinty csak a Floreana-sziget magasan fekvő területein fordul elő, és egyike volt azon állatoknak, amelyeket Darwin tanulmányozott, és amelyek szolgálatára voltak a természetes kiválasztódásról és a fajok fejlődéséről szóló elméletének kidolgozása során.

A kutatók először négy egérfülű denevért teszteltek, mennyire képesek megkülönböztetni egymástól a többiek hangjelzéseit. A denevérekről ismert volt, hogy hanglokáció segítségével vadásznak a repülő rovarokra. Azt azonban nem tudták a kutatók, miként ismerik fel társaikat, hogyan maradnak együtt.

A teszt során megállapították, hogy a denevérek megtanulták a többiek által kibocsátott hangot, majd erről felismerték egymást. A kutatók eztán olyan programot készítettek, amely lemásolta a denevérek hangfelismerő viselkedését. A modell elemzése azt mutatja, hogy a hangjelek csak az adott egyedre jellemző vonásokat tartalmaznak - idézi a tanulmányt a LiveScience című amerikai online portál (www. livescience.com). 

Jon Erlandson, a University of Oregon antropológiaprofesszora munkatársaival rnyezet, 12 ezer év előtti településein kagylóhéjak ezreit gyűjtötte össze. Elemzésükből kiderült, hogy a csumas bennszülött törzs évente kagylók millióit gyűjtötte be a parti vizek hínárerdejében. A kagylóállomány azonban az idők folyamán nem csökkent, noha a lakosság lélekszáma nőtt, és fejlődtek az általa alkalmazott eszközök is.

Ez viszont arra enged következtetni, hogy a Channel-szigetek lakossága elsőként dolgozta ki a fenntartható halászat módszerét. Amikor egy partrészen bizonyos szint alá csökkent a kagylók száma, az őskori halászok más tengeri szakaszon folytatták a kitermelést. Amikor viszont az egész régióban kimerültek a források, vadászatra tértek át, és a tengeri vidra kapott kiemelt szerepet táplálkozásukban.

"Korábban azt hittük, hogy a tengerek kínálta források intenzív kiaknázása 10 000 évvel ezelőtt, az agrártermelési forradalommal egyidejűleg kezdődött" - hangsúlyozta Jon Erlandson, aki kutatásairól Vancouverben az óceánok múltjának szentelt konferencián számolt be.

Daniel Pauly, a University of British Columbia professzora szerint ez a kutatás tanulságos. Ma ugyanis a globálisan kifogott halmennyiség egyharmadát takarmányként használják fel a sertés- és baromfitelepeken, valamint a lazac- és tonhaltenyésztők. Négy kilogramm kisebb hal kell 1 kilogramm tonhal, vagy sertéshús előállításához. A professzor szerint csökkenne a tengerek kizsákmányolása, ha a kisebb halfajtákat inkább megenné az ember. 

Az osztrák-szlovák határ közelében lévő régészeti helyszínen kiderült, hogy miként élt az első anatómiailag modern ember Európában. Míg a közép-európai lakosság a szarvashúst szerette, a felső paleolitikumban élt gravetti kultúra népe komolyabb falatokra vágyott. Jiri A. Svoboda, a Brno-i Egyetem Régészeti Intézetének igazgatója és kollégái ugyanis a helyszínen egy nősténymamutnak és borjának a maradványait találta meg egy 120 centiméter széles sütőgödör mellett. Ha mamut nem akadt, megfelelt a medve, a sarki róka, a rozsomák, ahogy a ló vagy a szarvas is.

"Úgy tűnik, hogy a felső paleolitikumban Morvaország területén élt közösségek étrendjében nagyon nagy szerepet játszottak a mamutok" - hangsúlyozta Svoboda a professzor. A húst gödrökben, betemetve sütötték. "Hevítő kövekre bukkantunk a gödörben és annak környékén."

A centrálisan elhelyezkedő sütő gödör körül több főzőgödör volt. Azt nem lehet tudni, hogy a térség korabeli lakosságának étrendjében milyen szerepet játszottak a tenger gyümölcsei, de a régészek számos kagylóhéjra bukkantak - némelyiken vágásnyomok látszanak, másokat vörös és fekete festékkel dekoráltak.

Felfedeztek rengeteg kőeszközt is - így késeket és fűrészeket, amelyek a mamuttetemek feldolgozásakor használtak. 

