Tudblog

A szervezet gyulladását jelző egyik fehérjéről korábban úgy vélték, hogy szívbetegséget okoz, de egy brit kutatás szerint ez tévedés volt. A Journal of the American Medical Association című szaklapban közölt kutatás szerint a májban termelődő C-reaktív fehérje (CRP) nem okozza közvetlenül a szívkoszorúerek megbetegedését, amint azt korábban hitték.

"A kutatók egy része úgy gondolta, a C-reaktív fehérje jó molekuláris célpont lehet, mert vérbeli szintjének emelkedése összefügg a koronáriás szívbetegségek kockázatának növekedésével" - magyarázta Paul Elliott, a londoni Imperial College professzora.

Elliott szerint azonban új kutatási eredményeik nem ok-okozati összefüggést tártak fel, tehát kárba veszhetnek mindazon erőfeszítések, melyek ezt a fehérjét veszik célba, hogy a betegség kockázatát csökkentsék.

A vizsgálat ugyanakkor új genetikai variációkat fedezett fel, melyek kapcsolatba hozhatók a szívkoszorúér-betegségekkel, így a szükséges kezelési módok kidolgozásához új célpontokat nyújthatnak.

A kutatócsoportban az Imperial College tudósain kívül további 12 európai és észak-amerikai intézet, valamint egyetem munkatársai vettek részt. A tanulmányban összesen 28 112 szívbeteg, valamint 100 823 egészséges embert vizsgáltak meg: összevetették a CRP szintjének alakulásában szerepet játszó genetikai változatokat a szívkoszorúér-betegségek megjelenésével. 

Egy időszámítás előtti VII. században épült katonai erődítmény maradványait ásták ki régészek az egyiptomi Tel Defna katonai településen. Az erőd nagy részét I. Pszamtik fáraó idején (Kr.e. 664-610) emelték. Az épület 380 x 625 méter alapterületű volt, és 13 méter magas fal vette körül. Az erődön belül három egymásba nyíló termet, egy mészkő templomot és egy kisebb méretű palotát találtak, amelyben nyolc kis szoba volt. Az Iszmailija város közelében lévő helyen a beszámolók szerint 22 raktárépület is fekszik. A raktárakban a termést és fegyvereket őriztek.

Az erőd területét még II. Ramszesz jelölte ki, hogy elkerülje a birodalom keleti határai felől érkező támadásokat. Az erődnek kereskedelmi funkciója is volt, a keletről érkező karavánok erre haladtak el.

Az Európai Hasnyálmirigy Társaság (EPC) Szegeden tart konferenciát ötszáz kutató részvételével. A négynapos tanácskozás évtizedek óta a legjelentősebb orvostalálkozó Magyarországon.

A világ minden pontjáról, Tokiótól Buenos Airesig érkeztek kutatók a Tisza-parti városba, hogy tapasztalatokkal segítsék egymást a hasnyálmiriggyel kapcsolatos rákos betegségek, illetve a cukorbetegség gyógyításában. A világméretű konferenciát vezető 37 éves Hegyi Péter a Társaság eddigi legfiatalabb elnöke, és 1988 ót az első magyar is. A megnyitó előtti sajtótájékoztatón azt mondta: hasnyálmirigy rákban tízezer emberből tíz ember betegszik meg, akiknek gyógyításában évek óta nincs áttörés, ezért is fontos a kölcsönös információcsere. Ráadásul ennek a kórnak az ötéves túlélési aránya az öt százalékot sem éri.

A vasárnapig tartó konferencia azért is jelentős, mert egyebek mellett a világhírű Nature és Science tudományos magazinokban publikáló professzorok jöttek el kutatási eredményeikkel. A Liverpoolban dolgozó Ole Petersen, a Társaság korábbi elnöke például ismertette a napokban Nagy-Britanniában nyilvánosságra hozott adatokat. Az Európa legjobb hasnyálmirigy kutatójaként számon tartott professzor szerint a hasnyálmiriggyel kapcsolatos megbetegedések több mint 50 százalékban függnek össze az alkoholfogyasztással.