Az orosz Gennagyij Padalka és az amerikai Michael Barratt a tervezettnél több mint egy órával később, péntek délelőtt lépett a nyílt világűrbe, mert szkafandereik kiszállás előtti ellenőrzése elhúzódott. A két űrhajós az űrállomás Zvezda orosz moduljának külső burkán egy új antennát és dokkolóegységet helyez el. Ez utóbbira kapcsolódhatnak majd a később ékező orosz modulok. A szerelés várható időtartama 5 óra 32 perc. Az űrszerelők feladatuk elvégzése után lefényképezik a "munkaterületet".

Az űrhajósok most először szálltak ki a nyílt világűrbe az új típusú Orlan-MK szkafanderben. Az orosz gyártmányú űrruhába beépítettek egy mini komputert is, amely ha rendellenességet érez, azt meg is mutatja az űrhajósoknak a szkafander jobboldali mellkasi részén elhelyezett kijelzőn.

Míg a két űrhajós a nyílt világűrben dolgozik, társaik, az orosz Roman Romanyenko, a belga Frank De Winne, a kanadai Robert Thirsk és a japán Koicsi Vakata a bázis belsejéből követik nyomon a munkát. Május óta háromról hatra emelkedett az űrállomáson huzamosabb ideig tartózkodó asztronauták száma, s már nem csak orosz és amerikai, hanem más nemzetek űrhajósai is tagjai lehetnek a hónapokon át az űrállomáson dolgozó legénységnek. 

Százötven évvel ezelőtt, 1859. június 6-án született Bánki Donát gépészmérnök, a karburátor egyik feltalálója. A Veszprém megyei Bánkon (később Bakonybánk) látta meg a napvilágot Löwinger Donát néven, szülőfaluja nevét húszévesen vette fel. Körorvos édesapjának felügyelete mellett magántanulóként végezte el az elemit és részben a gimnáziumot, amelyet végül Budapesten fejezett be. 1876-ban beiratkozott a budapesti József Műegyetem Gépészmérnöki karára, és még egyetemistaként díjat nyert a gázmotorokról készült tanulmányával. 1880-ban végzett mérnökként, de az oklevelet csak 3 év múlva kapta meg.

A Nemzetközi Matematikai Unió, amelynek elnöke Lovász László akadémikus és a Chern-érem Alapítvány új matematikai díjat alapított a kitűnő kínai matematikus, Shiing-Shen Chern emlékére – írja az MTA sajtóközleménye. A díjat azok a magánszemélyek kaphatják meg, akik a matematika terén egy életen át végzett munkásságuk alapján méltók erre. A díjjal érem jár, valamint 500 ezer amerikai dollár, amelynek felét a díjazott által megnevezett intézmény kapja a matematika kutatásának, oktatásának, valamint a matematikával kapcsolatos ismeretterjesztés elősegítésére. A Chern-érmet első ízben 2010. augusztus 10-én adják át a Matematikusok Nemzetközi Kongresszusának megnyitóján az indiai Hyderabadban.

Jobb diagnózissal és kezeléssel az elmúlt három évtizedben jelentősen csökkent az aneurizmából eredő halálozás - jelentették csütörtökön holland kutatók a Lancet Neurology című szakfolyóiratban. Az olyan orvosi képalkotó technikák elterjedése, mint a CT vagy az MRI (számítógépes tomográfos, illetve mágneses rezonancián alapuló letapogatás) javították a túlélés esélyét aneurizma esetén.

A hollandiai Utrecht egyetemének orvosai a világ számos részén élő 9000 páciens adatait elemezve megállapították, hogy az agyi erek kóros tágulatából származó agyvérzés miatti halálozás kockázata 1973 és 2002 között 51-ről 35 százalékra csökkent. A pókhálóhártya alatti agyvérzés (subarachnoidealis agyvérzés) az agy csontos burkán belüli agyhártya középső rétegét érinti. Az agyvérzés ezen típusa viszonylag ritka, 100 ezer emberből átlagosan nyolcat érint. Következményei azonban igen súlyosak: gyakran halált okoz, a túlélők pedig akár életük végéig gondozásra szorulhatnak.

Dennis Nieuwkamp és kollégái 19 országban, 1973 és 2002 között készült 33 tanulmányt elemeztek. Megállapításaik szerint az új technológiák alkalmazása, a korai diagnózis és kezelés jelentős javulást eredményezett mindenütt. Regionális eltérést csak Japánban találtak, ahol 12 százalékkal kevesebb ember halt meg, mint a többi országban. A kutatók úgy vélik, ezt a különbséget a páciensek kórházba szállítási idejében lévő eltérés okozhatja.

Hatalmas, öt méter hosszú és tíz tonna súlyú mamutcsontvázra bukkantak Szerbia keleti részén, a római kori régészeti lelőhely, Viminacium közelében. A szerb sajtó szerdai beszámolója szerint az állat maradványai 27 méter mélyen pihentek a földben, és szénbányászati munkálatok során találtak rájuk Drmno közelében. A régészek munkáját vezető Miomir Korac szerint minden bizonnyal azoknak a mamutoknak az egyik utódáról van szó, amelyek több mint egymillió évvel ezelőtt Afrikából vándoroltak Európába.

Frank De Winne belga űrhajós szerdán üzent az európaiaknak, hogy vegyenek részt a csütörtök és vasárnap között tartandó európai parlamenti választáson. A féléves küldetésen tartózkodó De Winne a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről küldött üzenetet, és ebben tájékoztatást adott arról, hogy az ő voksa sem hiányzik majd, mert megbízottat jelölt meg, aki helyette leadja a szavazatát. A belga szabályozás értelmében a külföldön tartózkodók így szavazhatnak, nem a tartózkodás helye szerinti országban található belga nagykövetséget kell felkeresniük.

A belga űrhajóst a múlt héten bocsátották fel a bajkonuri űrállomásról. Ő lesz az Európai Űrügynökség (ESA) első olyan űrhajósa, aki parancsnoki teendőket fog ellátni október és november között a Nemzetközi Űrállomáson. „Európa innen fentről egységesnek látszik” – jegyezte meg üzenetében Frank De Winne.

Egy 65 millió éves Triceratops horridus és a Tyrannosaurus rex egyik rokonának a koponyáját adták el egy New York-i árverésen együttesen 450 ezer dollárért (88,2 millió Ft). A krétakori koponyák kikiáltási ára darabonként 100 ezer dollár (19,6 millió Ft) volt, de mindkét példány megduplázta ezt az árat a Bonhams cég árverésén.

Az igen értékes és jó állapotban - 80 százalékában sértetlenül - megmaradt, szinte szoborszerű Triceratop horridus-koponya 242 ezer dollárért (47,4 millió Ft) kelt el, ez volt a hétfői árverés legmagasabb eladási ára. Fontos tudni, hogy ennek az élőlénynek volt a legnagyobb feje a Földön.

A Tyrannosaurus rex egyik rokonának, a Gobi sivatagban felfedezett Alioramus remotusnak sem volt apró feje: 81 centiméter hosszú koponyája, amiben 76 éles fog is van, 206 ezer dollárért (40,4 millió Ft) cserélt gazdát.

A Bonhams szerint keveset tudni az Alioramus remotusról, erről a ritka fajról, aminek csak négy koponyáját találták meg eddig. Ezeknek az állatoknak a koponyái kisebbek és keskenyebbek, mint rokonaiké, viszont sokkal több votl a foguk.

Az árverés kiemelkedő darabja volt még egy jurakori óriás halgyík (ichthiosaurus), amely 97 600 dollárért (19,1 millió Ft) kelt el és egy megkövesedett pálmalevél, amelyért 42 700 hétszáz dollárt (8,4 millió Ft) adtak.

A dinoszauruszgyűjtő hírességek közé tartozik Leonardo Di Caprio és Nicolas Cage filmsztárok, valamint Ron Howard rendező. 

Árt a gyerekek agyi- és beszédfejlődésének, ha a lakásban állandóan szól a televízió, mert csökkenti a hallott és használt szavak számát - állítják amerikai kutatók az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine című szaklap friss számában.

A tanulmány vezető szerzője, Dimitri Christakis szerint a bekapcsolt televízió mellett a gyerekek és gondviselőik is egyértelműen kevesebbet beszélnek, ami káros a kicsik fejlődésére. A vizsgálat megállapította, hogy minden egyes órában, amelyben hangosan szólt a tévé, a gyerekek 500-1000 szóval kevesebbet hallottak a környezetükben lévő felnőttektől.