A résztvevők egyaránt egyetértettek abban, hogy itt az ideje az évek alatt kifejlesztett eszközök kipróbálásnak.

Kutatók három hónapon át vizsgáltak 40 túlsúlyos nőt, akinek nem volt peteérésük. Megállapították, hogy testsúlyuk csupán 5 százalékos csökkenése 19 százalékkal növelte méhük vérellátását, ami segíti a peték kiszabadulását a petefészkekből és a magzat megtapadását a méhben, írja a BBC.

A kísérletben résztvevő, többnyire policisztás petefészek szindrómával (PCOS) élő nők átlagosan 29 év körüliek voltak. Gyógyszerek segítségével 12 hét alatt sikerült leadniuk testsúlyuk 5 százalékát.

A kutatók leírása szerint a vérkeringés olyan kapcsolóként szolgál, amely valósággal "begyújtja" a petefészkeket. Ráadásul csökkenti a PCOS-páciensekre jellemző magas tesztoszteron - férfi hormon - szintet is, ami szintén növeli a természetes fogantatást.

Daghni Rajasingam, a Szülészek és Nőgyógyászok Királyi Kollégiumának szóvivője szerint az eredmények nagyon érdekesek, de az továbbra is kérdéses, vajon a jobb vérkeringés végül együtt jár-e a sikeres terhességgel. Hangsúlyozta, hogy a meddőség csupán egyike azoknak a problémáknak, amelyekkel a gyermekáldásra vágyó elhízott nőknek szembe kell nézniük. Még ha sikerül is teherbe esniük, a komplikációk és az idő előtti szülés kockázata sokkal nagyobb náluk. 

Közép-Európa eddigi legnagyobb neolit települését tárják fel Bátaszék mellett, írja a Teol.hu hírportál. A leletek a lengyeli kultúrának nevezett korszakból származnak, a Lajvér pataknál sok hasonló korú temetkezési hely van. Akkoriban az emberek hittek a túlvilági életben, ezt bizonyítják a tárgyi leletek is: a halottak mellett ennivalót, szerzámokat helyeztek el a sírban.

A régészek még nem tudják, hogy a terület mennyi ideig volt lakott, és hogy volt-e átfedés a neolit és a helyszínen nyomokban fellelt rézkor között. A kutatók szerint van esély arra, hogy a csontokból ép DNS -mintákat tudjanak izolálni.

Az ásatásról a következő években készül összefoglaló.

Agyhullámokkal irányítható elektromos tolószéket jelentett be a Toyota. Az úgynevezett Brain Machine Interface (BMI) technológia tökéletesítésén számos japán laboratórium dolgozik, hogy javítson a sérült és idős emberek életminőségén.

A Toyota fejlesztése azért rendkívüli, mert a rendszer 95 százalékos pontosságú, és képes arra, hogy alkalmazkodjon a felhasználó személy jellegzetességeihez, vagyis gyorsan és hatékonyan megtanulja az irányító parancsait.

Portugáliában a szívgyógyászok elérték, hogy a parlament törvényt fogadjon el az élelmiszerek sótartalmának feltüntetéséről és korlátozásáról. A portugál orvosok sikeréről elhangzó beszámolót nagy tapssal üdvözölte az Európai Hipertónia Kongresszus közönsége.

Luis Martins professzor a Milánóban tartott kongresszuson elmondta, hogy a portugál szívgyógyászok már sok éve folytatnak médiahadjáratot az egészségtelen étkezési szokások ellen. Először a telített zsírok fogyasztását igyekeztek csökkenteni és elsősorban a rossz LDL-koleszterinszint csökkentését támogatták.

Száztizenhárom éves korában Olaszországban elhunyt Európa eddigi legidősebb nője: Lucia Lauriát vasárnap érte a halál. Az asszony halála előtt néhány nappal tért vissza szülőfalujába, a dél-itáliai Pietrapertosába, ahol 1896. március 4-én látta meg a napvilágot. Az olasz matrónának még tíz életben lévő gyereke van, egyikük sem fiatalabb 80 évesnél. Lucia Lauria halálával a szintén 113 éves, 1896. március 31-én született angol Florrie Baldwin vált Európa legidősebb asszonyává - derül ki a Gerontology Research Group által vezetett listából. A világ jelenleg legidősebb nője - egyben a legöregebb embere is - a 115 éves amerikai Gertrude Baines. Az idős hölgy 1894. április 6-án született.

Ha túl kevés az agyban a boldogsághormon szintje, akkor az egéranyák elhanyagolják utódaikat. A berlini Max-Delbrück-Centrum kutatói kimutatták, hogy a boldogsághormonként ismert szerotonin hiánya már rögtön a születést követően késlelteti az egerek növekedését, majd későbbi életük során azok rossz anyákká is válnak.

A puszta túlélés szempontjából azonban nem lényeges a szerotonin - állapította meg a Natalia Alenina vezette kutatócsoport, amely vizsgálatairól az Amerikai Tudományos Akadémia közleményében (PNAS) számol be.

Azt is megerősítették a kutatók, hogy a szerotonin két különböző helyen keletkezik. Egy gén a hormonnak az agyban történő előállítását kódolja, egy másik pedig a testben végbemenőt. Miután a kutatók kikapcsolták a Tph2 gént, az állatok agya gyakorlatilag egyáltalán nem termelt szerotonint. Ennek ellenére életképesek voltak, felük pedig megérte a felnőttkort.

Több volt azonban az alvásigényük, és másképp alakult a légzésük és vérnyomásuk. A nőstényeknek lett kölykük, és tejük is volt, ugyanakkor olyan szinten elhanyagolták utódaikat, hogy azok alig voltak életképesek.

Bolgár régészek abban reménykednek, hogy sikerül feltárniuk egy teljes trák települést. A 2500 éves maradványok Nova Zagora város közelében, a Blatnica-folyó partján kerültek elő a föld mélyéről. Eddig nagy épületek alapjait tárták fel, valamint a települést körülvevő sáncot, írja a Sofia News Agency.

Az archeológusok valaha elraktározott gabona maradványaira bukkantak, de találtak szövőszéket, cserépedényeket, beleértve importtermékeket, az ókori Görögországból származó kerámiatárgyakat. A leletek között bronzból, üvegből és csontból készült díszítések, valamint arany, ezüst és rézötvözet szerepel.

A régészek szerint a legérdekesebb lelet az az Kr. e. V. században vert ezüstpénz, amely a közelben lévő görög városból, a Fekete-tenger partján fekvő Apollóniából (mai Szozopol) származik. Az ezüstpénz azt jelzi, hogy Trákia és a Fekete-tenger partján lévő görög városok között élénk kereskedelem folyt. 

A La Manche alatt kanyargó ősi folyó felfedezése annak a kétéves, 300 ezer fontos projektnek köszönhető, amelynek keretében egy 1295 négyzetkilométeres területet térképeztek fel. A projekt a 2012-es londoni olimpiára való felkészülés része. A rejtélyes folyó sziklák között kanyarog 12,9 kilométeren át. Az egykori folyam szélessége 82 és 137 méter között ingadozik, mélysége pedig eléri a 914 centimétert.

A tudósok szerint a folyó akkor volt a felszínen, amikor a brit szigetek még az európai kontinenshez kapcsolódtak. Vize egykoron a gyapjas mamutok szomját is olthatta, amelyek a mai Dorset környékén kóboroltak.

A jég olvadása, s a tengerszint emelkedése miatt a folyó korábban egyszer már eltűnt a hullámsírban, majd újra a felszínre bukkant, hogy 12 ezer évvel ezelőtt, a legutóbbi jégkorszak alatt végleg a tengerfenékre süllyedjen.

Világszerte tizenkét egység a hetente elfogyasztott átlagos alkoholmennyiség, az európaiak azonban 21,5 adag italt töltenek magukba heti átlagban - idézi a Torontói Egyetem kutatóinak adatait a BBC. (Egy adag vagy egység tíz milliliter alkoholnak felel meg: két deci sörnek, 1 deci bornak vagy 3 centiliter töménynek.)