Christakis, a Washington Egyetem professzora elmondta, hogy a felnőttek átlagosan 941 szót mondanak ki óránként, ám akkor, amikor hangosan szól a televízió, szinte némán téblábolnak a kisgyerek mellett. Ez késedelmet okozhat a gyerekek nyelvi fejlődésében, sőt a figyelmüket és megismerő képességeiket is hátrányosan befolyásolja - véli a gyerekorvos.

A tanulmányban 329, két hónap és négy év közötti kisgyerekre helyeztek digitális felvevőt két esztendőn át, méghozzá véletlenszerűen kiválasztott napokon. A magnók 12-16 órán át folyamatosan rögzítettek minden hangot a környezetből: a kicsik és a felnőttek szavait, a háttérzajokat is. A felvételeken azután megszámolták, hogy ki hány szót ejtett ki: megállapították, hogy akkor, amikor a tévé be volt kapcsolva, mindenki kevesebbet beszélt.

"Mivel az amerikai háztartások 30 százalékában folyamatosan szól a televízió, akár nézik, akár nem, a megállapításnak nagy jelentősége lehet a nyelvi- és talán agyi fejlődésre is - hangsúlyozta a kutató. - A tévé nem helyettesíti a gyerekfelügyeletet, sőt csökkenti a megismert szavak számát". 

Új gyógyszert fejlesztettek ki Nagy-Britanniában, a kísérleti szer reményt jelenthet a legveszélyesebb bőrdaganat-féleségben, az előrehaladott stádiumban lévő melanómában szenvedők számára.

A Roche és a Plexxikon PLX4032 (R7204) jelzésű készítménye meghosszabbítja e gyógyíthatatlan rákbetegségben szenvedők élettartamát. A melanóma igen gyorsan ad ugyanis metasztázisokat, és az áttételes bőrrákban szenvedők csupán 5 százaléka él 2 évnél tovább. Az új kísérleti készítményről a kutatók az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság éves közgyűlésén számoltak be, Floridában - olvasható a BBC hírei között.

A PLX4032 megkeresi és megsemmisíti azokat a daganatos sejteket, amelyek a BRAF-gének mutáns - a daganatok növekedését és átterjedését serkentő - változatait hordozzák. Ezek a génmutációk a melanómás esetek 60 százalékában kimutathatók. Az új szer visszafejleszti a daganatot, és lassítja áttétek képződését.

A klinikai vizsgálat I. fázisában 16 BRAF-pozitív melanómában szenvedő beteg kapta a készítményt, a páciensek felénél a daganat kiterjedése legalább 30 százalékkal csökkent.

A PLX4032 nevű készítménynek köszönhetően a betegeknek legkevesebb hat hónapig nem rosszabbodott az állapota, beleértve a máj-, tüdő- és csontáttétes pácienseket.

A fejlesztők nagyobb betegcsoportokat vonnak be a klinikai vizsgálatokba, hogy teszteljék a készítményt biztonságosságát és optimális adagolását. Reményeik szerint egy olyan tesztet is sikerül kifejleszteniük, amellyel könnyűszerrel kimutatható, hogy BRAF-pozitív melanómáról van-e szó, vagy sem.

Jodie Moffat, a rákkutatást támogató Cancer Research UK képviselője érdekesnek nevezte az eredményeket, ám meggyőződése szerint sokkal nagyobb szabású vizsgálatok szükségesek, hogy a szakemberek eldöntsék: megfelel-e a készítmény az előrehaladott melanómában szenvedők kezelésére. 

Árt a gyerekek agyi- és beszédfejlődésének, ha a lakásban állandóan szól a televízió, mert csökkenti a hallott és használt szavak számát - állítják amerikai kutatók az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine című szaklapban.

A tanulmány vezető szerzője, Dimitri Christakis szerint a bekapcsolt televízió mellett a gyerekek és gondviselőik is egyértelműen kevesebbet beszélnek, ami káros a kicsik fejlődésére. A vizsgálat megállapította, hogy minden egyes órában, amelyben hangosan szólt a tévé, a gyerekek 500-1000 szóval kevesebbet hallottak a környezetükben lévő felnőttektől.

Kevesebb új pácienst, különösen gyereket diagnosztizálnak depresszióval az Egyesült Államokban azóta, mióta nyilvánosságra hoztak egy szövetségi jelentést a depresszió elleni szerek kockázatáról – állapítotja meg az Archives of General Psychiatry szakfolyóiratban megjelent tanulmány.

.