A többség tartózkodik

A Jurgen Rehm vezette kutatócsoport szerint az alkoholbetegség hasonló helyzetet teremt mostanában, mint a dohányzás egy évtizeddel ezelőtt. Az utóbbi ellen eredményes küzdelem zajlik világszerte.

A kutatók megjegyzik, hogy bár a mértékletes alkoholfogyasztásnak vannak előnyös hatásai, különösen a szív- és érrendszer egészségére, ezeket messze felülmúlják a hátrányok.

A világ különféle részein az italozási szokások igen eltérőek.

Az európai 21,5 egységhez képest az amerikai kontinensen 17, a Közel-Keleten pedig mindössze 1,3 adagot isznak meg hetente.

A teljes felnőtt népességből a férfiak 45, a nők 66 százaléka élete legnagyobb részében tartózkodik az alkoholtól.

Európában rosszabb a helyzet

Az egész világból származó összehasonlítható adatok 2004-re vonatkoznak, és azt mutatják, hogy az összes halálozás mintegy 4 százaléka volt kapcsolatban az alkohollal.

Ez az arány Európában 10, az egykori Szovjetunió utódállamaiban pedig 15 százalékos volt.

A kutatók szerint a nők gyakoribb italozása áll a mögött a tény mögött, hogy 2000 után jelentősen megnövekedett az alkoholfogyasztással kapcsolatba hozható halálesetek száma, noha ötször több férfit érint alkohollal összefüggő betegség, mint nőt.

Hongkongban körülbelül egy évtizede bukkant fel partidrogként a ketamin, hosszabb távú hatásaival mostanában találkoznak az orvosok. "Előfordul, hogy 15 percenként ürítenie kell hólyagját a fiatalnak, egy autóbuszutat sem tehet meg a városban anélkül, hogy vécére ne kelljen mennie" - ecsetelte a problémát Ben Csöung pszichiáter.

A szegények kokainjának is nevezett ketaminport szippantó fiatalok vesefunkciói romlanak, epevezeték-gyulladást kaphatnak és májkárosodás is fenyegeti őket. Egy nemrégiben zárult tanulmányban 97 hongkongi droghasználó egészségi állapotát mérték fel: 60 százalékuk depresszióban szenvedett, 31 százalékuk koncentrációs zavarra panaszkodott, 23 százalékuknak pedig a memóriájával volt gond.

A ketamint sokszor folyékony állapotban szállítják Kínából Hongkongba, ahol a dílerek szippantható port állítanak elő belőle.

Magyarországon a ketamin kábítószernek minősülő anyag, birtoklását és fogyasztását is törvény bünteti. A szer neve egy keceli diszkóban, tavaly augusztusban történt baleset miatt is felmerült, amikor öt eszméletét vesztett fiatalhoz riasztották a mentőket.

A halak füle testükön belül található, de az emberhez hasonlóan náluk is alapvető szerepe van a mozgás- és a függőleges-vízszintes irányok érzékelésében, az egyensúlyozásban. A nyomást érzékeli testük két oldalán, túlélésükhöz nélkülözhetetlen az érzékszerv épsége.

"Meglepetés volt számunkra" - emlékezett vissza a felfedezésre David M. Checkley, a Kalifornia Egyetem San Diego-i Scripps Oceanográfiai Intézetének biológusa.

A halak hallószerve a koponyába zárt belső fülben található, benne csontos képlet, az ásványi anyagból lévő hallókő vagy otolit helyezkedik el. Az otolit közvetíti a belső teret kitöltő folyadék mozgását.

Checkley és kollégái annak ismeretében fogtak vizsgálatukba, hogy a légkörből elnyelt szén-dioxid hatására enyhén savasabbá vált tengervíz a kagylóhéjakat gyengíti, oldja anyagukat. Arra számítottak, hogy az otolitok méretét is csökkenti a savas víz. Kísérletük azonban éppen az ellenkezőjét bizonyította: a normális értéknél hatszor több szén-dioxidot tartalmazó vízben növekvő halaknak 15-17 százalékkal nagyobb hallókövei alakultak ki.

Ezután lecsökkentették a szén-dioxid mennyiségét a normális érték 3,5-szeresére, amely 2010-ben már előfordulhat a tengerekben. Az ebben a vízben felnevelt halak otolitjai 7-9 százalékkal lettek nagyobbak a mostani átlaghoz képest.

A kutatók a későbbekben más halfajoknál is megvizsgálják a savasodó víz hatását, és hosszabb távú következményeire is kíváncsiak.

A tokiói Keio Egyetem kutatói általános iskolás gyerekek festményeit nézegettették galambokkal, jó és rossz képeket egyaránt. Amikor a galambok jó képre csippentettek, élelmet kaptak, amikor pedig rossz képet is jónak találtak, megvonással büntették őket. A tudósok egy hónapig nézegettettek a madarakkal képeket, és a galambok megtanulták értékelni a szépet, mi több: a végén már egészen új képek esetén is ki tudták szűrni a jókat.

"Bár nincs fejlett művészi ítélőképességük, de különbséget tudnak tenni a szép képek és a csapnivalók között" - mondta Vatanabe Sigeru professzor, a kutatás vezetője.

Ikreket szült egy ötvenéves asszony Athénban; a gyerekek egyszerre a gyermekei és az unokái, mivel a terhességet lánya helyett hordta ki, akinek nincsen méhe - adta hírül a görög sajtó. Giorgosz Keratszasz, a nőgyógyászati klinika igazgatója elmondta, a nő elvállalta a terhességet, mert lánya méh és hüvely nélkül született, de működő petesejtekkel - ezt a jelenséget Rokitansky-Kuster-Hauser szindrómaként ismerik. Eddig három hasonló szülés fordult elő az Egyesült Államokban és másik három Nagy-Britanniában, amikor Rokitansky-esetű anyákat helyettesítettek mások. A béranya-nagymama újságíróknak elmondta, neki jutott eszébe, hogy mi lenne, ha segítene a lányának, és abban is megegyeztek, hogy a szülésig titokban tartják a dolgot. Az ikrek közül a kisfiú 1950 grammos, a kislány pedig 1760 grammot nyom. A nőnél fellépő egészségügyi komplikáció miatt idő előtt, a terhesség 32. hetében születtek meg a gyermekek. Kezelőorvosuk elmondta, a csecsemők intenzív osztályon vannak, és teljesen egészségesek.

Dausset 1916. október 19-én született Toulouse-ban, a Párizsi Orvosi Egyetemen végzett, majd itt is tanított. Transzplantációs központot, valamint az emberi genomot kutató intézetet alapított.

1958-ban fedezte fel a humán leukocita antigén (HLA) rendszert, amely lehetővé tette az orvosoknak, hogy szervátültetések előtt a donor és a befogadó összeférhetőségét a sejtfelszíni fehérjék ellenőrzésével megállapítsák.

"E felfedezésnek köszönhetően világszerte fejlődött a szervadományozás és a transzplantáció, számos életeket mentett meg" - méltatta Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök a június 6-án a spanyolországi Mallorca szigetén elhunyt tudóst.

Dausset 1980-ban kapott orvosi Nobel-díjat az amerikai George D. Snell és Baruj Benacerraf társaságában az immunológiai reakciókat szabályozó, genetikailag meghatározott sejtfelszíni szerkezetek tanulmányozásában elért eredményeiért.

Jean Dausset immungenetikus 1981-től a Magyar Tudományos Akadémiának is tiszteleti tagja.

Megférfiasodott egy múmia New Yorkban: évszázadokig azt hitték az egyiptomi halottról, hogy nő, ám most egy kórházi műszeres vizsgálat kimutatta, hogy férfi. A Manhasset kórház kifejezetten a Brooklyn Múzeum számára végezte négy múmia vizsgálatát, remélve, hogy sikerül megfejteni, mi okozta a négy néhai egyiptomi halálát. Csak egyiküknél nem stimmelt a nem, Lady Hor - ezt a becenevet kapta - nem nő. A négy múmia életkora 1700 és 3000 év között van.

Új fajként vettek jegyzékbe a tudósok egy teknőst, amelynek jura kori, 150 millió évesre becsült megkövesedett maradványait Thaiföldön találták - adta hírül a helyi sajtó.