A folsav azon túl, hogy csökkenti nyitott gerinc előfordulását újszülötteknél, megelőzheti a koraszülést és a magzatok szívhibáit is. Texasi kutatók közel 35 ezer terhességet vizsgálva tárták fel, hogy azoknál a nőknél, akik teherbe esésük előtt legalább egy évvel már folsavat szedtek, felére csökkent a koraszülés kockázata. Kanadai kutatók 1,3 millió quebeci szülés adatai elemezték 1990-ig visszamenően, a szívhibák előfordulására összpontosítva. Úgy találták, hogy a súlyos szívhibák aránya évi 6 százalékkal csökkent, amióta 1998 decemberében bevezették az országban a folsav adagolását egyes élelmiszerekhez.

Normál étrenddel nehéz annyi folsavat magukhoz venniük a várandós nőknek, amennyire szükségük lenne a magzat egészséges fejlődéséhez. A B vitaminok közé tartozó folátokat a szervezet a sejtosztódáshoz használja, a magzat fejlődése során nélkülözhetetlenek az idegrendszer kialakulásához. A terhesség alatt általában napi 400 és 800 mikrogramm közötti folsav bevitelét ajánlják a kismamáknak.

A fogamzást megelőzően azonban a gyereket tervező nők harmada szed csak étrend-kiegészítőként folsavat, ezért a vitaminnal dúsított lisztből készült ételek biztosíthatják szükségletüket. "Drámai változásokat láttunk az Egyesült Államokban és Kanadában is az idegcsőzáródási hibák megelőzésében pusztán az élelmiszerek dúsításával" - mondta Alan Fleischman, egy amerikai civil orvosi szervezet vezetője, hozzátéve: a kérdés most az, hogy milyen mértékben növeljék az élelmiszerek folsavtartalmát.

A katolikus templom felújításakor falmaradványokat találtak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyben, amelyeknek egy része feltehetően az ókorban épült, de befejezetlenül maradt. A maradványokat egy újabb, barokk-kori fal fedi. A templom rekonstrukciója ideiglenes leállt, a szakemberek megkezdték a régészeti feltárást. Valószínűleg az ókorból fennmaradt templomrészletre bukkantak, amelyre később ráépítkeztek. Jövő héten kezdik bontani a rétegeket, de már most is napvilágra került a másfél méter magas falak egy része. Nem kizárt az sem, hogy temetőt is felfedeznek a területen, mondta el Szörényi Gábor régész.

Újabb sikeres szívátültetést végeztek el egy gyermeken szombaton a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben. Találtak donort, így sor kerülhetett a 184 napja műszívvel kezelt másfél éves kislány, Lara szívtranszplantációjára. A megműtött gyermek állapota stabil.

Nem született még döntés az Európai Unióban arról, hogy hol épüljön meg az Európai Neutronkutató Központ (ESS) - mondta el Egyed Géza, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára, a témáért felelős miniszterelnöki megbízott szombaton.

A kérdésről csütörtök este kötetlen találkozón tárgyaltak az uniós tagállamok egy részének kutatási kérdésekért felelős miniszterei, és ezt követően a svéd sajtóban utalások jelentek meg arról, hogy a központ - amelyet Debrecen is szívesen befogadna - a svédországi Lundban kap majd helyet.

Az MTI brüsszeli tudósítójának telefonon nyilatkozva Egyed Géza beszámolt arról, hogy a megbeszélés végén az EU soros elnökségét képviselő cseh miniszter bejelentette: a következő hetekben írásban kérik ki a tagországok álláspontját. A válaszokból derül majd ki, hogy lehet-e hivatalos döntést hozni a kérdésben.

Az előzetes számítások szerint egymilliárd eurós finanszírozást igénylő központ az anyagok belső szerkezetének minden eddiginél alaposabb vizsgálatát teszi majd lehetővé.

A központ helyszínéül Debrecen és Lund mellett a spanyolországi Bilbao jelentkezett - utóbbi és Magyarország kölcsönös támogatásukról biztosították egymást.

A szökőár természetét vizsgáló kutatók Indonézia nyugati partjainál egy víz alatti vulkánt fedeztek fel. Az óceán mélyén lévő hegy magassága eléri a 4600 métert, talapzata pedig 50 kilométer széles.

A nemzetközi kutatócsoport az Indiai-óceán fenekét vizsgálva fedezte fel májusban Szumátra-szigetétől 330 kilométerre nyugatra a tűzhányót, amelynek csúcsa 1380 méterre van a víz felszínétől. A vizsgálat célja megérteni az olyan természeti csapások természetét, mint amilyen a 2004-es ázsiai szökőár volt, amely 230 ezer emberéletet követelt. Az áldozatok több mint fele Indonézián volt, amely a legközelebb helyezkedett el az epicentrumhoz.

Mint Yusuf Surachman Djajadihardja indonéz tengergeológus pénteken hangsúlyozta, a víz alatti vulkán felfedezése teljesen váratlanul érte a tudósokat. A kutatók előtt rögtön világossá vált, hogy a vulkán aktív, és mint rámutattak, a tűzhányó esetleges kitörése rendkívüli veszélyeket hordoz.

260 millió évvel ezelőtt egy kínai vulkánkitörés vezetett a tengeri élet hirtelen kipusztulásához szerte a világon - jelentették be brit paleontológusok.

Az őslénykutatók annak köszönhetően tudták megállapítani a nagy kitörés pontos időpontját, hogy a vulkanikus kőzet fölött olyan megkövült üledékrétegre bukkantak, amely különféle életformák tömeges kihalására utalt. Ezáltal egyértelműen összefüggésbe hozta a vulkanikus robbanásokat egy jelentős környezeti katasztrófával - erősítette meg Paul Wignall, a Leedsi Egyetem őslénykutatója.

A brit kutatók szerint a Kína délnyugati részén történt vulkánkitörésnél félmillió köbméternyi láva lövellt ki nagyjából egy Magyarországnyi területet (100 ezer négyzetkilométert) borítva be. A gyorsan folyó láva hirtelen ütközött a sekély vízzel, ami robbanásokat okozott, gigantikus gőzfelhőket képezve már a kitörések kezdetén. Egyúttal hatalmas mennyiségben juttatott kén-dioxidot a sztratoszférába, a földi légkör 11-50 kilométeres magasságban lévő részébe, ami a bolygó lehűléséhez és savas esőkhöz vezethetett.

Az emberi test ökoszisztémája baktériumok, gombák és más mikroorganizmusok trillióinak ad otthont, amelyek természetes módon együtt tenyésznek a bőrön, az emésztőrendszerben és a szervezet más pontjain. A tudósok azonban eddig nem rendelkeztek olyan regiszterrel, amely megmutatta volna: hol, milyen baktériumok élnek, melyek hasznosak, sőt akár nélkülözhetetlenek az egészség fenntartásában.

A szélütésen átesett pácienseknek gyakran ajánlják speciális harisnya viselését, hogy megelőzzék a trombózist, amely következtében vérrög kerülhet a véráramba.

A Lancet egészségügyi szakfolyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerzői azonban nem találták eredményesnek ezt a módszert. A szélütést elszenvedett páciensek mintegy kétharmada járásképtelen kórházból való távozása után, a mozgáshiány viszont rontja a vér keringését a végtagokban, különösen a lábban.

Ezeknek az embereknek közel 20 százalékánál trombózis alakul ki, vérrög képződik lábukban, aminek végzetes következménye lehet. A véralvadást gátló szereken kívül az orvosok ajánlják a speciális szorítóharisnyák viselését is, amelyek segítik a véráramlást.

Charles Simonyi magyar származású amerikai üzletember további három évig támogatja a nevét viselő kutatói ösztöndíjakat, és ehhez újabb 30 millió forintot biztosított. Az erről szóló szerződést szerdán írták alá a Magyar Tudományos Akadémián. Simonyi magánemberként vállalta a magyar tudomány támogatását. Az ösztöndíjat egyetemen és akadémiai intézetben dolgozó tudósok is megkaphatják. Simonyi az ösztöndíj finanszírozására eddig 105 millió forintot fordított. Eddig 32 kutató kapott támogatást, közülük 12 személy az élettudományok, 10 a műszaki és természettudományok és ugyancsak 10 a társadalomtudományok területén tevékenykedik.

A leprát már az ókori források is említik, de eddig csak Kr.e. 300-400 élt betegek csontvázai kerültek elő, Egyiptomban és Thaiföldön. A tudósok feltételezése szerint a betegség Indiából vagy Afrikából ered, innen terjedt el Nagy Sándor seregeinek közvetítésével.

Gwen Robbins antropológus szerint a négyezer évvel ezelőtti leprás beteget Kr.e. 2000 táján temették el Balatalban, egy nagy ókori településen (a mai Rádzsasztán területén), amely Kr.e. 3700 és Kr.e.1800 között élte virágkorát.