A két darabból álló, 90 centiméter széles példányt 2005-ben fedezték fel Mukdahan tartományban, Bangkoktól 450 kilométerre északnyugatra. A Nemzeti Földtani Múzeum igazgatója, Varavudh Suteethorn elmondta, hogy a Basilochelyes macrobiosnak elnevezett új faj a dinoszauruszok korában élt, és egyes délkelet-ázsiai teknősfajok ősének tekinthető.

A thaiföldi kutatók meghívták kínai kollégáikat, hogy tanulmányozzák a teknőst, amelynek neve - a thaiföldi uralkodó, Bhumibol Aduljadedzs tiszteletére - görögül annyit jelent: "hosszú életű legyen a császár".

Néhány éve, szintén a Thaiföld északnyugati részén lévő, Khon Kaen tartományban találták meg a 200 millió éves, Progonochelyesnek nevezett fajt.

Két csontvázat tartalmazó, római kori kőszarkofágot találtak Komáromban egy áruház területének régészeti feltárása során - közölte az MTI-vel szerdán a Klapka György Múzeum igazgatója.

Számadó Emese tájékoztatása szerint a mostani Szőny területén a rómaiak egy Aquincumhoz hasonló méretű várost építettek, amelynek temetője átnyúlt Komáromba.

A szarkofág különlegessége, hogy teteje lapos, míg a korábban itt fellelt kőkoporsókat háztető-alakú lappal fedték be. A sírban egy gyermek és egy felnőtt csontvázát találták meg, az egyik sarokban. A felirat nélküli szarkofágot korábban kirabolták.

A feltárás folytatásával további sírok előkerülése várható a római kori temetőben - mondta el Számadó Emese, hozzátéve, hogy ezen a héten kezdték újra a feltárásokat a Brigetio központjának számító szőnyi vásártéren, ahol a felszíntől másfél-két méternyire található a római városközpont.

A helyszínen 16 éve minden nyáron folytatnak ásatásokat, amelyek leletei a komáromi Klapka György Múzeumban tekinthetők meg.

A NASA hosszú évek után ismét a Hold kutatására összpontosít: a csütörtökön útnak indított LRO/LCROSS űrszondákkal megnyitotta holdunk minden eddiginél részletesebb megismerésének új fejezetét.Alig egy héttel azután, hogy a japán SELENE űrszonda a Hold felszínébe csapódva fejezte be kutatási programját, most a floridai Cape Canaveral-ról június 18-án sikeresen útjára indult a NASA LRO (Lunar Reconnaisance Orbiter) űrszondája és ezzel együtt a programjához szorosan kapcsolódó LCROSS (Lunar CRater Observation and Sensing Satellite) kísérlet űreszközei is. A start után 46 perccel az űrszonda-komplexum a Hold felé vezető pályára állt, majd kinyíltak a napelemtáblák. A Holdhoz a tervek szerint kedden, azaz június 23-án, magyar idő szerint körülbelül 10:47-kor érkezett. Legutoljára 1998-ban volt a NASA-nak ember nélküli küldetése, írja a Foxnews.

Négyezer éves érintetlen sírra bukkantak Betlehemben - az ókori temetkezésben agyagedényeket, tányérokat, gyöngyöket, valamint két csontvázat találtak. Az egyméteres mélységben lévő sírt munkások fedezték fel, akik egy ház felújítását végzik a Születés temploma közelében.

A sír a kora bronzkorból származik, az elhunytakat Kr.e. 2200 és 1900 között helyezték végső nyugalomra. Stephen Pfann jeruzsálemi régész és történész szerint a sír bepillantást enged a kánaániták életébe, a korabeli temetkezési szokásokba.

Kutyákat képeznek ki Nagy-Britanniában arra, hogy figyelmeztessék diabéteszes gazdijukat, amikor utóbbiak vércukorszintje veszélyesen alacsony szintre esik.

A kutyák sok helyszínen, változatos körülmények között bizonyították már, hogy kiváló szaglásukkal és intelligenciájukkal emberi életeket menthetnek. Ezen túlmenően kiszimatolják a kábítószert, robbanóanyagot, de akár a rákos sejteket is.

A legújabb terület, ahol hasznos, sőt életmentő lehet tevékenységük, a diabéteszesek felügyelete. Kiderült, hogy a kutyák érzékeny orra érzékeli azt a változást, amely a hipoglikémiás embernél lezajlik, miközben vércukorszintje lecsökken. Mivel ez az állapot gyakran vezet eszméletvesztéshez, kómához, a "cukorszintőrző" kutya jelzése életmentő lehet.

2009. júniusától a napenergia-hasznosítást célzó kutatások elősegítése érdekében egy új napkollektor mérőlabor kezdi meg működését a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán. A labor a kutatási feladatok mellett a gépészmérnök hallgatók számára gyakorlati oktatóhelyet is biztosít, ahol a diákok a kollektorok hatásfok-mérésén kívül azok gazdaságos üzemeltetését is elsajátíthatják. A közel hét millió forintból kialakított rendszernek köszönhetően továbbá a nyári időszakban a Kar egyik oktatási épületének melegvíz igényét is fedezni tudják.

A kollektorok hatékonyságát nagymértékben befolyásolják az üzemeltetés körülményei, így például a napsugárzás intenzitása és a külső hőmérséklet. Azonos körülményeket feltételezve azonban a különböző kollektorok is eltérő hatásfokkal működnek, magyarázza Péter Szabó István, a Mérnöki Kar adjunktusa. A laborban végzett vizsgálatok során a szegedi kutatók a kollektorok szerkezeti felépítésének, illetve a különböző üzemeltetési algoritmusoknak a melegvíz-termelésre gyakorolt hatását kívánják felmérni, így az eredmények függvényében hatékonyabb kollektorok készítésére nyílhat lehetőség.

A röpképtelen dodó, vagy dodógalamb kihalt faj, 1 méter magas volt, testtömege pedig elérhette a 25 kilogrammot. Nagy feje, erőteljes csőre, csökevényes szárnya, vaskos lába volt. Mauritius őserdeiben talajlakó életmódot folytatott, ahol növényi termésekkel, illetve kisebb gerinctelen állatokkal táplálkozott.

1638-ban holland telepesek érkeztek az addig lakatlan szigetre, ettől számítva a dodógalambok kevesebb mint száz éven belül kipusztultak. Nem a húsukért vadászták a dodókat, amely a korabeli beszámolók szerint zsíros és rágós volt: kihalásukat minden bizonnyal a telepesek által behurcolt háziállatok és a patkányok okozták, amelyek felfalták a földön fészkelő madarak tojásait. Kihalásukhoz hozzájárulhatott élőhelyük zsugorodása is: az őserdőket kivágták, hogy területén ültetvényes gazdálkodás kezdhessenek.

Harminc százalékkal csökkent a szívbetegségek miatti halálozás 1994 és 2004 között Kanadában, ami vélhetően a dohányzásellenes és a koleszterinszint csökkentésére irányuló kampányoknak köszönhető - tették közzé kutatók a Canadian Medical Association Journal című szaklapban kedden megjelent tanulmányban.

Százezer emberből 361 halt meg 1994-ben szív- és érrendszeri betegségben az észak-amerikai országban, tíz év elteltével viszont ez a szám már csak 253 volt. Egyúttal a szívrohamban (akut miokardiális infarktusban) elhunytak száma is négyezerrel csökkent a vizsgált időszakban.

Akár 40 fokos kánikulák is előfordulnak majd a hűvös Londonban a brit kormány hivatalos klímamelegedési prognózisa szerint. Ez 10 fokos ugrást jelent: az elmúlt évtizedekben a rekordmeleg napokon 30,7 Celsius fokot mértek a brit fővárosban. Hasonló hőmérséklet-emelkedést jelez előre a prognózis Nagy-Britannia más területeire is. A prognózis szerint a kelet-angliai Suffolk partvidékén a 2080-as évekre 37 centivel lesz magasabb a tenger vízszintje. Hasonló emelkedés várható Londonnál is, de viharok idején ennél még 97 centivel lesz magasabb a vízszint.