A lepra vagy Hansen-kór idült, fertőző betegség, a Mycobacterium leprae okozza, amely a tbc kórokozójához hasonlít. Lappangási ideje változó, pár hónaptól akár 40 évig is terjedhet. A betegség klinikai formái sokrétűek, legismertebb a viszonylag jóindulatú, lassú lefolyású tuberkuloid lepra, amely a bőrt és a környéki idegeket támadja meg, és van a gyors lefolyású, erősen fertőző lepromatózus lepra, amely a bőrön göböket képez (leprómák), megtámadja az idegeket és a zsigereket is.

Jelenleg 2-10 évnyi kezeléssel, antibiotikumok keverékével gyógyítható. Kutatók megfigyelték, hogy az emberek 95 százaléka eleve immúnis a lepra baktériumára. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2008-ban 212 ezer friss leprás esetet regisztráltak a világon.

Őssejt transzplantációt nagydózisú kemoterápia után végeznek az immunrendszer és a csontvelő helyreállítása céljából, elsősorban olyan betegeknél, akikben a hagyományos kezeléseket követően az alapbetegség kiújul, vagy átmeneti egyensúlyi állapot után az állapot ismét romlik – magyarázza Dr. Borbényi Zita egyetemi tanár, az új részleg vezetője. Elsősorban a nyiroksejtes eredetű rosszindulatú betegségek, az úgynevezett lymphomák bizonyos altípusai tartoznak ebbe a csoportba, derül ki a SZTE szerdán kiadott sajtóközleményéből.

A most már Szegeden is alkalmazott eljárás során a hagyományos daganatölő kezeléssel pusztítják el a rosszindulatú sejteket. Ahhoz azonban, hogy a kemoterápia alatt a vérképző sejtek ne szenvedjenek életre szóló károsodást, a kutatók a kezelés előtt a vérből speciális eljárással vérképző őssejteket gyűjtenek, melyeket fagyasztva tárolnak.

Az orvosok ezeket a saját egészséges vérképző őssejteket adják vissza a páciensnek a gyógyszeres kezelés után, biztosítva ezzel az egészséges vérképzés visszaállítását. Az új részlegen alkalmazott modern kezelés eredményeképpen a gyógyulási esélyek jelentősen javulnak – hangsúlyozza Dr. Borbényi Zita.

Eddig is tudtuk, hogy az őzgidák könnyen a pengék áldozatává válhatnak, de egy friss tanulmányból kiderült, hogy a mezőn élő rovarok fele is elpusztulhat a kaszálástól. Jean-Yves Humbert, az Agroscope kutatóintézet és a zürichi műszaki főiskola kutatását tizenhárom kanton támogatta, mert Svájcban a gazdálkodók támogatást kapnak, ha megőrzik rétjeik biológiai sokféleségét. Ha például ritkábban kaszálnak, és nem trágyáznak, több növényfaj nő a területen. Humbert szerint azonban az állatok sokféleségének megőrzésére is figyelni kell.

Az Agriculture, Ecosystems and Environment című szaklapban megjelent cikk szerint a kaszálás mikéntje nagyban befolyásolja, hogy mennyi apró élőlény éli túl a műveletet. Sok állat közvetlenül a kaszáláskor pusztul el, a halálozási ráta akár az ötven százalékot is elérheti. Az igen gyorsan forgó körkésekkel felszerelt kaszák sokkal súlyosabb kárt okoztak, mint a hagyományos alternáló kaszák. Humbert vizsgálatai alapján a traktorhasználatnak is fontos szerepe van: ha traktor tolja az alternáló kaszát, kereke ugyanakkora kárt okozhat, mint maga a forgókéses kasza.

Ha olyan előkészítő eszközt vetnek be, amely a száradási folyamatot meggyorsítása céljából összepréseli a fűszálakat, a rovarpusztulás akár a kétszeresére vagy háromszorosára is növekedhet - állapította meg a kutató. A kaszálás utáni lépések talán még jobban megviselik a gerincteleneket. Ha például az összepréselt füvet befóliázzák, a benne rejlő összes apró lény elpusztul.

Alapvetően minden kaszálási mód károsítja a rét faunáját, ezért Humbert azt javasolja a gazdáknak, hogy hagyjanak meg egy fűsávot, amely menedéket nyújt az állatok számára.