A brit prognózis abból indul ki, hogy az egész Föld felmelegedése közepes lesz. A nyári esők mennyisége 11-27 százalékkal fog csökkenni, a téli esőké pedig 11-23 százalékkal nő.

A jelentés szerint a 2040-es évekre mindenképpen 2,3 Celsius fokkal emelkedik a brit nyári átlaghőmérséklet, függetlenül attól, milyen klímavédelmi intézkedésekben állapodik meg a világ. Az üvegházhatású gázok ugyanis 30 évvel a levegőbe kerülésük után kezdik el felmelegítő hatásukat, vagyis a következő 30 évre már minden eldőlt.

A közönséges étkezési ecet népi medicinában már régóta ismert egészségvédő, zsírraktározást gátló hatását igazolta egy friss japán tanulmány.

A kutatók egérkísérletekkel szereztek új bizonyítékokat arra, hogy az ecet csökkenti a testben a zsír raktározódását, ezáltal hozzájárul az elhízás megelőzéséhez. Kondo Tomoo és munkatársai hangsúlyozták, hogy a népi gyógyászatban ősidők óta számos betegségnél alkalmazzák az ecetet. A modern kori kutatások is alátámasztották, hogy az ecetsav segít a vérnyomás és a vércukorszint kontrolljában, valamint jót tesz a zsír felhalmozódása ellen.

A nagy zsírtartalmú étrenden tartott egerek közül azok, amelyek ecetsavat kaptak kiegészítésül, csaknem 10 százalékkal kevesebb testzsírt halmoztak fel, mint a többi. A kutatók szerint az ecetsav olyan géneket kapcsol be, amelyek a zsírlebontásban közreműködő fehérjék termelésében játszanak szerepet, ezáltal akadályozzák a testzsír felhalmozódását.

Az általános felfogás szerint a biológiailag lebomló műanyag szatyrok, amelyeket számos hipermarket bocsát a vásárlók rendelkezésére, környezetbarát termékek: titkos komponensük révén pár hónap után megsemmisülnek, egyszerű molekulák alkotta mikroszkopikus részecskékké bomlanak le, amelyeket boldogan fogyasztanak el baktériumok és gombák. Az európai műanyaghulladék-hasznosító ágazatot képviselő szervezet, a European Plastics Recyclers azonban arra figyelmeztet, hogy ezek a zacskók több kárt okozhatnak a környezetnek, mint hasznot.

Az ősz haj kellemetlen lehet, ám - megismerve a folyamatot, amely létrehozza - a tudósok úgy vélik, védőhatást jelenthet a rák ellen. A melanocitának nevezett sejtek termelik a pigmentet, amely hajunk színét adja, számukat őssejtek tartják a megfelelő szinten. Amikor a hajtüszőkben kevesebb lesz az őssejt, hajunk őszülni kezd. Az őssejtek csökkenésének okát egérkísérletekben találta meg Nisimura Emi, a Tokiói Orvosi Egyetem munkatársa.

A kutatók DNS-károsító radioaktív sugárzásnak és vegyszereknek tették ki az egereket, ami után a sérült őssejtek továbbra is melanocitákká alakultak. Később kevesebb melanocita termelődött, ami azt jelenti, egyre kevesebb őssejt őrizte meg átalakulási képességét - jelentették a japán kutatók a Cell című tudományos szakfolyóirat legutóbbi számában. Az egerek szőre ezzel egyidejűleg megőszült. Nisimura csoportja szerint ugyanez a folyamat vezet az idősödő emberek hajtüszőiben az őssejtek csökkenéséhez, mivel a DNS-t ért károsodás összegződik.

David Fisher, a Harvard orvosi iskolájának rákkutatója úgy véli, az ehhez hasonló folyamatok védhetnek a rák ellen azáltal, hogy megakadályozzák a sérült DNS-t tartalmazó őssejtek elburjánzását, így nem tudják továbbadni az ártalmas mutációt. "Az egyik vélhetően jótékony hatás a potenciálisan veszélyes, rákmegelőző állapotban lévő sejtek eltávolítása" - mondta Fisher.